Kedves....

...idézet régről, amikor még nem is voltam anyuka. De már akkor jót mosolyogtam rajta, most pedig a saját bőrömön érzem/tapasztalom az igazságtartalmát...minden oldalról;)

"... Egy nőtől - miközben a jogosítványát újította meg egy önkormányzati hivatalban - az adatfelvevő hölgy megkérdezte, mi a jelenlegi foglalkozása.

A megkérdezett tétovázott, mert bizonytalan volt, hová sorolja magát.Arra gondolok - magyarázta az adategyeztető - hogy van-e munkája, vagy csak…

- Természetesen van munkám! - csattant fel a nő - Anya vagyok !

- Nincs "anya kategóriájú" foglalkozás. A "háztartásbeli" fedi az ön státuszát - mondta az adatfelvevő segítőkészen.

Már el is felejtettem ezt a történetet, mígnem egy napon ugyanilyen helyzetben találtam magam a Városházán.

A hivatalnok magabiztosan szegezte nekem a kérdést: " - Mi a foglalkozása?" 

- Gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként - vágtam rá azonnal, ám azt még ma sem tudom, hogy buggyant ki belőlem e válasz.

A hivatalnok abbahagyta a munkáját, golyóstolla megállt a levegőben. Felnézett, mint aki rosszul hall.

Megismételtem a titulust lassan, hangsúlyozva a lényeges szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta fekete betűkkel a hivatalos kérdőívre…

- Megkérdezhetem, hogy pontosan mit csinál ezen a területen? - nézett rám a nő érdeklődve (ekkor már nem visszakozhattam..) 

Tehát hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül válaszoltam: - Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem..) laboratóriumban és terepen is(normálisan azt mondtam volna, hogy bent és kint).

Dolgozom a felettesemnek (elsőként az Úrnak, aztán az egész családomnak), és van már négy kreditem is (mindegyik lány).

A munkám szüntelen összpontosítást igényel (melyik anya tagadja?) gyakran dolgozom tizennégy órát egy munkanapon (inkább huszonnégyet).

Szóval e tevékenységben jóval több a kihívás, mint más "átlagos" foglalkozásokban. 

A hivatalnok hangjából, gesztusaiból elismerés áradt felém, miközben kitöltötte a nyomtatványt.

Aztán felállt és az ajtóig kísért.

Míg hazafelé vezettem, a fényes, új karrierem lebegett a szemem előtt.

Otthon a tizenhárom-, a hét- és a hároméves laborasszisztensem üdvözölt, az emeleten pedig hallottam gyermekfejlesztési programunk új (hat hónapos) kísérleti modelljét, aki a hangmintáit próbálgatta. Elégedettnek érezhettem magam! 

Úgy véltem, ütést mértem a bürokráciára.

Hiszen hivatalos feljegyzés készült rólam és a foglalkozásomról (ha már az "anyaság" nem hangzik elég jól).

Ennek szellemében a nagymamákat nyugodtan nevezhetnénk senior kutatási munkatársnak a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig senior kutatási munkatársak ellenőreinek...Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási asszisztensé léphetnének elő! 

Legyen kevesebb gond és több áldás a házadon, és kizárólag a boldogság lépjen be az ajtódon!" (részlet V. Kulcsár Ildikó : Rózsa a páncélszekrényben c. könyvéből)

Szoptatás - Bogyó

Nézzük mire jutottunk a tanácsadás után. Kezdetnek a javaslatokkal: 

Komoly segéd a fejésben:)

Javaslatok: 

1. Igény szerinti, de min. 8-10 alkalommal szoptatás. - Hát Bogyónak erre jelentősen kevesebb igénye van, és sok mindent lehet vele, de megtömni azt tuti nem. Próbáltuk cicivel, cumival, de nem jártunk sikerrel. Maradt tehát az igény szerinti szopi, amin általában 6-7 alkalmat jelentett egy nap. 

2. Pótlás egy alkalommal maximum 30 ml. Inkább több kicsi! - Hát a többször kevés kajával a fenti probléma volt az egyik, hogy nem lehet akkor etetni, amikor ő éppen nem akar enni. Szóval vagy jóllakott, vagy nem, két kapcsolós ő is. A másik meg, hogy már a tanácsadás napján két gyerekorvos is leszólta az óránkénti etetés dolgot, s a magunk érzése is jócskán ellene szólt, így nem is nagyon alkalmaztuk. (Amúgy meg ebben hol az igényszerint dolog????) 

3. Helyes mellre tevés! - Na a tancsáadásból ez volt a legtutibb dolog. Ezt minden kórházban meg kellene tanítani a kismamáknak. Sokkal kevesebb gondjuk lenne az egész szoptatás témával. A zsömletechnika szuper és így tényleg nem fáj a szopi. (Avagy úgy adjuk a cicit a gyerek szájába, mint egy nagy zsömlét tolnánk bele…csak hogy itt álljon, hátha másnak még hasznos lehet:) 

4. Napi súlymérés etetéstől min. 1 óra távolságban. Cél: napi 2-3 dkg hízás. Ha ez megvan csökkenthető a pótlás max. napi 50 grammal. - Amúgy is mértük/mérjük minden nap és szépen beindult a hízása. 

5. Fejés naponta 6x30 perc (7-7,5-5,3-3 mellenként), felváltva a mindkét mellet minden alkalommal. - Na hát ezt csinálja akinek két anyukája van. Mert a. idő nincs rá (egy gyerekkel sem nagyon, nemhogy kettővel) b. a mellszívónál k.-ra nem működik a zsömletechnika, ergo egy 30 perces mellszívás után is csillagokat láttam, nemhogy napi hat után láttam volna. Szóval csak akkor fejtem, amikor jónak láttam. Enélkül is szépen felfutott a tejtermelés. 

6. Éjszakai szoptatás fontos! Célszerű a baba testközelsége max. 4 óra alvás egyhuzamban, amíg a súlyfejlődés meg nem indul. - Alvó gyereket nem ébresztünk és ehhez azért többnyire tartjuk is magunkat. De a sárgaság lefutása után magátül is ébredt/ébred kb. ennyi időnként. 

Jóllakott mosoly:)

A végső konkluzió meg: Hogy végülis ezt is sikerült elbaxni…ha úgy tetszik szó szerint. Úgy látszik van összefüggés a lepedőakrobatika meg a szoptatás (vagyis inkább a gyerek szopási hajlandósága) között - nálunk legalábbis. Bogyó mondjuk nem köpte ki akkor lendülettel, mint Zsebi, de folyamatosan nyünyörgött (később üvöltött) rajta, nem akarta érdemben bekapni, rászívni, s pont leszarja, hogy a benne lévő mennyiség mostanra annyira felduzzadt, hogy simán fedezné az igényeit. (Szar érzés ám nagyon, hogy ömlik a tej a ciciből, a gyerek meg sakálban nyomja ahelyett, hogy szívná, ahogy tette azt mondjuk még pár órával korábban:S) Dehát ez van, a fent említett látvány megviselt lelkileg, az hogy letette a cicit, már koránt sem annyira, mint Zsebinél. (Mondjuk Zsebinél az volt a kedvenc dícsérő mondatom, amikor közölték, hogy látszik, hogy anyatejes, mert annyira szép…ekkor már hozzávetőleges két hónapra anyatej közelébe sem jutott). Amúgy az általános tapasztalat végülis az lett, hogy amelyik gyerek cicizni akar, az cicizik, mindegy, hogy milyen cumival próbáljuk megzavarni, mindegy, hogy elég-e a tej, hogy milyen minőségű (van különbség…tapasztalat), ellenben vannak körülmények, akikkel nem lehet mit kezdeni, el kell fogadni…és remek kutatási anyagot lehet szolgáltatni a nőgyógyásznak, no meg a szoptatási tanácsadónak. (Ha valaki tud másnál is ilyen vagy hasonló esetről/összefüggésről, az legyen olyan kedves és írjon már nekem, mert tényleg ráálltunk a téma kutatására!) 

Bogyó cicizősnek tűnt, nem igen csípte a cumit, persze nyilván ha csak azt kapott volna az életösztön erősebb lett volna, de így eleinte nagyon fúj volt a tápszer a cumiból (pedig hamar megkíméltük a calma nehézségeitől), sőt az anyatej is bénázás tárgyát képezte, ha cuimból kapta - fájdalom, de a lecsöpögött/lefejt tejet már nem tudtam visszatenni a cicibe, hogy onnan szívhassa ki:P (Bár a Vejedre ütökből megfontoladnó a tatacici:P) - persze a cicikiköpéssel egyenes arányban nőtt a cumi iránti lelkesedése is. Nem lett olyan gyors evő, mint Zsebi volt (mondjuk nem is bukik annyit), sokkal kényelmesebben-komotósabban nyomja, nem megtömhető semmiképpen, ellenben sokkal többször kér enni. Jelen állapot szerint Beba HA Sensitive tápszert kap a Dr.Brown's cumiból (ja, azzal, hogy adott cumi nem tetszik neki, még nem fog ki rajtunk, elvégre a teljes antikólikus cumi kínálatból van itthon:P). Egyenlőre kűzdünk a hasfájással, döbbentesen furcsa Zsebi után, akinek nem igen akadt ilyen gondja, s ami volt azt is megoldotta az édeskömény tea. BioGaia, Infacol és Colief játékban. A szélcső napi többszöri használatban. S persze a Sensitive tápszer is ennek okán került a képbe, nem úri jókedvünkből.

Orvososdi

Tekintettel arra, hogy ma vagyunk 6 hetesek, hát futottunk egy kört. Kezdtünk UH-n Bogyóval, majd nődokinál velem. 

Az UH kis városunkban még mindig ingyenes és még mindig flottul és kedvesen megy. Telefonon kértem időpontot, aztán a recepción becsekkoltunk, fent pedig soronkívül behívtak (nem mintha időpont szerint nem mi jöttünk volna már, de azért jól esett). A vizsgálat gyors és majdnem hatékony. A majdnemről nem ők tehetnek, a bélgázok. De legalább megerősítették, amit magunk is sejtettünk Bogyó nem úri jókedvében üvölt, hanem tényleg fáj a hasa. A lényeg mindenképpen, hogy amennyire meg lehetett ítélni Bogyó teljesen egészséges. Szuper:D 

Az én hat hetes kontrollom már ugye önmagában is mókás, adódik ez a Herczegh dr-al erősen alakuló kapcsolatból…messze kerültünk már az orvos-beteg viszonytól. Na de a lényeg (hasonló a korábbihoz)….levette a citológiát (azóta már azt tudom, hogy minden rendben van), megnézett. Ismét megállapította, hogy gyorsan és nagyon szépen gyógyulok. Megint elmosolyogtunk a védekezés kérdéskörön (most átbeszéltük a lehetőségeket, bár tudtuk, hogy nem kívánunk élni vele - hacsak nem tud valami számunkra ismeretlen csodás módszert mondani -,….de gyógyszerellenes ő is (mostanra már mi is, de azt elismerem, hogy fiatal korában az embernek nemigen van más választása, főleg, ha allergiás a gumira), a spirál császárosként nem javasolható, mert vérzési rendellenességeket, görcsöket okozhat és ezzel az orvosi verziók végére is értünk). Megbeszéltük, hogy semmi akadálya a harmadik babának, amikor szeretnénk. A negyedikkel kapcsolatosan jelezte már most, hogy az már komoly rizikó, még nálam is a jól gyógyuló szövetek ellenére is. Átbeszéltük, hogy ha úgy döntünk, akkor a harmadik császárnál megoldható a későbbi védekezés kérdésköre is. Nyilván nem adott engedélyt a szexre, lévén már tudta, hogy megoldottuk a kérdés magunk (korábban már beszéltünk vele a szoptatási összefüggésről…magas labdát dobva neki ezzel). Aztán jött pár teljesen magán jellegű téma, s már indultunk is, hogy átathassuk a lehetőséget a következőknek. Persze mondanom sem kell, hogy Bogyó baba szinte végig a doktor úr kezében volt;) Jaaa és még átbeszéltük, hogy mikor és milyen típusú kontrollvérvételre érdemes elmennem.

Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Már nem is tudom hol, de valahol olvastam egy összefogalót a gyerekneveléssel kapcsolatos könyvekről, hogy melyik milyen, melyiket miért ajánják elolvasára, vagy miért nem. 

Azt hiszem már említettem, hogy eszemben sincs könyvből gyereket nevelni, de olvasni szeretek. A Suttogót is elolvastam (nagyjából:P), találtam is benne érdekes részeket. Ranschburg professzortól eddig viszont csak idézeteket olvastam, amik tetszettek. Most megszereztem a könyvet hangoskönyvként, s a szoptatások alatt meghallgattam. Nagyon jó könyv. Még szívesen hallgattam volna tovább is, kicsit összecsapottnak is éreztem a végét, de utánanéztem, nem a hangoskönyvem volt hibás, valóban csak ennyi a könyv. 

Az nagyon tetszett benne - ahogy azt már máshol is olvastam - hogy nem akarja megmondani a tutit. Voltak persze részek, amiknél csóváltam a fejem és nagyon nem értettem egyet, olyanok, amiket megkönnyeztem, no és persze olyanok is, amiken hangosan kacagtam :) Nem emelnék ki egyetlen idézetet sem, de mindenképpen ajánlom elolvasásra, meghallgatásra a gyermeket váró, nevelő szülőknek.

Bogyó - 1. hónap

Kórházi rácsok között egy naposan:)

Adatok: 4 hetesen 4030 gramm volt, aztán a betegség miatt kicsit esett a súlya, így mára 3980 gramm volt, szóval a kötelező 300 gramm hízást mindenképpen hozta:P 54 cm hosszúsággal és 39 cm-es buksikörfogattal (ugyanekkora mellkaskörfogattal) zárta a hónapot. A buksi mellkas azonosságot nagyon jónak minősítette a doktornéni, mert hogy ezt állítólag 3 hónapos korára kellett volna csak elérnie. Ruhákból 56-os a méret, pelukából még 1-es. 

Ráfeszülve a cumizásra:)

Alvás, evés…alias napirendetlenség: Nincs még szigorú napirend, igény szerint történik minden, többnyire az ő igényei szerint:P Egészen más, mint Zsebi volt. Nyilván - ahogy Gál doktornő is megmondta - ha teljesen egyformák lennének az ember gyerekei, nem csinálna többet:P Az igazat megvallva, nem éppen ideális második gyerek:P Avagy sokkal nyünyörgősebb, sírósabb. Persze ettől nem szeretjük kevésbé és nem is fogjuk vissza vinni a kórházba;) Napközben és éjjel is igény szerint kap enni. Cici és pótlás (tápszer, vagy anyatej). Este Zsebi fürdik előbb, Bogyesz azután (csak pár napig fürdettük a kis kádban, aztán áttelepültünk a nagyba:)), ha a bátyuskája elaludt. A fürdetés és szopi után többnyire a tesójával alszik az első ébredésig, utána etetés, de mivel nem feltétlenül alszik be azonnal, hát nem mindig sikerül visszavinni, így sokszor szunyál a mi ágyunkban velünk. (A betegséges időszak alatt nem is próbáltuk együtt altatni a két gyereket, mert csak felverték volna egymást.)

Nagyfiús pancsi:)

Kimittud: tartja a fejét szinte első pillanattól. Hason fogatja ide-oda. Kinyomja magát, ha éppen olyan kedve van. S persze a kiságyban kúszás is megy remekül.

Fog: meglepő módon még nincs foga…és semmi jele, hogy hamarost növesztene:P

Eleget tesz a családi hagyománynak: magának szívja:P

EÜ: Szájpenész meglehetősen hamar. Aztán ő jelentősen hasfájósabbnak tűnik, mint Zsebi, így hát kap ezzel kapcsolatosan szereket: Colief és Infacol. Csodára egyik sem képes, sőt néha úgy éreztük, hogy rosszabb a helyzet, ezért abbahagytuk inkább. Aztán, ami nem öl meg az erősít alapon persze összeszedte a kórságot Zsebitől (hát igen, közösségbe járó nagy tesó mellett a kicsi kapja az ívet rendesen:P). Nem egyszerű a takonykór kezelése náluk (Zsebinél a fulladozós köhögés - alias krupp - is befigyelt, nála "csak" a takony és némi köhögés). Kaphatott orrcseppet Nasivin 0-1 (naponta maximum kétszer), meg Physiomert (tengeri sós orrspray), s ha nagyon durvult volna a köhögés, akkor hörgőtágítót. Meg volt egy homeós ajánlat, de ezzel immár nem is foglalkoztunk. Köptetőt nem kaphat, illóolajok kizárva….orrszívás igény szerint, ha kell 5 percenként. Hát ment is. Nála egyébként a kézi elemes változat is befigyelt, néha még jobbnak is tűnt, mint a porszívós, mert ugyan a porszívósban van erő rendesen, de a fej meg túl nagy és kemény egy ilyen pici nóziba. Mindenesetre reméljük most már kifelé megyünk belőle. 

Beájulva a Mej-tajban:P

Hordozás/utazás/egyebek: Hosszabb útra még nem vittük. Kisebb utakon, és sétálni voltunk már vele, bár ez az össze-vissza időjárás nem annyira kedvez a sétáknak. Hordozástechnikában újdonság a Mei-Taj…ami frankó kis találmány:) Majd írok róla, ha már hosszabban használtuk. Egyébként az iso-fixes hordozóban utazik, meg persze mózeskosárban, ha éppen babakocsival nyomul. De egyenlőre még ölben is bírható hosszabb időtávra is a feneke;)

Aktuális becenevek: Bogyó, Bogyesz, Bogyelláris, KisAti, Atesz, Kicsi Elvis, ÖcsiBogyó

Puszi a kis öcsinek:)

Tesók: Egyenlőre teljes a szerelem a testvérek között. Zsebi odáig van az öcsikéért, szeretgeti, puszilgatja, eteti/itatja, vigasztalja, napi szinten ölbe kéri. Van persze nem tökéletes finomságúra hangolt mozdulat, de semmi szándékosság. Bogyesz is megnyugszik, kisimul, ha a bátyuskája szeretgeti:)

Jade vs. Bogyó: megvolt a szagolgatás (végülis oda-vissza), meg persze a Jade párna üzemmód is. Komolyabb kapcsolat még nyilván nem alakult ki közöttük. 

Homeopátia - utoljára

Éreztük mi, hogy ez valami humbug. Igazán sosem sem hittünk benne, mint már említettem, de mivel működni látszott, hát használtuk. De a málnaszörpre emlékező óceán leverte a lécet teljesen. Avagy a cikk elolvasása után inkább arra jutottunk, hogy ezért kár pénzt kiadni (mindezt azután, hogy éppen ma vettünk egy adagot a beteg Zsebinek)…mert hát víz a csapból is folyik (jó minőségű, elvégre bevizsgáltattuk), placebónak meg szölőcukrot is tudunk használni:P 

De azért a cikk kedvenc mondatait idebiggyesztem, mert amellett, hogy megdöbbentett, azért jól is szórakoztam a szerző stílusán:)

"A hígítás mértékét a következőképpen lehet érzékeltetni: öntsünk az Atlanti-óceánba egy kávéskanálnyi málnaszörpöt, majd egy idő után az óceán egy másik pontján vegyünk ki a vízből szintén egy kávéskanálnyi mintát, és ez lesz a homeopátiás szer. Az óceán őrzi a málnaszörp emlékét."

"Fogjunk egy pézsmakacsát, vegyük ki a máját és a szívét, majd daráljuk le (csak tippelni lehet, hogy miért éppen ezt a két szervet). A szív a szeretet, a máj pedig a méregtelenítés szimbolikája, így asszociálhatók a gyógyítással. Az agy viszont az intelligencia helye, ezért nyilván nem adekvát itt."

"Hígítsuk homeopátiásan „egy per végtelen” közeli koncentrációra a szervzúzalékot, és kész az Oscillococcinum nevű termék."

"Egyetlen kacsamáj ilyen áron nem kelt még el a Földön. És itt most feltételeztem a jóhiszeműséget, mert ugye csak a víz emlékszik rá, hogy valóban kacsamáj volt-e a szubsztanciaforrás."

Félreértés ne essék senkit sem akarok lebeszélni ezen szerekről (rábeszélni sem akartam soha….hogyan is, ha magam sem hittem bennük), csak gondoltam, ha már írtam róluk korábban, hát megírom azt is miért is kerültek ki a gyógyszeres kosarunkból. 

És az is itt kell álljon, hogy a fentiektől függetlenül tényleg volt olyan szer ami működött, de akkor inkább ne álljunk neki boncolgatni, hogy hogyan/miként/miért.

Testvérek

‎"Kistestvérkém, mától kezdve

védőangyalod leszek.

Megóvlak majd minden rossztól,

ha kell csodát is teszek!

Mindenhova elkísérlek,

ahova csak akarod.

Elmondhatod a világnak,

- van egy védőangyalod."

-Aranyosi Ervin-

A kép nem beállított, rendszeresen elkéri Zsebi a tesóját és amennyire csak képes rá igyekszik gyengéden bánni vele. Szopizás közben is puszilgatja, ha sír viszi neki a cumit (persze a játszócumit egy idő után ki akarja szedni a szájából...cumiellenes a gyerek no:P), vigasztalja, simogatja. Reméltük, hogy ilyesmi lesz a kapcsolat, de bevallom őszintén ennyire jóra azért nem számítottam. Remélem, hogy hosszú távon is megmarad ez az imádat:)