Nem emlékszem hol találtam az alábbi írást, lehet, hogy én gépeltem be valamelyik újságból, mindenesetre most a kezembe akadt, s az alábbi - a facebookról csent - idézet kapcsán úgy gondoltam simán itt a helye:)
"A baba fejlődése kicsit olyan, mint a mostani időjárás: tudod, hogy most már jön az ősz, ezért hűvösebbnek kéne lennie reggel és este, mégis nyári meleg van. Persze eljön majd a következő fejlődési fok, az ősz, csak éppen nem tudod mit kéne tenned addig, mert nem pont akkor történnek a dolgok, amikor a "nagykönyv" szerint várnád. De el fog jönni, mint ahogyan a kicsi megérik a mászásra, evésre, beszédre. Pont amikor annak az ideje van."
"Nem kis parázási lehetőség gyermekünk fejlődési állomásainak időpontja... Mikor kezd már el hasra fordulni? Mikor kezd már el mászni? Logikusan végiggondolva ezek az állomások nem napra pontosan érkeznek el, mint az AFP vizsgálat vérvételének időpontja. Óriási az egyéni eltérés, többgyerekes anyukák tanusíthatják, hogy édestestvérek között is mekkora különbség adódhat a fejlődésükben. Az aggodalmak eloszlatása céljából álljon itt egy kis összefoglaló arról, hogy körülbelül mikor, mit kell figyeljünk csecsemőnkön? A mozgásfejlődés mérföldköveit bizonyos képességek megjelenésével írhatjuk le, amelyek a későbbi helyváltoztatáshoz szükségesek és szabályszerűen követik egymást.
Az első ilyen lépés a fej felemelése hason fekvő helyzetben, majd a hasról a hátra fordulás. Ezt követi a segítséggel történő felülés, majd a megkapaszkodva felállás. A járás kezdetben segítséggel, majd önállóan történik. A járás biztos kialakulását követi a lépcsőn járás. A labdarúgás képessége pedig már komoly mozgásfejlődési érettséget igényel.
Az újszülött mozgása önkéntelen jellegű, mintegy folytatódnak a méhen belül kialakult mozgásformák.
Különféle reflexeket lehet náluk megfigyelni. Fontos veleszületett adottság a Moro által leírt átkarolási reflex. Ha az 1-3 hónapos, hátán fekvő csecsemő párnájára két kézzel ráütünk, olyan mozdulatot tesz, mintha átkarolna valakit, hasonló mozgást végez a lábával is. Az átkarolási reflex normálisan a születéstől a 6-7. hónapig váltható ki.
A méhen belüli korban már félig kialakult fogóreflex a születés után teljes formában mutatkozik meg. A csecsemő kezébe adott tárgyat olyan erősen ragadja meg, hogy a kezénél fogva is könnyen felemelhető. Ez a reflexműködés addig tart, amíg a látás és a kézmozgás összerendeződése el nem éri azt a szintet, mikor a gyerek valóban fogni tud, azaz a születéstől a 3-4. hónapig váltható ki. Megfigyelések valószínűsítik, hogy bár ez a reflex a csecsemőkor elején kialszik, különleges helyzetekben vissza-visszatér. Például veszély, fájdalom esetén a fogóreflex mozdulatával és erejével fogjuk meg a tárgyakat (például a fogorvosi szék karfáját), de súlyos leépüléses esetekben is újra kiváltható.
Ugyancsak veleszületett a Babinszki-reflex, amely abban nyilvánul meg, hogy a csecsemő talpának külső szélén valamilyen tárgyat végighúzunk, hüvelykujját a többi négy ujjal ellentétes irányban, a talptól távolítva hátrafeszíti. A járás elsajátítása után ez a reflex eltűnik.
Megemlítendő még az ún. tónusos lábfogó reflex, amikor a talp érintésével az ujjak behajlanak. Ez a reflex a születéstől a 12. hónapig váltható ki.
Az úszóreflex már a születés után néhány nappal kiváltható. Ha az újszülöttet vízszintes helyzetben arccal lefelé szilárdan megtartjuk és a fejét megemeljük a karok és a lábak úszáshoz hasonló mozdulatokat kezdenek végezni. A babaúszás tanfolyamok a merülési reflex előnyeit használják ki, azaz az újszülött nem vesz levegőt a víz alatt és természetes módon igyekszik a felszínen maradni. A későbbi úszástudás valószínűleg független a korai készségek szintjétől, az úszóreflex ugyanis 4 hónapos kor körül kialszik. A babaúszás így mindenképp a mozgásgyakorlás korai lehetőségei közé tartozik, de elsődleges szerepe a gyermek és a szülők közötti szorosabb kötődési viszonyok kialakításában mutatkozik meg.
És most lássuk hónapról- hónapra mit is tud a kisbabánk – leginkább a mozgásra fókuszálva, kiegészítve egy-két más funkcióval is:
1 hónapos korára már próbálja a fejét megemelni hason fekvő helyzetben, ami néhány pillanatra sikerül is. Fényre, hangra odafordítja a fejét.
2 hónapos korában ez már tartósan sikerül. Hason a fejét kb 45 fokig emeli, a hajlított alkarokon támaszkodva
3 hónapos korára pedig a legtöbb csecsemő megtanulja, hogy szilárd felszínen hasra fektetve fejét és mellkasát mindkét karjának megfeszítésével megemelje 45-90 fok közé. Ültetve a fej jórészt stabil, időnként előrebillen. Háton fekve fejét gyakran forgatja, arcot követ. Tárgyakért tudatosan nyúl. Ebben a korban kezdenek gőgicsélni. Ez a hangkiadás még információt nem tartalmaz, pusztán a funkció öröme. Ekkor még csak néhány magánhangzót és torokhangot hallatnak.
4 hónaposan hason fekve fejét függőlegesen képes tartani és jobbra-balra forgatni. Ülésbe húzáskor a fej csaknem együtt halad a törzzsel. Képes a hátáról az oldalára fordulni. Határozottan nyúl a tárgyakért. A nagyobb, dundibb babák és a lustábbak még nem fordulnak meg ebben a korban, és az is gyakori, hogy csak egyetlen egyszer produkálja az átfordulást vagy oldalra fordulást a baba, aztán hetekig hónapokig nem csinálja. Ilyenkor ne aggódjunk, majd később ha szüksége lesz rá, újra be fogja mutatni ezt a képességét. A lényeg, hogy meg tudja csinálni. A gőgicsélés ekkorra a mássalhangzók megjelenésével gagyogássá válik: formailag hasonlít a valódi beszédhez: egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll: ba-ba-ba, pe-pe-pe stb..
5 hónapos korában tartja a fejét. Erre az időszakra jellemző még, hogy a csecsemő ülő helyzetből álló helyzetbe húzható fel, lába már megtartja súlyát. Megtámasztva meg tud ülni.
6-6,5 hónaposan ebben a felállított helyzetben be-behajlítja a térdét és képes visszaegyenesedni. Ekkor már gyakran önállóan tud ülni, előrehajolva kezével támasztja meg magát, fenekét enyhén meg is emelheti. Háton fekve kezével lábait megfogja. Első kúszómozdulatokat gyakorolja. Gyakori, hogy ez csak hátrafelé vagy körbe-körbe sikerül, de pár hét gyakorlatozás után már kommandós stílusban is képes közlekedni a kicsi. Egyes gyerekek a kúszás helyett az oldalrafordulás tudományát fejlesztik profi szintre és gurulva közlekednek, mások az első kúszómozdulatok után rögtön áttérnek a mászás gyakorlására.Tárgyak után nyúl, azokat szájához veszi.
7 hónapos korban hason tengelye körül forog. Ha nem tud még önállóan, kezével megtámasztva magát, ülni, ne aggódjunk miatta és a mászás elkezdése is odébb van még. Az ügyesebb babák már képesek kapaszkodva állni, de ez még ráér.
8 -9 hónaposan Elkezdődik az önálló mászás. A baba egyedül képes felülni. Ha még nem mászik 8 hónaposan, de már képes helyváltoztatásra, kúszik, vagy gurul, akkor ne aggódjunk, idővel a mászás korszaka is elkövetkezik majd. A beszédértés (passzív beszéd) jóval megelőzi az aktív beszédet, ebben a korban már a néhány szóból álló felszólításokat, kérdéseket értheti a csecsemő.
A 9. hónapban négykézlábra emelkedik.
10 hónaposan tartósan stabilan ül egyenes háttal, négykézláb mászik.
11 hónaposan négykézláb helyzetből feltérdel, térdelve játszik, kapaszkodás nélkül térden közlekedik
12. hónapban kapaszkodva feláll, bútor mentén kapaszkodva jár. Olykor 1-1 pillanatra kapaszkodó nélkül is megáll, de előfordulhat, hogy ez csak 1 éves kor után következik be. Kapaszkodva képes járni a bútorok mentén oldalazva. Képes lépcsőn négykézláb lemenni és a kanapéról is le tud mászni szabályosan háttal, ha megtanítjuk neki. Az első kapaszkodva megtett lépések láttán sok szülő örülni kezd és kézenfogva járni tanítja a kicsit, de ez teljesen szükségtelen: a pici magától is megtanul majd járni, ha eljött az ideje. A kicsik persze élvezik az efféle foglalkozást, de teljesen szükségtelen járni tanítani, sokkal értékesebbek azok a tapasztalatok, amiket a saját erejéből szerez meg.
A szakirodalom a járás kezdeti időpontját átlag 14 hónapos korra teszi. A megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a mai gyerekek átlagban valamivel korábban kezdenek el járni. Az egyéni különbségek igen nagyok. Amelyik gyerek elindul, annak az agysejtjei, idegpályái, izmai már végre tudják hajtani a feladatukat. Ezt az érési folyamatot semmiféle tanítás nem tudja siettetni. Egyébként egyes gyermekek már 9 hónapos korban önállóan járnak, míg mások csak 18 hónapos kor után jutnak el erre a szintre. Normál időnek tekintjük még a 18 hónapos kor előtt kezdődő járást. A gyermek kezdeti járása bizonytalan, dülöngélő, gyakran lehuppan, esetlen. Ez azért van, mert az előrelendülő testsúly az egész gyermeket minden lépésnél előrerántja, "fut a saját súlypontja után". Mindezek ellensúlyozására terpeszti szét a lábát, és nyújtja előre a karját, amíg a járás nem válik magabiztos, többé-kevésbé automatizált műveletrendszerré.
Az aktív beszéd megindulása előtt 1-2 héttel a gagyogás gyakran minimálisra csökken. Nem törvényszerű, hogy a beszéd megindulása az első életév végén következzék be. Az a gyermek aki 2- 2,5 éves korában kezd el beszélni, nincs tehát hátrányban. Pontos okát e késedelemnek nem tudjuk, Ranschburg Jenő szerint ha a gyermek értelmes, jól hall, és harmonikus egyéniség, akkor úri kedve határozza meg, mikor kezd el beszélni..."
