2014. szeptember 24., szerda

Logopédia Zsebi

Gondolom nem újdonság, hogy prevenció-pártiak vagyunk, avagy ne akkor kelljen tekerni, amikor már nagy a baj, hanem próbáljuk megelőzni. Nem aggódtunk komolyan Zsebi beszédfejlődésén, mert nem nagyon volt min, időben kezdett beszélni, szépen halad és elég tisztán is dumál…néha túl tisztán:P

Ellenben még a Gekkoból ismertük Évit, és nem lehetett kihagyni, hogy ő végülis logopédus, felhívtam, hogy tudna-e beszélgetni kicsit Zsebivel, és ezzel megnézni, hogy van-e valami extra tennivaló a beszédével kapcsolatosan. Nagyon aranyos volt, találtunk is megfelelő időpontot és helyszínt. 

Mazsi is velünk tartott, így robogtunk el Gödre. Zsebi azonnal feloldódott, bár állítása szerint nem emlékezett Évire, de nagyon hamar megtalálták a közös hangot. A vizsgálat maga nyilván egy játékos móka, ami arra megy ki, hogy minél többet beszéltesse a gyereket, hangsúlyozottan a tipikus hibákat kiszűrendő. 



Zsebi játszott, beszélt…nem szívesen rajzolt (itthon sem szeret, igazán nem érdekli). Évi jegyzetelt, majd a végén átbeszéltük. Minden hiba életkori, semmi extra gond nincs vele. A finommotorika fejlesztésével (ha rajzolni nincs kedve, akkor fűzzön gyöngyöt, válogasson babot-lencsét…stb.) segíthető a beszéd fejlődése is. Illetve nyilván beszéljünk előtte és vele szépen és helyesen. Nem látott problémát igazán, abban maradtunk, hogy egy év múlva találkozunk, akkor már Bogykát is meghallgatja. 

Utána még Zsebi jót játszott, mi meg átbeszéltük az elmúlt 3 év történéseit. Aztán elbúcsúztunk…vagyis Zsebi nem, így visszaszaladt még puszit adni Évinek :) 

Nem fizettünk semmit, mert a régi ismeretségre tekintettel vállalt csak el minket Évi, különben nem vállal magánban pácienseket, mert - mint mondta - bőven sok a melója. De aki a környéken ilyen irányú vizsgálatot, fejlesztést keresgél, annak jó szívvel tudja ajánlani az Első Lépéseket. (Vicces, hogy mindenhol beléjük akadunk….mondtam is neki, hogy voltunk már a picivel és megyünk nemsokára a két naggyal is)

2014. szeptember 22., hétfő

Első Lépések fejlődéspszichológia kontroll Mazsi

A Madarászban átélt borzalmak után, nem is volt kérdéses már, hogy hová is megyünk kontrollra



Ezúttal Dórinál kellett bejelentkezni, ami így sokkal flottabbul is ment. Hamar kaptunk időpontot és nagyjából egy óra alatt meg is volt az egész vizsgálat. Odáig és vissza volt Mazsitól, hogy milyen ügyes-okos…stb. Teljesen elégedett volt a fejlettségével. 

Gyorsan meg is adta az elbocsátó szépüzenetet, miszerint szakmai véleménye szerint nincs szükség a csemete további vizsgálatára, tökéletesen és nagyon gyorsan fejlődik. 

Fizettünk (4.000…ha jól emlékszem), megnéztük, hogy ő sem látja még beírva a nagyokat, mert hogy nekik is kértünk időpontot hozzá;)


2014. szeptember 15., hétfő

Humorban a tréfa...

Facebookon jött szembe...megosztom, mert aranyos, de nem vitatnám el a dolgozó apukák érdemét sem, legalábbis azokét, akik a munka után még innen-onnan összeszedik a gyerekeiket és játszanak/tanulnak/foglalkoznak velük ;) Maradjunk annyiban, hogy egyik munka sem könnyű...sem az unatkozókismamáé, sem a családfenntartóé :)







NYÍLT LEVÉL EGY GYESEN LÉVŐ APUKÁTÓL

Minden nőnek bocsánatkéréssel tartozom. Különösen a gyesen lévő nőknek.Sok férfihoz hasonlóan azt gondoltam a gyesen lévő anyukákról, hogy vagy csak úgy matatnak összevissza a lakásban, vagy egész nap ülnek a tévé előtt. Pár éve gyakran felhúztam magam, amikor arra mentem haza a munkából, hogy a feleségem nem végzett el valamit napközben. Többször is abba a bűnbe estem, hogy arra gondoltam: klassz lehet egész nap a tévét bámulni.

Mekkora tévedésben voltam? Hát marha nagyban. 

Azóta eltelt pár év. Ma már a feleségem dolgozik naphosszat egy irodában, és én vagyok gyesen. Először azt hittem, úgy fog menni minden, mint a karikacsapás, és sokkal hatákonyabban intézem majd a dolgokat a ház körül, mint az asszony tette korábban. Gyesen lévő apukaként első dolgom volt, hogy katonás rendet raktam a hűtőben. Mindent szépen sorba raktam, címkék kifelé, csoportosítás kajatípusok szerint. A végén állati büszke voltam magamra.

Ma úgy néz ki a hűtő, mintha tornádó pusztított volna benne.

Elég jól kezdtem az új életformámat, és úgy terveztem, hogy naponta kitakarítok, kimosok, és mire a feleségem hazaér, ott gőzölög a vacsora az asztalon. Hát, ez nagyjából egy hétig sikerült így, és ma már azon csodálkozom, hogy egyáltalán ilyen hosszú ideig bírtam szusszal. 

Ugyanis el sem bírtam képzelni, milyen akadályok tornyosulhatnak az ember elé, ha három kisgyerekkel van otthon egész nap. Szépen ide is írom egy napomat, hogy mindenki okulhasson belőle.

6.00 Felkelek, főzök a feleségemnek egy kávét, berakom a fiamat a zuhany alá, aztán összepakoltatom az iskolatáskáját, ellenőrzöm a leckéjét meg hogy megmosta-e a fogát.

6.45 Elkísérem a fiamat a buszmegállóba.

7.01 Hazaérek, és hallom, hogy a hároméves lányom bömböl, mert palacsintát és narancslét szeretne. Ágyban szeret reggelizni, miközben tévét néz.

7.02 Megkapja, amit akart. Ilyenkor meg szokta köszönni, de nem mindig.

7.15 Rám férne egy zuhany. De nem lehet.

7.30 A feleségem elindul munkába.

7.30-9.00 Ez az időszak a szabadfoglalkozásé, bizonyos mértékben tőlem függ, mit csinálok. Néha odafekszem a lányok mellé az ágyba, de ha nem, akkor fölkelnek 7.30-kor, és kezdetét veszi az általános felfordulás. Este éjfélig szoktam dolgozni, ezért napközben rámférne egy kis szunya, de ez képtelenség, ha az ember fején folyamatosan ugrálnak, hasbarúgják és negyedóránként cumit követelnek.

9.00 Befut egy rendelés (a lányok azt hiszik, hogy én vagyok a főpincér Apuci Kávézójából) a háromévestől, hogy csibefalatokat és narancslét szeretne. Mondom, hogy ehhez még korán korán, mire bedobja az ötperces hisztit, ami üvöltéssel és kis testének a ritmikus földhöz verésével jár. Megkapja a csibafelatokat, a borravaló elmarad.

9.05 A kanapéra ülök a laptoppal, hogy kicsit dolgozzak.

9.06 A másfél éves a nyakamban ülve csibefalatokat fogyaszt.

9.16 Kifésülöm a hajamból a csibefalatok morzsáit, a kanapét is lesöpröm. Még mindig jobb, mintha müzliszeletet evett volna.

9.17 Pelenkacsere.

9.20 Visszaülök a kanapéra.

9.21 Újabb rendelés: a lányok követelik, hogy rakjam be a Spongyabobot, méghozzá azt az epizódot, amelyben szálka megy SB hüvelykujjába. (Imádom, hogy már adott epizódokat követelnek.)

10.30 A másfél éves elaludt, a hároméves játszik, tévét néz és húsz másodpercenként kérdez valamit.

10.35 Végre lezuhanyozom.

10.45 Pelenkacsere. (A büdösebbik változat.)

11.00-12.00 Sikerül egy kicsit nyugodtan ülnöm és dolgoznom.

Figyelem: már dél van, és még semmilyen házimunkát nem sikerült elvégezni.

12-12.30 A lányok megebédelnek (tessék kapaszkodni: csirkét), miközben a magam visszafogott móddján próbálok rendet tenni a konyhában. 

12.30-2.00 Sikerül befejezni a konyhát, intézni egy kis mosást, és ha szerencsém van, össze tudom szedni a nappaliban szanaszét heverő 19 000 + játékot és építőkockát. Ha még nagyob szerencsém van, nem lépek rá egyik extrém éles játékra sem, amikről a gyártók azt gondolják, hogy biztonságosak. 

2.00-2.30 Felöltöztetem a lányokat, hogy kimehessünk a buszmegállóba. IGEN, MÉG MINDIG PIZSAMÁBAN VANNAK!

2.30-3.00 A lányok játszanak a buszmegállóban, amíg a bátyjukra várnak.

3.00-4.00 A lányok alszanak, a fiam addig katasztrófa sújtotta övezetté változtatja a konyhát, mert eszik és a kredencekben kutakodik. Ilyenkor néha sikerül egy kicsit dolgoznom, de nem mindig.

4.00-5.00 Megpróbálom békíteni a fiamat és a nagyobbik lányomat, akik különféle értelmetlen dolgokon vitatkoznak, például hogy ki hova mehet a házban és a kinek a mijéhez nyúlhat hozzá.

5.00-6.00 Segítek a fiamnak a leckeírásban, takarítok, vacsorát csinálok.

6.00 Hazaér a feleségem és megvacsorázik. Ilyenkor már általában annyira fáradt vagyok, hogy nincs kedvem elmesélni, mi történt napközben, néha pedig annyira frusztrált, hogy inkább a tornácon vacsorázom egyedül.

Figyelem: ez még egy jó nap volt.Most egyik gyerek sem volt beteg, nem borultam ki, nem kellett várat építeni építőkockákból, nem ömlött ki másfél liter öblítő, a rovarirtót nem öntötték a kutya vizestányérjába, a kisebbik lány nem tépte le magáról a pelenkát és pisilt a konyha közepére, nem kellett visszatenni a függönyt, amit a gyerekek leszaggattak, és így tovább.

Szóval ezúton szeretnék bocsánatot kérni minden pikírt megjegyzésért, amivel valaha is gyesen lévő anyukákat illettem. Ez nem könnyű szakma. Sőt, igazából a legnehezebb, amelyet valaha is alkalmam volt kipróbálni.

Maradok tisztelettel:

egy gyesen lévő apuka

2014. szeptember 4., csütörtök

Mazsi - 7. hónap

Nem írom le, amit újra letudnék...a rohan az idő témát, de amúgy nagyon.


Adatok: 8,45 kg, 70cm (ez kb, mert nem volt nagyon együttműködő), 43,5cm a buksija. A ruhái teljesen változatosak, de 74es bodyk, 62-68as gatyók általában. Lassan méret csere mindenből, mert nem csípem, ha nagyon szoros….avagy férjen el a teli pelenka is abban a bodyban:P Pelenkából még mindig 3-as Pampers…nem sok van már, nem tudom, hogy mé veszünk-e vagy átállunk a 4es Háppy Bellára nála is….meglátjuk. 

Alvás, evés…alias napirendetlenség: Van napirend :) Nem mondom, hogy maradéktalanul boldoggá tesz, de ez van. Szóval 5:30-6:30 között kel, általában szépen eldumálgat magában a kiságyban addig, amíg a testvérei fel nem kelnek, ilyenkor társaságot kap, mert akad mindig jelentkező, aki becsatlakozna mellé;) Aztán Pelukacsere, játék, reggeli…kekszes gyümölcsös csoda (100-200 gramm), 9 körülre fárad el, néha kér még egy kevés tápszert (max. 150 ml) a rövid alvás előtt. Játék, mókázás, ügyeskedés, aztán ebéd kanalas főzelék (100-200gramm) vagy tápszer (200ml) és vagy alvás, vagy még nem….ez egészen változatos. De előbb utóbb azért mindig alvás, többnyire hosszan. 4 körül eszik vacsorát, joghurt-főzelék (100-200 gramm), aztán fél6 körülre érkezik el az ideje a fáradtságnak. Innen kb. fél óra ölben és átesik a holtponton, így ébren tud maradni a hét órási fürdetésig, aztán fél8ra egy tápszerrel (200 ml vagy több) el is alszik. (Próbáltuk, hogy hagyjuk aludni fél6 körül, de az meg azt jelentette, hogy később feküdt, mint a nagy tesói és teljesen nyugtalanul aludt éjszaka…szóval nem vált be). Többnyire egyszer kel éjszaka, éjfél és kettő között valamikor. Eszik és nem feltétlenül alszik vissza rögtön, de a kiságyban a csodazenélővel elvan magában és vissza is altatja magát :) (Ha napközben valamiért gyér volt az evészet, akkor előfordul, hogy van éjféli körüli és kettes kelés is). Kanalazásban többnyire nagyon ügyes, egyenlőre a babzsákban félfekvő pozícióban etettem, most már át fogunk térni az etetőszékre. Egyre ügyesebben fogja egyedül a cumisüveget is. Nincs nagy kedvenc, nagy fujjogás sem, de nem is eszik meg mindent mindig…van ami egyik nap nagyon tetszik neki, aztán pár nap múlva meg nem hajlandó kinyitni a száját, ha megérzi az adott ízt. Tápszerből amúgy még mindig a 0+-ost issza, mert még maradt és nem zavarja (ugye már elég régóta nem HA, szóval nem sok különbség van amúgy sem).

Kimittud: Hát tud:) Egyedül ül, kapaszkodás nélkül. Aztán mászik, szabályosan, szépen. Ha elfárad, vagy eléri a célpontot, akkor csüccs, esetleg kúszásra váltás, ez utóbbi kevésbé jellemző, mert imád ülni. A finom mozgása is nagyon szép, megfog, elenged, a kisautókkal szabályosan játszik. A duplo vonatot tologatja a sínen…ahogy a tesóitól látja. A kockákat próbálja összerakni. 

Fog: Tenger, áradás nyálból…fognak és apálynak semmi egyéb jele. Ellenben biztosan fáj neki, mert mindent rág, amit ér.

EÜ: Nincs semmi baja :) Néha köhög, mikor a tengerekben ömlő nyálat félrenyeli. És döbbenetes módon nem kapta el a szalmonellát a Bogykától. 
Hordozás/utazás/egyebek: Voltunk még Győrben a nagymamánál, s amíg a testvérei az első nélkülünk töltött nyaralásukat töltötték, addig egyke gyerekünk volt. Dévény-tornában szünet volt, s mire újra mentünk volna, elkezdett ugye mászni, hát így most nem kell már járni, majd visszatérünk, ha esetleg valami gondot látunk. 

Aktuális becenevek: Mazsi, Mizsmazsola, Zsola, Mizzsentő, Mazzsantó, Mazsola, Mazsolátum, Babberátor, Mazsfül(ű)


Tesók: Azt hiszem én, akinek csak egy 12 évvel idősebb bátya van, mindig irigyelni fogom a kapcsolatukat. A külső szemlélő számára (jelen esetben az anyuka is az:’() azt hiszem ez teljesen soha meg nem érthető. De mindenesetre csodaszép látvány, ahogy szeretik egymást hárman, ahogy összetartanak, illetve, ahogy a két nagyobb kényezteti, szeretgeti a legkisebbet. Az meg többnyire vicces, ahogy nevelgetik egymást (néha persze minden csak nem vicces:P).


Jade vs. Mazsi: A macska szent…legyen elég ennyi:P Najó: a fenti képnél Mazsi nem volt finom, ami a simogatást illeti, a farka piszkálását meg alapból rühelli és nem, még csak meg sem fordult a fejében, hogy bántsa a legifjabbat, persze a harmadik rántásnál azért fújt egyet a miheztartás végett, de nem hagyta ott.

2014. szeptember 1., hétfő

Óvódás kezdőkészlet

Ma estére összeállt minden elvégre holnaptól teljes üzemben megy az óvóda. Szerencsére megérkeztek a csütörtökön este rendelt jelek is. Illetve a cuccok nagy részét sikerült pénteken-szombaton beszerezni. (Köszi IMama;)) Azért még ma délután elszaladtunk egyet IKEAba. (Köszi KatiMama;))

A menetfelszerelés:P
Szóval már ma reggel vitte apuka az alap beszolgáltatós csomagot, ezt elvileg félévente kell csak:
- 6 tekercs WC papír (8 lett, mert nincs 6os csomag)
- 1 tubus gyerekfogkrém
- 1 csomag éttermi szalvéta
- 1 flakon krémszappan (kinyomós gyerekeset vittünk, amilyet itthon is használunk)
- 1 csomag papír zsebkendő (ez havonta kell)

Aztán még az alábbiakra van szükség….meglátjuk a későbbi tapasztalatok szerint, hogy jól sikerült-e belőni a dolgokat.
- Váltóruha kinti
- Váltóruha benti (mert hogy öltözniük kell, ha kimennek, meg ha visszajönnek)
- Benti cipő
- Fogkefe
- Tornazsák
- Tornacipő
- Tornapóló
- Tornanadrág
- Tornazokni
- Oviszsák (nem kötelező, mert szekrény van két polccal, de plusz tárolókapacitásként jól jöhet)
- Takaró vagy ágyneműhuzat
- Párna (de maximum lapos)
- Szemeteszsák a szennyes ruháknak (ezt csak úgy mondták, hogy lehet hogy idén kérnek be azt is)

Micimaci új ruhája

Nos ez nálunk úgy nézett ki, hogy apuka megmérte a szekrényt és gyorsan vettünk bele két dobozt, mert a doboz praktikus (meg hát a bölcsiben is doboz volt;)). Ezekbe pakoltam az alábbiakat. Az első polcon lévőbe került a bematricázott váltócipő. A fogkefe (ami nyilván kikerül onnan hamar). Illetve a felvasalt jelekkel ellátott tornafelszerelés (tornazsákban: fehér póló, sötétkék nadrág, zokni és bematricázott tornacipő). (Dekorációs elemként természetesen azért Villám McQueen befigyelt nyilván;)) Ebbe került még a komoly ruha-designon átesett micimackó, illetve egy üveg víz, mert még szoknia kell, hogy kérni kell az innit… a bölcsiben hozzáférhető volt és kínálták is őket. Aztán a felső dobozba kerültek a váltóruhát. Kintre két farmert, bentre két vékonyabb hosszú nadrágot, illetve egy rövid nadrágot. Két rövid pólót, egy hosszút, illetve 3 bugyikát, zoknit. A ruhákba bevarrható jeles-neves címkék kerültek (vagy amelyikben volt hely, abba textilfilccel - IKEA - írtam bele a nevét). Vittünk be oviszsákot is. 



Majdnem barnamedve:P
A végleges és nekem is tetsző verzió :)
Illetve a pléd-párna duót választottuk a huzatos történet helyett….meglátjuk, hogy ez tényleg beválik-e. Plédből nem találtunk gyerekesben olyat, ami igazán tetszett, ezért vettünk egy normál felnőttet és félbevágtam, beszegtem, majd kidekoráltam…elsőre láncöltéssel próbálkoztam a mozdonnyal, de nem mutatott a nagyon szőrös anyagon, mert nem is sikerült tökéletesen (nem lehetett rendesen előrajzolni), így maradt a mintafelvarrós verzió, ezzel már elégedett voltam. Párnának egy repcsiset választottunk:) 

Zsebi első napja az óvódában

(Pénteki látogatás;))
Hosszas egyeztetésben arra jutottunk, hogy 10-12 között lehetnek jelen az újak a csoportban, úgy, hogy a szülők közben ott rezegnek a folyosón. (Ennek értelmét ismét nem nagyon láttuk, de hát ez van…apuka ment - én itthon a két kisebbel). Pénteken bölcsi után odavittük az ovihoz, hogy hátha kicsit körül tudunk nézni, és sikerült…az udvaron játszhatott egy kicsit :) Így már volt némi fogalma róla, hogy hová is mennek ma reggel. Aztán a nagy felkészülésben, nyilván itthon maradt az orvosi igazolás (pedig komolyan megküzdöttem érte pénteken a gyerekorvossal) de szerencsére beengedték, így apuka otthagyta egy rövid időre és haza jött érte. 


Zsebi nyilván kissé megilletődött az első pillanatokban, a bemutatásnál (modern világ, gond nélkül Zsebiként mutatták be, pedig azt hittem ezen kell majd kicsit csatázni a nénikkel, de nem). Aztán a képek tanulsága és apuka elmondása alapján hamar elvegyült és belevetette magát a játékba. Nem okozott neki gondot, hogy apa eljött, nem sokszor mászkált ki apukához és nagyon szeretett volna ottaludni. De ezt nem engedélyezték, bár lehet, hogy a kérés megtagadásának oka volt, hogy Gizi néninek már úgy adta elő, hogy apukával szeretne ottaludni:P


Itthon nagyon boldogan újságolta, hogy ő óvódában volt ma és hogy holnap is megy, és akkor már ott is fog aludni, egyedül. Mert ennyire nagyfiú. Aztán mikor rakogattam össze a cuccát a sok mozdonyos jellel, akkor aranyos volt, teljesen magától előadta, hogy akkor majd ha már a Bogyka is odajár, akkor ő átadja neki a mozdonyt és ő választ másik jelet. (Bizonyára tőlünk hallotta, vagy nem tudom, de édes volt, ahogy előadta…persze meglátjuk ezt még majd a valóságban;))