2009. október 27., kedd

Mégsem Garzonbaba


Mikor elkezdtük tervezgetni, hogy kisbabát szeretnénk még úgy gondoltuk, hogy bevállaljuk a 27 nm alapterületű (+ kb. 10 nm galéria) garzonunkban, legalábbis az első időszakra, mert hát a közgazdászok figyelembe veszik a gazdasági helyzetet is.:P Ki is néztük a lakásban a megfelelő helyet, ehhez a megfelelő ágyat. Tavasszal ki is festettünk és elterveztük, hogy még miket fogunk megcsinálni a babó érkezéséig.




Jelenlegi lakásunk alaprajza

Aztán a baba nem akart akkor jönni, amikor mi akartunk, mi pedig kezdtük egyre szűkebbnek érezni a korábban imádott kis lakásunkat. S egyre gyakrabban nézegettünk fel –egymástól függetlenül – az ingatlanokat hirdető portálokra. Aztán mikor egy-egy jobb lakást láttunk megmutattuk a másiknak, majd megbeszéltük, hogy nem költözünk, korán van még, drágák a lakások. Aztán megfogant a baba, s mi kicsit intenzívebben is körülnéztünk…persze ugyanarra a megállapításra jutottunk a pesti lakások (még a külsőbb kerületekben is) nagyon drágák, arról nem is beszélve, hogy nagyon kevés olyan része van a városnak, ahová tényleg szívesen költöztünk volna. Hát KáeM elővette a térképet és megnézte a környező városokat. Nagyon sokáig eszünkben sem volt agglomerációba költözni, de megtalálta Dunakeszit (A címer képe a város oldaláról).

Dunakeszi város címere

Jött google, aki a barátunk. Jött egy esős vasárnapon egy autókázás a városban (na jó, amikor behajtottunk még azt hittük falu, mire a végére értünk már biztosak voltunk benne, hogy város), ahol az eső ellenére olyat láttunk, amit én utoljára otthon gyerekkoromban, a gyerekek kint az utcán bicikliztek, játszottak. Számomra egy annyira kedves és aranyos volt, hogy máris szerelmes lettem a városba.

Az új lakás látványterve

Ki is néztünk egy lakást. Egy ingatlanközvetítővel sikerült megbeszélni a találkát, aki az első beszélgetésünkkor – finoman szólva – morcos volt. A második beszélgetés már sokkal jobban sikerült megkérdezte, hogy milyen árig keresgélünk, s a nézelődős napunkra be is szervezett nekünk vagy 10 lakást kiemelve, hogy van egy, ami kicsit árban ugyan több, mint amit mi mondtunk, de magasan a legjobb vétel a lakóparkban. Hát megnézegettük a lakásokat. Az eredetileg kinézett szóba sem jöhetett, mert készültségi állapota alapján elképzelhetetlennek tartottunk, hogy jövő januárban kész legyen (pesszimisták vagyunk az ingatlanos szerint….szerintem meg realisták).

Az új lakás alaprajza

Aztán beléptünk a kitűnő vételnek mondott lakásba, pontosabban az egyikbe, mert kettő volt eladó, a bal és a jobb oldali. Elsőként a balt néztük meg. Nem rossz. Aztán beléptünk a jobb-ba is. Nem tudom KáeM mit érzett, de én azt, hogy hazaérkeztem. A lakás készültségét tekintve a burkolásra vár (hogy a vevő kiválassza mit is szeretne) illetve a homlokzat festése és a külső tereprendezés (kocsibeállók kialakítása) van még hátra. Mondtuk az ingatlanosnak, hogy még a szuper árból is szeretnénk alkudni, szóval jó lenne egy találka a tulajjal. Aztán az élet úgy alakult, hogy a nagy alkudozást elintézte nekünk az ingatlanos és mi már csak a részleteket kellett pontosítsuk. Valójában egyébként kedden kinéztük a lakást és szombaton megvettük (na jó az adásvételi szerződés megkötése, meg a papírok intézése még folyamatban van). Azóta a babavárás mellett burkolatok és berendezési tárgyak bűvöletében telnek a napok. :) A megbeszéltek alapján legkésőbb karácsonyra beköltözhető lesz a lakás, de abban maradtunk, hogy ameddig a jelenlegi nincs eladva, addig nem költözünk ki (csak abban a szinte lehetetlen esetben, ha a babó érkezéséig nem tudjuk eladni).