Most már elég régóta koptatja Zsebgyerek a bölcsi (pardon Családi Napközi) padlóját (kertjét, miegymását) ahhoz, hogy írjak róla. Nem az intézményről magáról, arról már írtunk - kavart is némi port:P - s még bizonyára fogunk is, most a gyerekember és a közösségbejárás viszonyáról elmélkednék kicsit.
 |
| Első napok....még kicsit megszeppenve. |
Szóval kezdjük a konklúzióval, legalábbis az egyikkel. A bölcsi/közösség jó dolog, nagyon sok pozitív hozadéka van Zsebinél, hogy csak a legfontosabbakat említsem: leszokott a bébiételről (najó ez enyhe kifejezés, nem hajlandó megenni már) és szépen eszik egyedül (a leves kötelező elem lett, ami mókás, mert mi nem voltunk levesesek korábban), beindult és folyamatosan fejlődik a beszéde, sok újfajta játékot tanult, mániákus fogmosó lett (ez mondjuk nem mindig előny:P - én nem szeretek annyira 6szor fogat mosni egy délelőtt alatt, pedig hát általában annak is kell, aki éppen kíséri a fürdőbe). Most ezek jutottak hirtelen eszembe.
Van negatívum is….hisztisebb lett (persze ez életkori sajátosság is), önzőbb itthon a játékaira (gondolom azért, mert - a gondozónénik állítása szerint - a bölcsiben szívesen osztozkodik, de ezek után itthon már nem akar, itthon már tényleg minden csak az övé, azért többnyire némi rábeszélés után sikerül meggyőzni, hogy a tesójával nyugodtan osztozkodhat;)), és hát tanult rosszat, mert a verekedés - aka a mi ütlegelésünk - egyértelműen azóta figyelhető meg nála, hogy közösségbe jár, a legóból fegyvert építűnk és lövünk vele dolog is, meg a falra rajzolás is. :( (Utóbbiak sajnos egyetlen kis pajtáshoz köthetőek, de ezt inkább hagyjuk.)
Szeret járni ez teljesen egyértelmű, reggel általában nem tudjuk olyan gyorsan elkészíteni, hogy ne toporogjon már az ajtóban és sorolja, hogy kikkel is fog találkozni a bölcsiben. (Mikor betegség megelőzés miatt egy hónapot kihagyott - hogy az öccse is meggyógyuljon végre - akkor kicsit lankadt az érdeklődés, és némileg vissza is kellett szokni, de most már ismét töretlen a lelkesedés.) Este pedig elalvás előtt még szorgalmasan elmeséli, hogy mi történt vele adott napon - ez persze egyenlőre még csak annyit jelent, hogy felsorolja a gyerekek és játékok nevét, amiket már tud, és persze folyamatosan mondja, hogy néénni (ezek lennének a gondozónénik)…vagy konkrétan inkább Andi néni, akibe szerintem cseppet szerelmes. A nagyobb szerelem Asha, akinek a nevét olyan áhítattal képes kiejteni, hogy az felér egy vallomással:D
 |
| Elemében: "Megjöttek az Ősök: bemutatom mit is tudok én itt:P" |
Most picit egyébként dilemmáztunk, mert a bölcsi helyi kirendeltsége megszűnik. Átveszik Zsebit a szomszéd városiba (valójában négy utcányira van, de az már egyértelműen autós távolság), ha szeretnénk. Egyenlőre a nyár szünet lesz, klasszikus értelemben, mert hogy elvonulunk nyaralni, Anyósomat boldogítani :D Ősztől pedig akkor már egy másik Tücsökben lesz KisTücsök a Zsebi gyerek :D (Azok, akik nem mennek oviba többnyire szintén jönnek át, így nem minden lesz ismeretlen, de azért biztos be kell szoknia újra, mind a hosszú kihagyás, mind az új helyszín miatt.)
S akkor legyen még egy konklúziós rész:) Alapvetően nagyon örülök, hogy a bölcsi mellett döntöttünk. Sosem mutatta jelét Zsebi, hogy anitszoc. lenne, de mostanára teljesen közösségi emberke lett. Remekül látszott ez a csoportos bölcsis rendezvényeken (Szuper kis Gulyás-party, Bábelőadás), ahol már sokszor nem csak magában játszott, hanem igenis kereste a számára ismerős gyerekek (és felnőttek) társaságát. Remélem, hogy a mostani beszoktatás után, a későbbi közösségek már simán menni fognak, nem kell újra megfutni az elválós/leválós köröket :)
