2009. szeptember 3., csütörtök

Férfi (meg)próbáltatások..

Mert én sem kerülhetem el a sorsom... Mivel ugye a babához két fél kell, és mindkét félnél lehet probléma, egyidőben én is megkaptam a saját pecsétes papíromat egy vizsgálatra. Alapból a SOTE2-re szólt a "jegyem" le is beszélte a párom, így másnap fél nyolcra kellett odamenni. (a doki is azt mondta, hogy fél 8 és 8 között menjünk) Nekem már sok rossz tapasztalatom volt a magyar egészségüggyel, úgyhogy nagy elvárásokkal nem rendelkezem ez irányba, de azért mindig újra és újra le tudok döbbenni rajta, hogy csoda, hogy kicsiny országunkban nem a kórházi káosz a fő halálozási ok.


Szerintem alapból is elég kellemetlen egy ilyen vizsgálatra várva ücsörögni (legalábbis nekem nem volt kellemes), főleg mert 2 ajtón is nagy betűkkel ki van írva, a sok pár illetve férfi miért feszeng ott. De ez még magában túlélhető lenne.
Azonban a doki egy (idióta) asszisztens vagy nővér (továbbiakban: idióta)számát adta meg, aki ezek szerint a "helyi isten" lehet (vagy legalábbis látványosan annak hiszi magát) mert negyed 8-ra értünk oda, fél 10-kor jöttünk el, addig körülbelül ezek történtek: idióta fel le járkál, közben telefonál, idióta flegmán elbánik egy két kismamával, akik leletért jöttek, idióta beenged egy két VIP vendéget, aztán mindenki eltűnik, és nem történik semmi.
Nah ekkor megkérdeztük a mellettünk ülő, láthatóan már helyileg rutinosabb versenyzőket, hogy ez mindig így megy, vagy a mi tiszteletünkre játszák... rögtön ki is derült, hogy ők is az utolsó vizsgálatukat csináltatják itt, aztán irány más, mert ez még most optimális..
Ezzel a lendülettel fel is álltunk, én megkértem a hölgyet, hogy amennyiben esetleg (bár ennek kicsi az esélye a látottak fényében) idióta hiányolna, akkor csókoltatom.
Még annyi visszatérő - ami különösen iritáló volt - egy kismama jött egy eredményért, amikoris már 3x szólt idiótának, hogy keresse meg, idióta megunta, kihozta az összes eredményt, odavágta kismamánknak, hogy keresse ki a sajátját. Az eljárás is kívánni valót hagy maga után, de aki esetleg nem tudná, a kórházakban szigorú szabályok vonatkoznak az adatbiztonságra, és ezek több szinten vannak besorolva. Na most a nemi, szaporodási kérdéseket érintő vizsgálatok, leletek, kórtörténet például pont a legszigorúbb kategóriába esik (esne). Ezért felettébb érdekes, hogy a kismama válogassa ki a leletek közül a sajátját..
Miután innen eljöttünk, kissé elszontyolodva, a kocsiba előkaptuk az internetet, hogy hogy is lehetne áthidalni ezt a problémát. Hiszen nem azért fizetjük a fizetésünk harmadát tb-be, hogy kapjunk is valamit, ezért talán magánrendelésen valahol foglalkoznak is velünk. Végül a párom körbe telefonált egy-két helyet, és egy Ciris nevű budapesti magán "kórházacska" (amit ők mókásan reprodukciós intézetnek hívnak :) ) még besűrített erre a napra. A helyről nincs mit írni, mert olyan, ahogy egy fizetős intézetnek ki kell nézni: új, szép, tágas, barátságos emberekkel, csúcstechnikával).


A vizsgálat neve egyébként hivatalosan spermiogram (biztos örülni fognak az egészségpénztárnál, mikor feldolgozzák a számlát -mert hogy azt is tudnak adni), ami igazából annyit jelent, hogy kivizsgálják az "anyagot" (darabszám, mozgékonyság, és morfológiai szempontból). Eredmény 1 napon belül lesz, mert konzultálni is akarnak róla. Részemről lelkük rajta, én nem nagyon akarok, de meghallgatom.
A mintavételt nem részletezném, mint a szaporodás csak magányosan, és nem is hasonlít rá. Kis ablakon minta kirak, aztán mehetünk fizetni. Az ára itt 12 ezer Ft volt. Ahogy a neten tájékozódtunk ez átlagosnak mondható. Az eredményekről holnap.