Felnőtt idő

Imádom a fiaimat és továbbra is tartom, hogy szeretnék harmadik gyereket, de ettől még több ponton egyetértek azzal, amit Vekerdy a Nagy családkönyven megénekelt:

"az egész nap a két gyerekkel, minden segítség nélkül, még a háztartás vezetése mellett, rendkívül kimerítő. Igen, a gyerekek kiszívják a vérünket, lerágják a húsunkat egy ilyen helyzetben, és néha meg kell szabadulnunk tőlük, pihennünk kell, hogy a gyerekek, a maguk épülésére is, egy pihent anyát kaphassanak vissza." (Nagy családkönyv) 

Ehhez esetemben persze hozzátartozik az is, hogy én szerencsés vagyok, elvégre a nagy a napjai többségének nagy részét a bölcsiben tengeti, s amúgy sem vagyok segítség nélkül, lévén apuka ahol/amikor/amiben tud segít. Így némileg módosítanám a fentieket: pihent szülőkre van szükségük. S nem győzöm azt sem hangsúlyozni, hogy attól, hogy szülők vagyunk, még szerelmes (házas) pár is maradtunk, ezt nem szabad elfelejteni, kell a szülőknek a külön idő, a gyerekmentes órák. Megdöbbenve tapasztalom, hogy ezt mennyien elfelejtik. Nos igen a válások oka elég gyakran arra vezethető vissza, hogy anyuka elfelejti, hogy ő nő/feleség/szerető is. Ilyen szempontból remek tanulságok vannak az Amerikai Pite - A találkozó c. filmben (egyebekben pedig kiváló szórakozás- egy kis gyerekmentes idő;)).

Homeopátia - utoljára

Éreztük mi, hogy ez valami humbug. Igazán sosem sem hittünk benne, mint már említettem, de mivel működni látszott, hát használtuk. De a málnaszörpre emlékező óceán leverte a lécet teljesen. Avagy a cikk elolvasása után inkább arra jutottunk, hogy ezért kár pénzt kiadni (mindezt azután, hogy éppen ma vettünk egy adagot a beteg Zsebinek)…mert hát víz a csapból is folyik (jó minőségű, elvégre bevizsgáltattuk), placebónak meg szölőcukrot is tudunk használni:P 

De azért a cikk kedvenc mondatait idebiggyesztem, mert amellett, hogy megdöbbentett, azért jól is szórakoztam a szerző stílusán:)

"A hígítás mértékét a következőképpen lehet érzékeltetni: öntsünk az Atlanti-óceánba egy kávéskanálnyi málnaszörpöt, majd egy idő után az óceán egy másik pontján vegyünk ki a vízből szintén egy kávéskanálnyi mintát, és ez lesz a homeopátiás szer. Az óceán őrzi a málnaszörp emlékét."

"Fogjunk egy pézsmakacsát, vegyük ki a máját és a szívét, majd daráljuk le (csak tippelni lehet, hogy miért éppen ezt a két szervet). A szív a szeretet, a máj pedig a méregtelenítés szimbolikája, így asszociálhatók a gyógyítással. Az agy viszont az intelligencia helye, ezért nyilván nem adekvát itt."

"Hígítsuk homeopátiásan „egy per végtelen” közeli koncentrációra a szervzúzalékot, és kész az Oscillococcinum nevű termék."

"Egyetlen kacsamáj ilyen áron nem kelt még el a Földön. És itt most feltételeztem a jóhiszeműséget, mert ugye csak a víz emlékszik rá, hogy valóban kacsamáj volt-e a szubsztanciaforrás."

Félreértés ne essék senkit sem akarok lebeszélni ezen szerekről (rábeszélni sem akartam soha….hogyan is, ha magam sem hittem bennük), csak gondoltam, ha már írtam róluk korábban, hát megírom azt is miért is kerültek ki a gyógyszeres kosarunkból. 

És az is itt kell álljon, hogy a fentiektől függetlenül tényleg volt olyan szer ami működött, de akkor inkább ne álljunk neki boncolgatni, hogy hogyan/miként/miért.

Szoptatás a tanácsadó szemével

Vagy a tanácsadó a miénkkel? Szóval hát mégis kipróbáltuk ezt is, mert a homeopátiában sem hiszek és mégis működik, hátha ez is ilyen. KáeM két észrevételt is tett előzetesen az egyik az volt, hogy ha minimális előrelépést tudunk tenni szoptatás ügyben (fájdalommentesség, vagy hatékonyabb szopizás), akkor már megéri. A másik meg az volt, hogy megélhetési bloggerek vagyunk: fizetünk a témáért:P Egyébként azért döntöttünk a tesztelés mellett, mert Bogyóka egyenlőre nem állt neki markánsan hízni, holott cicizik (van tej is elég szép mennyiségben) és kap kiegészítést is.

Kértem ajánlást Tünditől, de akiket ő ajánlott, nem vállalták, hogy házhoz jönnek, mondván kvázi körzetesen dolgoznak. De mindegyik ajánlotta a honlapot, hogy ott találok olyat, aki nálunk tevékenykedik. Találtam is, de aztán felmerült, hogy Bogyó leendő keresztszüleinél is járt ilyen tanácsadó, hát nosza felhívtam CS.-t, hogy ki is volt az. Így jutottam el kis hazánk szoptatási gurujához: W. Ungváry Renátához. (Azért nevezem gurunak, mert hát a legtöbb esetben, ha valahol szoptatásról lehet olvasni, ott biztosan felmerül az ő neve is, persze nyilván adódik ez abból is, hogy újságíróként is tevékenykedik).

Szóval felhívtam, nagyon kedves volt a telefonban, nagyon rugalmas, így abban maradtunk, hogy varratszedés után találkozunk a klinikánál, velünk haza jön, aztán ha végeztünk, akkor valami tömegközlekedési pontra szállítjuk. 2-2,5 órát mondott, hogy számoljunk a tanácsadásra, illetve 10.000 pénzt. 

Pontos volt, sőt előbb érkezett, s csörgött is, hogy már ott van, ha esetleg előbb végeznénk. (Herczegh doktorral beszélgettünk mikor hívott, a varratoktól már régen megvoltam szabadítva.) Így végülis kicsit előbb indultunk haza felé.

Még nem volt fél tíz mikor elkezdtük felvenni az anamnézist, aztán Bogyóka háromnegyed 10 magasságában jelezte, hogy bizony itten szopi lesz, akkor felfüggesztettük a papírmunkát és nekiálltunk az érdemi résznek. Renáta első körben megnézte hogyan szopizunk, aztán segített javítani a technikán. Három pózt próbáltunk ki…vagyis próbáltunk volna, ha a csemete együttműködik, de azért a lényeget mindegyiknél meg tudta mutatni. Aztán átbeszéltük, hogy mit tehetünk tejszaporítás ügyben, hogyan menjen a kiegészítő táplálás. Írt nekem papírost (alább begépeltem, hátha másnak is tartalmaz okosságot - magának egyébként egy más szempontból részletesebb papírost töltött ki), aztán még beszélgettünk, fejtünk, ilyesmik. 

A szoptatási tanácsadó javaslatai: 2013.01.25 (dátum)

A páciens neve, adatai: D-N Vica

A csecsemő neve, súlya, súlyfejlődése, általános állapota: D-N Attila 2013.01.14.

A probléma, ami miatt a páciens konzultációt kért: 10 naposan még születési súlya alatt van 20 dkg-mal. Nem szopik hatékonyan, az utóbbi két napban 400 ml pótlást kapott már. Az első gyermek most másfél éves Gergő 6 hétig szopott.

A szoptatás megfigyelése, anya állapota: Attila nem szopik még elég hatékonyan, nem folyamatos a szívás-nyelés. A bimbóvédő nem szükséges, anélkül is jól be tudja kapni a bimbót. 

Jelenlegi állapot/diagnózis/helyzetkép: Anyai inzulinrezisztencia, pajzsmirigy alul működés, amelyre hormonpótlást kap jelenleg is, nagyjából betartott 160 grammos diéta ->emellett normális lefolyású, szövődménymentes terhesség. Attila álmoskás, nem túl aktív, kicsit még sárga, de bilirubin határértéken belül.

Javaslatok:

1. Igény szerinti, de min. 8-10 alkalommal szoptatás.

2. Pótlás egy alkalommal maximum 30 ml. Inkább több kicsi!

3. Helyes mellre tevés!

4. Napi súlymérés etetéstől min. 1 óra távolságban. Cél: napi 2-3 dkg hízás. Ha ez megvan csökkenthető a pótlás max. napi 50 grammal.

5. Fejés naponta 6x30 perc (7-7,5-5,3-3 mellenként), felváltva a mindkét mellet minden alkalommal.

6. Éjszakai szoptatás fontos! Célszerű a baba testközelsége max. 4 óra alvás egyhuzamban, amíg a súlyfejlődés meg nem indul.

Kontroll: Igény szerint!

Összességében volt haszna a találkozónak, mert tényleg sokkal kevésbé fáj a szoptatás bimbóvédő nélkül, s reméljük a helyes mellre tételbe is hamar belejövünk. De azért voltak ellentmondások a tanácsokban szép számmal. Ha összeszámoljuk pl. a fentiekre szükséges minimális időt, akkor 16 óra úgy elrohant a 24ből, hogy anyuka semmi mást nem csinált, csak a szoptatással foglalkozott (no evés, ivás, pisi, háztartás, hovatovább másik gyerek, netán alvás). De a csemetének sem jutott sokkal több az alvásból. Persze értem én, hogy ez nem megy a végtelenségig, de azért két hét is bőven elég alvás nélkül:P Aztán nem tetszett, hogy egyáltalán nem foglalkoztunk vele, hogy az a tej, amit megetetnénk a gyerekkel és aminek a termelődését veszettül serkenteni szeretnénk az mégis miből lesz…mert lehet cicin a gyerek egész nap, meg cuppoghat a mellszívó (, ha anyuka nem eszik és főleg nem iszik eleget, akkor az életben nem lesz elég a tej. És akkor már ilyen úri huncutságokat, mint homeopátiás támogatás meg sem említek. Érdekes volt a kiegészítés adása dolog, mert hogy a cumit nagyon ki akarjuk iktatni (nem mi, mert én nem tartom ekkora tragédiának továbbra sem), így hát szóba került ilyen is, mint mellen pótlás, amikor is fecskendő, meg szonda segítségével szopizás közben nyomatjuk a gyerekbe a pótlást…a gond csak az vele, hogy nem vagyok Shiva, tehát nem igen akad 4 kezem. 

Renáta egyébként nagyon kedves, barátságos és segítőkész volt. Meglátjuk, hogy a fenti tanácsokból mit tudunk betartani és mire jutunk a jelenállapotból. Mindenesetre kérte, hogy folyamatosan tájékoztassuk, s ha kérdés van ne habozzuk keresni telefonon, e-mailben. Hát most várakozó álláspont….aztán majd beszámolok. :)

/Azért felmerült bennünk, hogy a szoptatási tanácsadók valamiféle jutalékos rendszerben vannak a plasztikai sebészekkel, mert ha az ember tényleg mindent úgy és olyan időintervallumban csinál ahogy javasolják, akkor az a szoptatási időszak végére garantált beutalót jelent a plasztikára, amennyiben az emberlánya nem kívánja a cicijeit a melltartója helyett a cipőjében hordani:P/

Szájpenész

Zsebinél is volt, csak emlékeim szerint nem ennyire durván, és jóval később jelentkezett. Bogyónál már hétfőn láttam jeleket, de akkor még nem voltam biztos benne, hogy az-e. Keddre biztossá vált.  A téma fotózása nem egyszerű és kicsit sem mókás látvány, szóval csak erős idegzetűeknek!

A Zsebinél alkalmazott szer (Glycerinum boraxatum FoNo VII. Naturland nátrium-tetraborát) gondoltam most is jó lesz, volt is még itthon, csak éppen lejárt a szavatossága…sebaj, apuka beszerezte, s délután már rá is cuppantunk a kenegetésre. 

Szerda délutánra szépen visszahúzódott, s ma reggelre tulajdonképpen teljesen eltűnt. Azért még pár napig marad az ecsetelés.

Verni vagy nem verni

Semmiképpen nem verni. Nevelni, fegyelmezni igen. Testileg fegyelmezni meg esetleg.

A téma az alábbi kicsit sarkos cikk alapján merült fel és nem azért mert veszettül ráfért volna két pofon. Bár vannak korszakok, meg időszakok, amikor az emberben komolyan felmerül, hogy két pofont lekever a (saját és szülők)

határait feszegető imádott sarjának. Irul-pirul, meg minden, de attól még így van, s ha tagadnám és babarózsaszínnek mesélném el a mindennapokat a valóság akkor is ez lenne. Én meg nem szeretek hazudni, sem másoknak, sem magamnak. Persze ezek a pillanatok is elmúlnak, ahogy jöttek - nyilván pofon nélkül, maximum egy kis kézszorítással fűszerezett cifra káromkodással - és akkor utána megint teljes az imádat és elaléltság, hogy milyen szép, okos, ügyes a mi gyerekünk. De azért az ilyen pillanatokban nehéz elhinni, hogy ezek csak időszakok, azt meg pláne, hogy kettővel is át lehet ezeket vészelni. (Nincsenek illúzióim, tisztában vagyok vele, hogy két ilyen kicsi gyerekkel nagyon kemény két évnek nézünk elébe;))

Szóval egyébként alapjában véve érdekes a cikk, és valahol egyetértek a megközelítéssel, hogy kellenek a szabályok, kell a hierarchia, csak hát nagyon sarkos, nagyon apróságoknál említi meg, hogy csattannia kéne a pofonnak. S hát nem vagyok biztos benne, hogy egy ilyen pici gyerek, már felfogja, hogy miért is kapja a verést. A magam emlékezetében két pofon él összesen, az egyiket teljesen jogosan kaptam érzésem szerint, a másikat nem annyira. De mindenesetre pont elég volt ez a kettő ahhoz, hogy megértsem mi a rossz és mi a jó, hogy tudjam merre van a helyem a világban. De ezek már jócskán akkor csattantak, amikor értelmes, tudatos emberke voltam. Nem hinném, hogy egy két éves körüli gyerek hiszti rohamán két pofon képes segíteni….ott más módszer kell.

Mindenesetre a gyereknevelés nehéz kérdés, a fegyelmezés is (a jól vagy rosszul csináltuk dolog eleve csak évek múltán derül ki, ha egyáltalán, mert adott esetben, amit mi szülők kudarcként élünk meg, az lehet, hogy a gyerek élete szempontjából hatalmas siker….na mindegy, most nem ezt feszegetem, vagy nem így). Ahogy említettem mélységesen egyetértek, hogy kellenek a gyereknek a szabályok, korlátok, feladatok. Azzal már nem, hogy a legkisebb dologért is kapjon egy nevelő szándékú pofont. Mert azért, ha jobban belegondolunk sok-sok nevelőszándékú pofon inkább a szülő idegességéből adódik, kevésbé a tényleges szükségességből. Nem vagyok teljesen ellenző sem, csaptam már az első szülőtt kezére, amikor nem láttam más megoldást. Nem feltétlenül éreztem magam jó szülőnek tőle, de rossznak sem:P

Szóval a lényeg, hogy itt is, mint mindenhol szerintem az aranyközépút az igazság. Mert ha kellő időt és figyelmet szentelünk a gyereknek, biztosítjuk a korlátokat, szabályokat, adunk neki feladatot, akkor nyilván a testi fegyelmezés sem egészen úgy alakul, ahogy azt a fenti cikk alapján néhol éreztem (avagy lényegében minden apró engedetlenségért csapjunk oda, mert végülis nem árthat).

Gyermekjóléti Szolgálat

Hát ez egy vicc…szóval tényleg kijöttek, ahogy a védőnő mondta, bevallom nem gondoltam, hogy ilyesmikkel töltik a drága idejüket, persze a közszférában kicsit más a drága idő fogalma:P 

Szóval jöttek, bejelentés nélkül. Bejutottak a kapunk, ahol nincs kapucsengő, s ha már ezt sikerült nekik, gondolták milyen mókás dolog becsengetni egy kisgyerekes lakásba…mert egyrészt ezt tudták maguktól is elvégre ezért jöttek, másrészt diszkrét tábla is jelzi az ajtón, hogy Baby on Board. Sebaj beengedtem őket - két nagyon csinosan felöltözött hölgy volt - bár utólag jutott eszembe, hogy valami igazolványt kérhettek volna, hogy ők bizony tényleg azok, akiknek mondják magukat. (Sokan nem tudják, de kis hazánkban magánterületre, csak hatósági engedéllyel és hatóság mehet be "meghívás" nélkül) 

Nagyjából 5 lépésnyi távolságra jöttek be (avagy a gyerekszoba és egyéb helyiségek tele lehettek volna a gyermeket veszélyeztető eszközökkel), elmondták, hogy azért jöttek, mert lemondtam a védőnői látogatásokról és nekik ellenőrizni kell, hogy van-e valami veszélyeztető tényező. A lemondó levél nem volt náluk, papír - amire jegyzetelni tudtak - nem volt náluk, a gyermek nevét nem tudták, az én telefonszámomat sem, s méretes pocakom láttán megkérdezték, hogy akkor ugye jól látják, hogy jön a második…nem wazze dinnyét csempészek. :S Fogalmuk sem volt róla miről is mondtam le, hogy erre törvényileg jogom van - mert szerintük nincs - meg úgy egyáltalán teljesen mértékben felkészületlenek voltak. Elbeszélgettünk vagy 15 percet, elkérték a gyerek kis könyvét (lobogtatva, hogy hát itt védőnői pecsét is van és kell is legyen szerintük később is), megadtam a gyerekorvos elérhetőségét, kicsit próbáltam finoman jelezni, hogy mégis miről mondtam le és az milyen törvényi lehetőség alapján. Elkérték a telefonszámomat, majd távoztak.

Ezután gyors telefon KáeMnek - hivatalnokokban és orvosokban (is) verhetetlen mindjárt intézkedett is. Szegény hölgyike, ma biztos nem lesz jó napja, mert hogy KáeM pontosan tudta mit kell mondani, honnan kell idézni:) 

Kíváncsian várom, hogy lesz- újabb fejlemény az ügyben, de mindenképpen érdekes, hogy a törvényekkel senki nincs tisztában….pedig jogállamban élünk vagy mi, jogokkal és kötelezettségekkel, avagy szabad országban szabad ember azt tesz amit szabad:D (S még véletlenül sem azt, amit akar:P) - Hát ennyit legalább megtanultuk gazdasági etika órán…vagy valami ilyesmi volt a tantárgy neve:)

Mert…

... nagyon tetszett (bár az eredetit, amit a Facebookon láttunk nem sikerült megtalálni…az bőségesebb volt;))

… pár év múlva jól jöhet:)

… tényleg ötletes:D

/Ehhez innen szedtem az anyagot és ezzel alkottam a kollázst...így egy maradt le./

Babajelbeszéd tanfolyam

Eredetileg úgy gondoltam, hogy akkor írok róla, amikor már aktívan használjuk a jeleket, de most, hogy végetért a tanfolyam nem akartam már magamban tartani a véleményemet. A jelekből pedig egyenlőre csak egyet-egyet használunk, azt sem a tanfolyamnak köszönhetően….de ne szaladjunk annyira előre.

Az első órán oktatónk ölében

A Minimanó egyik hirlevelében akadtam a tanfolyamra, a kezdés előtt három nappal…azért bepróbálkoztam és bejött, legalábbis a jelentkezés:) Mert a tanfolyam maga, az inkább felesleges volt, ugyanis, valójában persze ezért sem kellett volna fizetni, ha az ember ügyesen használja az internetet, akkor minden elérhető ingyen is;) Erre mondjuk a kezdés előtti napokban már rádöbbentem, nem kis bűntudatot érezve miatta, de reméltem, hogy mégsem lesz kidobott pénz, mert ismét tanultunk új mondókákat, dalokat és legalább addig is gyerektársaságban lesz Zsebi, mert a szocializáció az fontos:P

Az első óra maga volt a katasztrófa. Ezen az órán még KáeM is velünk tudott lenni. Mondjuk nem tudom, hogy összesen mutatott-e a hölgy két jelet, viszont remekül elmesélte élete történetét (nyilván a jelelés összefüggésében, de nem ezért fizettünk). Szóval azt mondtam, hogy a második óra ennél csak jobb lehet. A második foglalkozás után sem lett jobb a véleményem, az óra végére - amikor már sakál módban üvöltött Zsebi (és Boróka is), mert annyira fáradt volt és annyira unatkozott - konkrétan totális pénzkidobásnak éreztem és rettegtem, hogy hogy fogom a még fennmaradó 4 alkalmat kibírni én és a gyerek….mert, hogy azt hittem a mondókás-dalos foglalkozás és a klassz játékok - na meg a gyerektársaság - remekül le fogják kötni, még akkor is, ha történetesen pont az alvásidejében van a tanfolyam. Tévedtem. Nem volt mondóka, kevés dal volt és a jelek száma sem emelkedett kiemelkedően (avagy én többet tudtam eleve, mint ameddig a második órán eljutottunk:S) A harmadik foglalkozásra eljutottam oda, hogy ha nem mondókázunk és játszunk érdemben a gyerekkel, akkor nekünk ez lesz az utolsó, mert minek, itthon is tudunk tanulni. De akkor pont játszottunk, mondókáztunk, Zsebi meg rettenetesen élvezte, na meg Borókával is egyre jobban összemelegedtek;) (Najó elcsattant az első csók:P). Szóval nem mondtam le a fennmaradó három alkalmat, mindamellett, hogy főként itthon tanultunk. A negyedik óra felemásra sikeredett, a gyerekek jól elvoltak magukban, mi próbáltuk tanulgatni a jeleket, de megint elég sok volt a sztori és kevés az érdemi munka. Bár ezen az órán mind a ketten helyre tettük egyszer-egyszer oktatónkat, hogy mi lenne, ha haladnánk is. Az ötödik alkalom előtt nem érkezett meg az óra anyaga, így nem is tudtunk készülni. Amúgy meg főként Borókáéktól való búcsúzáról szólt, mert ők nyaralni mentek az utolsó alkalom helyett…mit ne mondjak megértem. A babák egyébként nagyon aranyosak voltak, szinte látszott, hogy érezték ez az utolsó találkozásuk. 

A hatodikra egy korábbi tanfolyamot járt 10 hónapos kislánnyal egészültünk ki, akinek nagyon bejött Zsebgyerek. Érdemben újat nem tanultunk, oktatónk várta a kérdéseket, de azok valahogy elmaradtak, ellenben közölte vele a másik anyuka, hogy a neten remek anyagok vannak fent…nem az ő oldalán:P Az óra végén meg kihívták az oktatót….mi már éppen mentünk volna, mire visszajött, hogy akkor köszönjünk el…hát basszus, ezért felesleges volt várni a nyűglődő gyerekkel. Aztán - mivel kiderült, hogy a következő foglalkozásra: játszótanfolyam néven futó haladó jelbeszéd oktatás - nem jött senki, a másik anyuka is menni készült, erre próbált minket marasztalni, udvarias voltam és nem mondtam meg neki, hogy nem tudna annyit fizetni, hogy maradjunk. Majd még azt is megkérdezte, hogy érdekelhet-e szeptembertől játszótanfolyam, mondtam, hogy nem hinném, erre ő közölte, hogy azért küldi majd a hírlevelet. (Akkor minek kérdezed wazze?:P)

Borókával a csók után;)

Az első és ötödik órát leszámítva minden óra anyagát megkaptuk előzetesen e-mailben (ezeket utólag). Illetve kaptunk néhány linket is, amiről Kata szerint érdemes tanulni. Nos én az alábbiakat jobban és hasznosabbnak éreztem. Amiért egyébként iszonyatosan bosszant az egész tanfolyam dolog az nem is az, hogy alig tanultunk újat, mert nyilván nem mindenki tud angolul, sem az, hogy a nagyobb gyerektársaság sem jött össze (lehetett volna szerencsénk is), inkább az, hogy bármilyen jelelés tanulással kapcsolatos sikert, ötletet mondtunk oktatónknak, az szkeptikusan, itt-ott már-már bunkón állt a témához. (Volt olyan ötlet, amit mondjuk a következő foglalkozáson sajátjaként adott elő.) A korábbi tanítványaival sokat dicsekedett, csak azt nem látta, hogy ebben neki vajh' mi kevés az érdeme, hiszen nem tőle tanulnak meg a babák jelelni, hanem a kitartó és lelkes szülőktől. (Igen, utóbbiak szerencsés esetben a legtöbb jelet tőle tanulták, de ez még nem elég a sikerhez.) Szóval az oktatás maga még jó is lehetett volna, ha nem egy ilyen oktatót fogunk ki. (Ilyen-olyan tanácsok osztogatásában egyébként remekül teljesített….még az én birkatürelmű lelkemben is forrt az agyvíz néha.)

Az utolsó órán az új hódítással;)

Mi egyébként rendeltünk Zsebinek egy csomagot - főként a flashcardok miatt - a Baby Sign Language oldalról, és végülis sokat tanulunk ezekkel a kártyákkal, persze nem csak a kártyán lévő képet mutatjuk, hanem a képen lévő tárgyhoz/élőlényhez kapcsolodó játékát is. Illetve sokat használjuk a jeleket amúgy is. Nyilván a fogalmakhoz nincsenek kártyák. (A kártyákat egyébként Kata nem kicsit szólta le, véleménye szerint ez nem optimális tanulási mód….szerintem meg tök optimális, ha a gyerek hajlandó pár kártya erejéig osztatlan figyelemmel kitüntetni. De nem ez volt az egyetlen dolog, amiben nem értettünk egyet…az első órán komoly gyereknevelési tanácsadásba is belekezdett, de szerencséjére leállította magát, még mielőtt KáeM állította le:P).

Aztán akkor további hasznosságok, vagyis, hogy mennyire egyszerű ezt - némi angol tudással persze - a netről megtanulni. Remek oldal példálul ez, vagy ez (Innen több videót sikerült megszerezni, nagyon aranyosak és hasznosak), esetleg ez. És persze iPhone-ra (biztos Androidra is, csak arra nem kerestem) király kis alkalmazások vannak (például: egy - kettő - három) - mi az utóbbit használjuk, bár még nézegetjük, hátha találunk jobbat:) No meg ott vannak a Baby Einstein jelelős epizódjai továbbra is a topon.

Folyadékfogyasztás

Nos a tankönyvi előírások szerint a kicsiknél az alábbi folyadékigénnyel lehet kalkulálni…persze kihangsúlyozva, hogy nagy egyéni eltérések lehetnek:

0-6 hónap: az anyatejes/tápszeres táplálás megfelelő mennyiségű folyadékot biztosít

6-12 hónap: 1dl

1 éves: 6 dl

2-3 év: 7dl

Nos Zsebi szinte első pillanattól kapott vizet - már a kórházban is - aztán a pocakfájásra tekintettel ízesítetlen édesköményteát. Tény, hogy nyáron született és tény, hogy az ősz is elég meleg volt. Télen is ívott, bár valamelyest csökkent a folyadék igénye. Az első időszakban, a hozzátáplálás megkezdéséig 1-2 dl folyadék fogyott el naponta. Aztán a hozzátáplálással egyre gyakrabban ürült ki a teás cumi (2,5 dl) a nap végére, illetve még jócskán fogyott víz is. Kínáltam folyamatosan persze. Tavasszal megint ugrásszerűen nőtt az igény, előfordult a két cuminyi tea, plusz még némi víz kombináció is, de azért nem ez lett a mindennapos. 

Ami miatt írok a témáról, az a fent emlegetett egyéni eltérés…mert hogy Zsebi mostanában szerintem simán megiszik 5-7 dl folyadékot is egy nap, főként vizet. Szeret egyedül inni, viszont a cumi/csőrös pohár döntögetésével még akadnak gondjai, ezért nemrégiben kapott egy szívószálas poharat, ezt bármikor el tudja venni és egyedül tud inni belőle, s teszi is ezt elég gyakran. Tény, hogy meleg/fülledt az időjárás, én is gyakran vagyok szomjas. De nagyon örülök, hogy ez a verzió ilyen remekül bevált és nem csak akkor tud inni, ha kínáljuk, hanem akkor is, ha szomjas:)

A baba fejlesztése 12-18

Folytatva a Baba Magazin sorozatát (még lesz pár, egészen 36 hónapos korig vannak ötletek:) 0-6, 6-12). Most nem fogtam vissza magam és ahol volt, ott megtettem a megjegyzésemet.

Környezet és társas kapcsolatok: Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gyermeki agy fejlődéséhez a kisgyermeknek szeretetre van szüksége, arra, hogy kézbe vegyük, beszéljünk hozzá, olvassunk neki és lehetővé tegyük számára, hogy felfedezze a világ. Ültessük a babát a térdünkre, és lovagoltassuk mondokára. "Fut robog a kicsi kocsi, Benne ül a Haragosi, Din don dirdidongó" A közös játék a biztonságot nyújtó felnőttel pozitív inger, amely fejleszti és megerősíti az agyi kapcsolatokat. Étkezés közben gyárthatunk kis versikét, rigmust az ételekhez: "Itt a banán, de finom, hogyha finom bekapom. Hamm!" A gyermek értelmi fejlődését segíti, ha pozitív kellemes érzéseket sugárzunk felé. Bújócskázni bármely életkorban nagyon hasznos és szórakoztató játék. A szoros emberi kapcsoltok kialakulásáért felelős agyi hálózatokat a következő játékkal fejleszthetjük: Vegyünk kezünkbe egy babát vagy plüssállatot, és a kicsinek is készítsük oda kedvencét. Dédelgessük, becézzük a játékot, majd tegyük ugyanezt a kicsivel. Előbb utóbb gyermekünk is hasonlóképpen fogja dédelgetni kedvenceit. Mivel egyéves kor után a kicsi márt biztosan nem eszi a homokot (melyik egyéves az, aki biztosan nem eszi?????? Mert a mi játszóterünkön még simán tolják az arcba a homokot az egyévesek)), bátrabban járhatunk játszótérre, hogy hasonló korú közösséget találjunk. A kicsi elkezdheti tanulni az enyém-tied fogalmát, és felfedezi, hogy mások is vannak rajta kívül.

Kreatív eszközök: Egyéves kor fölött egyre kevésbé vesznek mindent a szájukba. Ezért lassan előkerülhet a gyurma, amely nagyon sokáig szórakoztató, és kitűnő fejlesztő játék. Eleinte a só-liszt gyurma a praktikus, így abból sincs nagy baj, ha a kicsi mégis lenyel egy darabot. Gyúrjunk a gyermeknek egyszerű formákat: gömböt, kukacot. Nagy élvezettel fogja szétlapítani őket, és még nagyobb élvezettel követi ahogy újra összeáll gömbbé… A firkálás továbbra is jó móka, ösztönözzük a csöppséget, hogy rajzoljon. Mindig üljünk mellé, így nemcsak a balesetek kerülhetőek el, de szívesebben alkotnak, ha anya is részt vesz a játékban. Ismerjük fel, amit rajzol, és bátran dicsérjük meg érte: "Nahát, ez igen, nekem nagyon tetszik ez a lufi, amit rajzoltál!" (Ja ismerjük fel….ha-ha-ha, az általam eddig ismert gyerekek átlag 20 másodpercenként változtatták meg az alkotott kép címét, nem tudom még Zsebi hogyan lesz ezzel)

A kommunikáció: A baba ebben a korban már járni tanul, felszabadul a két keze így tovább bővíthetjük a kommunikációs játékok kínálatát. A dalokat el is játszhatjuk, ha lehetséges. Könnyebb megjegyezni a szövegét, és jobban megragadja a csemete figyelmét is, ha elmutogatjuk a történetet. A gyermekek szeretik az ismétlést. Minél többször játszunk el egy játékot, annál jobban megjegyzi, hogy mi után mi jön, és a szavak jelentését is kötni tudja a történethez. Ilyen gyerekdalok például: Volt egyszer egy kemence; Süss fel, nap; Katalinka, szállj el. (Hát én tuti nem éppen ezeket mondtam volna…meg amúgy is mutogassa már el nekem valaki a fagyos ludakat:P) A lépegetős, körbejárós, lecsücsülős mondókák, dalok kitűnő játékok ebben a korban. Például: Sétálunk, sétálunk… A közös könyvolvasás fejleszti a gyermek nyelvi és halláskészségét, és előkészíti az írott szöveg megértésének képességét. Segítenek továbbá a könyvek és az olvasás megszerettetésében. Fontos tudni, hogy egy ekkora gyermek kettő-négy percet tud egyvégtében nyugodtan ülni. (Hát az attól függ kellően érdekes-e a tevékenység, mert adott esetben lehet ez sokkal több idő is szerintem) Rövid egyszerű, esetleg rímelő mesékre szorítkozzunk, amelybe akár a kicsi nevét is behelyettesíthetjük, hogy még jobban felkeltsük érdeklődését. 

A természet: Kirándulásainkon kerékpáros túrát is tervezhetünk. Túl messzire valószínűleg nem jutunk, mert a kicsi el fog fáradni, és a biciklis babaülés nem kényelmes az alváshoz, de kerékpárral messzebb juthatunk, mint gyalog, és nézelődésre kiválóan alkalmas. És persze sose feledjük: minél többször és többféleképpen ismertetjük a kicsivel a kirándulások hangulatát, annál inkább igénye lesz rá. Neki és persze az egész családnak. A beszédfejlődé egyre magasabb fokán a kicsi már mindent megért, és utánozni próbál. Utánozzuk együtt az állatok hangját. (Csak most kezdjük el?????) Játszatunk kérdezz-felelket: "Mit mond a cica? Miaú" Előbb utóbb a kicsi fog válaszolni rá. A gyermek másfél éves koráig biztosan egyedül elindul, így rövid gyalogos sétákra indulhatunk vele. Ebben az időszakban azonban még hamar elfárad, ezért készüljünk olyan hordozóval, amelyben folytathatjuk a kirándulást, akár alhat is benne a csöppség. A természet sok más játéklehetőséget is kínál: gyűjthetünk például terméseket, szagolhatunk illatos és nem illatos virágokat, bújócskázhatunk, simogathatunk érdes és sima felületeket, cicát, gyönyörködhetünk a pillangókban. Egy a lényeg: játszunk, játsszunk, játsszunk, hogy gyermekünk megszeresse környezetét és kíváncsi legyen rá. (Ja meg megtanítsuk tisztelni a természetet…ez mondjuk - szomorúan tapasztalom - nagyon kevés szülőnek jut el a tudatáig, mármint, hogy a természetszeretet csak egy dolog, a tisztelet az teljesen más. Nem egyszer viszketett a tenyerem az állatkertben, mert miért kell már a kiírt tábla ellenére arra biztatni a gyereket, hogy kopogjon az állatnak, vagy dobáljon kaját. Na meg ha nem tudja a szülő amit a gyerek kérdez, ne mondjon már baromságot, kérdezni felnőttként sem szégyen…mindig eszembe jut, hogy aki fél kérdezni, az fél tanulni.)

Játékok: Ekkor a kicsi már valószínűleg jár, így állva, "szaladva" is játszatunk vele. Versenyezzünk: ki ér oda hamarabb a labdáért? Építsünk várat: nagyobb építőkockákból tornyot, várat, garázst építhetünk. Eleinte a kicsiknek csak a lerombolása fog örömet okozni, később bekapcsolódik az építésbe. (Hát ezt is sokkal előbb érdemes elkezdeni szerintem.) Formabedobálós játékból hatalmas a választék, és a kicsinyek nagyon szeretik. Gömb, kocka, kisautó, házikó - mind azt a cél szolgálja, hogy a kicsi a lyuk alapján felismerje a formát, majd pontosan illesztve bedobja. A játék kinyitása és a formák visszaszerzése után pedig kezdődhet minden elölről.

Könyv: Egyéves kor után a gyerekek már valószínűleg kapaszkodva felállnak bárhol, (cuki, hogy nem tudjuk eldönteni mire is képes egy egy-másfél éves csemete:S) ezért nagy gondot kell fordítunk arra, hogy a saját könyveink ne legyenek elérhető távolságban. A papír tépkedése nemcsak a finommotorikus képességeket fejleszti, de jó alkalom arra is, hogy a kicsi megértse, miből mi lesz. Mi lesz, ha szétszed valamit, és össze lehet-e azt rakni. Ezt a mi féltve őrzött könyveinkkel ugyanúgy meg fogja csinálni, mint bármilyen játékkal, és ez nem rosszaság, kizárólag a világ analitikus vizsgálata. Tegyük tehát el, amit nem szeretnénk a baba kezébe adni, és minden alkalommal mondjuk el: a könyv érték, és vigyázni kell rá. Előbb-utóbb megérti, mit jelent ez. Az egy-máfél éves gyermeknek azonban már egyszerű mesét is olvashatunk a könyvből. Vannak néhány mondatos, rövid meséket tartalmazó kemény fedelű könyvek. A mese rövid, tömör megfogalmazása ebben a korban és még sokáig nagyon fontos, mert a hosszú, a gyermek számára érthetetlen mese hallatán a kicsi elmegy, és mást kezd játszani, így hamar keresztülhúzza fejlesztési szándékainkat. Ha viszont egyszerűen mesélünk, akár nem is az odaírt mesét, csak éppen amit a képen látunk, sokkal nagyobb érdeklődést válthatunk ki. Hagyjuk, hogy ő is elmondja a saját nyelvén, amit lát. Helyeseljünk, és egészítsük ki a történetet. Másfél éves kor körül már tisztán és érthetően mondhat egy-egy szót: dicsérjük meg érte! Ebben a korban nagyon érdekli a kicsiket minden, ami velük kapcsolatos. Érdekesebbé tehetjük a történetet, ha a képen látható állatkát az ő plüssjátékához hasonlítjuk, vagy ha megemlítjük, hogy "Emlékszel, te, apa meg én is sétáltunk az erdőben, mint Piroska." Ha van olyan mesekönyvünk, amelyben a napirend látható képekben, mindenképp érdemes elmesélni a kicsinek, mii csinálunk egy nap. Nagyon érdekes lesz számára.

Sport: Ekkortájt veszi kezdetét a kismotorozás. A kicsik eleinte éppen csak lökik lábukkal a járgányt, de előbb-utóbb olyan tempóban kezdenek száguldozni, hogy sem szusszal, sem cipőorral nem lehet bírni. Ezért mindenképpen érdemes motorozós kiscipőt rendszeresíteni, és biztonságos helyen elengedni a kicsit. De a motorozás a kerékpár elődje, ha ijesztőnek tűnik is néha, ne tiltsuk meg, inkább teremtsünk megfelelő környezetet számára. /Ja építsünk kismotor pályát a kertben:P/ A vízhez szoktató úszás folytatható, vagy ekkor is elkezdhető. /Kedves, hogy megengedik:P/ Ha a gyermek gyakran beteg, esetleg mindig úszás után, lehet, hogy hideg neki a víz, érzékeny, inkább várjunk vele. Ebben a korban már nagyon élvezik a vizet a picik. A vízhez szoktatás akkor hatékony, ha a gyermekkel csak játszunk a vízben, és szinte észrevétlenül szoktatjuk egy-egy úszáshoz segítő dologhoz a játékokon keresztül. /Azért aki mondjuk 3 hónapos kora óta jár úszni a babával, ne lepődjön meg, hogy 9-10 hónapos kora környékére már elég komoly kunsztokat tud a gyerek előadni a vízben, persze még nem tud úszni, de megdöbbentően közel kerül a mozdulatokhoz./

Továbbképzés kicsiknek: Általában babatorna néven futnak azok a foglalkozások, amelyek ebben az életkorban már elkezdhetők. A foglalkozásvezetők döntése szerint zajlanak az összejövetelek /Mégis ki másnak a döntése szerint zajlana????/, de legnagyobb hangsúlyt itt a játékos mozgás kapja. A kicsik szaladnak, bukfenceznek, fogócskáznak, másznak, egyensúlyoznak stb. Természetesen e foglalkozásoknak is elmaradhatatlan része a dal és a mondóka, hiszen a ritmusra mozgás mindig együtt jár az összetett és hatékony fejlesztés lehetőségével. Megtanulhatjuk például azt is, hogyan segítsünk a babának úgy, hogy ne akadályozzuk vállalkozó kedvét, de biztonságot teremtsünk neki.

Robokutty

Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban, amikor még csak halvány terv volt a baba, egy akkori babás blogban - ami azóta sajnos megszűnt - olvastam egy nagyon édes és találó bejegyzést egy szintén akkortájt megjelent cikkhez, ami egy "normális" baba napjáról szólt. Ma Sógornőm lepett meg az alábbival….

Ajánlott napirend

1. hónap:

6.00 óra: tisztába tevés, szoptatás (vagy első cumisüveg); büfögtetés, a kiságy elrendezése, új pelenka a fej alá, ezután a baba alszik tovább.6.45 óra: a család reggelijét előkészíteni, ha az idő engedi, a reggeli előtt vagy után az anya is szundíthat még egyet.
8.00 óra: a reggeli után a lakás rendbe rakása (beágyazás, fürdőszoba és konyha).
9.20 óra: a baba fürdőjének előkészítése; fürdőlepedő, ápolószerek, pelenkák kikészítése közvetlenül használható állapotban, ingecske, rékli, rugdalódzó. Vizet a kádba engedni, hőmérsékletét ellenőrizni.
9.40 óra: fürösztés, a lehető legrövidebb idő alatt, a baba megtörlése, felöltöztetése; ha a köldök még nem gyógyult be, erre külön kell ügyelni.
10.00 óra: második etetés, büfögtetés, tisztába tevés.
10.30 óra: a fürdő és a szopás elbágyasztja a babát. Jó időben nyitott ablak mellett alszik. Most lehet takarítani és az ebédet elkészíteni.
14.00 óra: harmadik etetés, tisztázás, büfögtetés; utána ismét alszik a baba.
14.30 óra: az édesanya déli pihenője.
15.00 óra: szép időben a 4. héttől kezdve ki lehet tenni a csecsemőt, de közvetlen napsütés ne érje. Sétálni is lehet menni, az évszaknak megfelelő öltözékben; ha a külső hőmérséklet nem alacsonyabb a szobáénál, nem kell még külön felöltöztetni a babát!
17.00 óra: a kisbaba addigra kialussza magát, tisztába tevés, utána a szülők kicsit játszanak a csecsemővel.
18.00 óra: negyedik etetés, büfögtetés, tisztázás, a baba tovább alszik.
19.00 óra: a család megvacsorázik.
22.00 óra: ötödik etetés, büfögtetés, tisztázás. Az etetés alatt a gyerekszobát jól ki kell szellőztetni, ezután hőmérséklete 16-19 C-os legyen.
Megjegyzés: sok csecsemőt ebben a korban még 3 óránként kell táplálni, esetleg még éjjel is szopik.

Emellett nem mehettem el szó nélkül….hogy finom legyek, a cikk írójának nem hogy gyereke nem volt, de szerintem nem is ember:P Milyen kis engedékeny, hogy itt-ott anyukának is enged pihenőt, na meg jóváhagyja, hogy esetlegesen 3 óránként egyen a csemete. Szóval azért lássuk be a gyerekek (egyáltalán az emberek) nem robotok, nem lehet így beprogramozni őket. Zsebinek már egész jól kialakult napirendje van, de nincs két egyforma nap, mindig van valami más, valami új és így volt ez az első hónapban is. Akinek sikerül meggyőzni kicsinyét, hogy eszerint éljenek, az dobjon már egy e-mailt, mert azért érdekelne a hogyan:P

Amúgy meg volt anno tamagochim - amikor ez divat volt - hát még az sem volt ilyen pontos:DDDD Szóval még a robotok sem ilyenek:P Mert egyrészt sosem azonos időben jött rá az azonos kívánság, másrészt meg tuti, hogy a legváratlanabb pillanatokban volt valami közlendője, mondjuk a fizika doga közepén....nehéz volt utána visszaszerezni a tanbácsitól, mert eléggé rákattant:) (Annyira mondjuk nem bántuk, egész jó jegyek születtek annál a dogánál;))

Persze amikor túltettem magam rajta, hogy valaki a fentit komolyan gondolta, remekül szórakoztam, időnként még nyerítettem is a röhögéstől:DDDD Egyébként a további hónapokra is adnak a fenti oldalon napirendtervezetet, amelyiket elolvastam hasonlóan viccesnek találtam, persze azután, hogy kidühöngtem magam a baromságokon (pazarláson....ennyi pelenkacsere:S).

Na de, hogy ne csak a levegőbe beszéljek...Zsebike életkorának megfelelő ajánlott napirend... általam kommentálva:

9-12. hónap:
7.00 óra: első etetés (tejétel), tisztába tevés. (Ha ébren van és ha elfogadja, mert ugye Zsebi korábban kér cumit, alias tejételt és vissza is alszik még utána)
8.30 óra: tisztába tevés, járóka. (Másfél óra után mire számítunk a pelenkában??? Hová pazarolunk ennyire, mikor egy jó minőségű pelenka 12 órát kibír)
11.00 óra: fürösztés. (Délelőtt??? Egyrészt a későbbi kajálásoktól ragacsosan fektessük le este, másrészt apuka szegény ebből is maradjon ki????)
11.30 óra: második etetés (ebéd), tisztába tevés, utána alvás a szabad levegőn. (Szakadó esőben pl, szuper lehet kint aludni:P De ez persze csak kötekedés, de ha Zsebi ekkor kapna másodszor enni, már szerintem nekiállna megenni a macskát/bútorokat/engem:D A pelenkát ne is ragozzuk tovább.)
14.00 óra: játék a járókában vagy az ágyban. (Már bocsánat, de az ágy az alvásra való, és mikor játszik a szülő a gyerekkel...mert ezt a mozzanatot nem találtam a listában. Tudom, hogy van más meló is, mert nekem is van, de azért nem szeretném szemelöl téveszteni a jobb oldali kis okosságot. Egyébként néha reggel ébredés után Zsebi szokott játszani az ágyában, de általában ez nem igen elégíti ki, ahogy gondolom másik 10 hónapost sem.)
15.00 óra: séta. (Egy durvább nyári napon háromkor sétálni indulni a tuti leégés/napszúrás. Amúgy meg a gyerek az éhségtől - ha követjük a fenti napirendet - úgy is azzal van elfoglalva, hogy felfalja ami a keze ügybe akad:P)
16.30 óra: harmadik etetés. (No comment...eddigre úgyis felzabált a gyerekem:P)
19.00-19.30 óra: negyedik etetés, tisztába tevés, lefekvés. (Szóljunk a gyereknek is, mert hiába fektetjük le, ha ő üvölt az ágyában, mert inkább még játszana, vagy adott esetben már réges-régen aludna:P)

A baba fejlesztése 6-12 hónap

Folytatva a Baba Magazin sorozatát (még lesz pár, egészen 36 hónapos korig vannak ötletek:) 0-6). Most nem fogtam vissza magam és ahol volt, ott megtettem a megjegyzésemet. 

A környezet és a társas kapcsolatok

A baba szociális, beszéd- és mozgásfejlődésében továbbra is fontos szerepe van a környezetének. Ahogy növekszik a kicsi, egyre több családtag léphet be az életébe: nagyszülők vigyázhatnak rá egy rövid ideig, barátok, rokonok érkezhetnek látogatóba hozzánk.

- Ha vendégek érkeznek, segíti a kicsit az idegenek megismerésében, az új helyzetek feldolgozásában, tágul a világképe, és egyre kevésbé fog megijedni a számára ismeretlen dolgoktól, az ingerek pedig fejlesztik az idegrendszerét is. Figyeljünk azonban a jelzéseire: ha túl sokat adjuk kézről kézre, vagy zajongunk körülötte, idegessé, feszültté, nyűgössé válhat, és biztosan nem lesz pihentető éjszakánk.

Érdekesség: a hat-hét hónapos baba szívműködése megváltozik, ha ismeretlen vagy hangos zajt hall. Ha ez megismétlődik, már nem reagál olyan hevesen, mert megszokta.

- A hat hónaposnál idősebb babát talán már mi is szívesebben visszük vendégségbe, ahol már környezettel, már ingerekkel találkozhat. Valószínűleg néhány percre nyugodtan szem elől is tévesztheti szüleit, és ha jól érzi magát, nem ijed meg. A bizalmát erősíthetjük, ha időről időre megmutatjuk magunkat, megöleljük, szólunk hozzá.

- Meséljünk a kicsinek: egyszerű, rövid megéket, amelynek például a kedvenc kisállata a főszereplője.

Érdekesség: A hat hónapos gyermek már sírással tudja felhívni szülei figyelmét, ha mellőzve érzi magát. Ilyenkor nincs különösebb baja, a sírás tudatos, csak ölelésre vágyik. Ebben a korban tehát már tudja, hogy szüleivel interaktív a kapcsolata. /Ilyenkorra szerintem a szülők többsége már remekül meg tudja különböztetni csemetéje különböző sírásait, s ennek megfelelően tudja is a megoldást rájuk, szóval a szülő is felfedezi, hogy interaktív a kommunikáció:P/

- Játszótéren vagy vendégségben elkezdhetjük szoktatni a babát más gyermekek társaságához, de kizárólag felügyelet mellett, mert a picik még akaratlanul kárt okozhatnak egymásnak. /Na ja Dumdum és Regina találkozásai sem egyszerűek, előbbi érdeklődik a mozgó "játékbaba" iránt, utóbbira meg egyenlőre erősen veszélyes a megkülönböztetett figyelem/

Kreatív eszközök

- Ha a baba már stabilan tud ülni, megpróbálhatunk rajzolni. Először mutassuk meg, mire jó a ceruza, majd fogjuk meg a gyermek kezét, és együtt firkáljunk. Ez után egyedül is alkothat. Nagy sikerélmény lesz! A stabilitás azért fontos, hogy sose essen vagy dőljön bele a ceruzába. Vastag, lehetőleg háromszög alakú puha betétű ceruza a legkényelmesebb a kicsiknek. Azt is meg kell tanítanunk, hogy a ceruzával csak ülve, egy helyben szabad alkotni.

- Engedjük turkálni a csöppséget a babban, lencsében. Tegyünk ki elé néhány szemet, és csippentsen fel. Jó játék, és kitűnően fejleszti a finommotorikus készséget.

A kommunikáció

A kicsit ebben a korban érő ingerek már a tanulási képességeire is kihatnak, és meghatározzák érzelmi fejlődését.

- A mondókák továbbra is fontos szerephez jutnak. A Kerekecske, gombocska, az Ez elment vadászni, a Nyuszi ül a fűben, mind olyan mondókák, amelyek végén megcsiklandozhatjuk a kicsit, ez pedig erősíti benne, hogy a meglepetés kellemes és mulatságos dolog.

- A Zsipp-zsupp mondóka például a gyermek nyelvi készségén túl a szülőbe vetett bizalmát is erősíti, amikor úgy teszünk, mintha eldobnánk őt. Így megerősítjük benne, hogy ránk számíthat.

- Kemény lapos mesekönyvet már együtt is nézegethetünk. Ha hangosan felolvasunk egy egyszerű mesét a kicsinek, nemcsak szókincsét, de a fantáziáját is elkezdjük fejleszteni, hiszen a hallottakhoz képet társít. Ezt a fajta képzelőerőt teszi tönkre a televízió, ahol a kicsi készen kapják a képi információt, és nincs lehetőségük arra, hogy a hallottakat elképzeljék. /Már bocsi, de a képeskönyvben nem kész képek vannak???? - Kicsit pipa vagyok, hogy a tv-t ennyire ördögtől való dolognak állítjuk be, nem kell folyton azt bámulnia, de azért ennyire nem gáz. Az én nyelvtudásomhoz például elég sokat hozzátett a tvnézés/

A természet

A félévesnél idősebb babák már valószínűleg ülve akarják csodálni a természetet. Neki már olyan programot tervezhetünk, ahol állatokat láthatnak. Leginkább a színek és a mozgás köti le, de mivel a csöppség aktív szótanulási fázisban van, beszéljünk hozzá, nevezzük meg, amit magunk körül látunk.

A minket körülvevő természet sok tanulási lehetőséget nyújt: nemcsak az ismertebb állatok, egyszerűbb növények nevét taníthatjuk meg, de beszélhetünk arról, hogy a növényeket nem tépjük le, semmit nem veszünk a szánkba, és a szelíd állatokat hogyan kell megsimogatni. A fejlesztési lehetőségek sora végtelen, mindennek csak fantáziánk szab határt. 

A játékok

Amikor a kicsi kúszni-mászni kezd, az előbbieken túl, új játékokra is lehetőség nyílik.

- Tegyünk elé olyan, számára érdekes játékot (labdát, kisautót, macit stb.), amely arra ösztönzi, hogy elérje. Néha finoman odább húzhatjuk, de végül engedjük, hogy elérje.

- Ha már ül a baba, szívesen játszik olyan játékokkal, amelyeket nagyság szerinti sorrendbe egymásra/egymásba lehet rakni (edények, kocka, karika). Itt a kézügyessége fejlesztésén túl előtérbe kerül a "kisebb", "nagyobb", "belefér" fogalma is.

- Adjunk a baba kezébe is műanyag tányért, evőeszközt! Élvezetes és hasznos próbatétel lesz a kicsi számára, hogy a falatokat a saját szájába tegye.

- A babaszobában színes polifoam játszószőnyeget helyezhetünk el. Ez nemcsak vizuális élmény, de megvédi a babát az esések okozta ütésektől, ezért talán szívesebben próbálkozik. De az egyre erősödő fogzásban is segítséget nyújt, mivel viszkető ínyük csillapítására a kicsik szívesen rágják.

A könyv

A lassacskán felülő baba már a kezébe is veheti a könyvet. A textil- és műanyag lapú könyvecskéken túl most már megpróbálkozhatunk az egyszerű képeket tartalmazó, úgynevezett szó- vagy mondókatanulós kemény könyvvel. Ebben csak egy-egy kép van minden oldalon, vagy rövid mondóka, amelyről beszélhetünk a kicsinek. Ne feledjük, egyéves kora után már bizonyos szavakat kimondhat, ehhez kitűnő segítséget nyújtanak az első könyvek. A könyvekkel ne hagyjuk egyedül a babákat. Egyrészt mert még ebben a korban is mindent a szájába vesz, így a könyvek igen hamar "elfogynának". Másrészt viszont az igazi fejlesztés sohasem képzelhető el a szülő segítsége nélkül. Ő az, aki elolvassa, elmondja, meg mutatja, mesél róla, egyszóval megismerteti a kicsivel a világot. Egyedü, a szülő jóleső közelsége és elismerő pillantása, szavai nélkül mit sem ér az egész. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a kicsi tanuljon tőlünk, maradjunk vele és ismertessük, szerettessük meg a könyveket vele.

Sport

A babaúszást legfeljebb hét hónapos korig javasolják, utána vízhez szoktató foglalkozásra vihetjük a picit, ez már nem az anyaméhben tett mozdulatokra alapoz, hanem dalos-játékos foglalkozás keretében a víz megszerettetését célozza, a baba megszokja, hogy a feje a vízben van, vagy felfekszik a vízre; ezek az úszás alapjai. /Nos akkor kis hazánkban nem igen lehet babaúszásra járni, meg a foglalkozások első pillanattól - három hónapos kortól - erre épülnek, ez tényleg jó is így./

Amint a kicsi megtanul járni, engedjük, hogy egyedül is próbálkozzon. Kis időt mindig szenteljünk annak, hogy a baba tolhassa a babakocsiját vagy a játék fűnyíróját, kismotorját, bármit, amibe kapaszkodhat. A sikerélményen keresztül a kicsi megszereti a sétát. Bár sokkal gyorsabban haladunk, ha mindig felvesszük, vagy babakocsiba ültetjük őt, később kényelmetlen lesz, hogy nem akar és nem szeret sétálni.

Továbbképzés kicsiknek

Bár a zenés-mondókás foglalkozásokat általában 0 éves kortól ajánlják, talán jobban részt tud venni a baba ilyesmin, ha már ülni tud az anyuka ölében, tud tapsolni, esetleg bizonyos hangszereket a kezébe venni. Ezért ezeket a foglalkozásokat inkább pár hónapos kortól érdemes igénybe venni. A dalokat-mondókkat tanító foglalkozásokon nemcsak a szókincs fejlődik, hanem a szociális készségei is, hiszen gyerekek közé kerül, ahol figyelni kell egymásra, ajánlott a türelem, osztozni kell a játékokon, valamint a foglalkozásvezető figyelmén. Bár már három hónapos kortól várják a kicsiket, az immunrendszeri és mozgásszervi fejlettség magasabb fokán érdemes külön angolra hordani csemeténket. /Azért én nem bánom, hogy első pillanattól jelen van Zsebi életében mind a három nyelv (magyar, német, angol), persze "könnyű" így, hogy ezt itthon meg tudjuk oldani./ Az angol foglalkozások úgy zajlanak általában, mintha egy angol bölcsibe járatnánk a gyerekeket: játszanak, énekelnek, mondókáznak, ringatóznak, höcögtetnek, a baba életkorától függően. A kicsik általában nagyon élvezik, és észrevétlenül tanulják az őket körülvevő tárgyak nevét. /Hát mondjuk Baby Einstein forever…annak ellenére, hogy így nagyjából ezredik nézés után nekem már kicsit unalmas, de Zsebi egyenlőre nem tud betelni vele/

Koszmó...

...vagy nem, de mindjárt elmagyarázom;) Szóval eddig nem fektettem komoly energiákat a koszmótémába, gondoltam majd akkor, ha találok valami érdekeset a gyerekfején, megnézem mi is az, mert google a barátom. Hát ma találtam...azt hittem koszmó, de előbb fürdettem, csutakoltam, hajat mostam, csak most gugliztam.

A mai első öltözékem...még három követte...hasonló sorsra jutottak

A kölök fején nem koszmó volt (simán samponnal lejött, komolyabba dörzsölni sem kellett), egyszerűen csak sikerült magát is olyan szinten összehánynia, mint minket többször is ma...mert hogy köhög, s hát ha ez éppen kaja közben jön rá, akkor a vicc kedvéért teljesen beteríti a ruhánkat, meg a sajátját, meg a fejét is ezek szerint.

De ha már utána néztem, álljon itt az okosság is, hogy mi is lenne a koszmó, meg hogyan is kellene azt eltávolítani:

"Seborrhoea (ejtsd: szeborrea) a fejen; túlzott, zsíros korpaképződés a hajas fejbőr területén, leginkább a fejtetőn, a kutacstájon. A korpádzás néha olyan nagymértékű, hogy egybefüggő, vastag, zsíros, rossz szagú felrakódás keletkezik. Ha ezt leszedjük, az előbukkanó bőr vörös, néha sebes és nedvedző.

Hasonló elváltozás támadhat a szemöldökön is. A koszmó nem vagy alig viszket.

Az ún. dermatitis seborrhoides (seborrhoeás bőrgyulladás) leggyakoribb és legenyhébb megnyilvánulása a koszmó, a gyulladás már az élet első 3 hónapjában megindul, fokozott faggyúelválasztás, korpádzás és pír kíséretében a hajas fejbőrön, leginkább a fejtetőn kialakuló sárgás-fehér, kissé zsíros, részben hámló, részben tapadós pikkelyes felrakódás formájában. Ez a felrakódás dörzsöléssel a fejbőrről lekaparható.

Előfordul önmagában is, de társulhat bőrbetegségekhez egyaránt. Sok esetben néhány hét alatt elmulasztható, a csecsemők legtöbbjénél szépen rendbe jön. Megelőzhető úgy, hogyha a puha szőrű baba hajkefe helyett erősebb sörtéjű kefét (körömkefe, vagy erősebb fogkefe) használunk a baba hajára. A finom dörzsölgetés a hajas fejbőrön enyhe vérbőséget okoz, így kevesebb a koszmó kialakulásának esélye. Nem kell izgulni, a kutacsok területén sem okozhatunk ezzel a módszerrel bajt!

A koszmó oka leginkább hajlam, egy rendellenesség, mely gyakrabban fordul elő mesterségesen táplált csecsemőkön, mint anyatejes babákon. A táplálásban rendszerint nem kell változtatást eszközölni, de az étrendet az érdemes a gyerekorvossal átbeszélni és a túltáplálást el kell kerülni. Különösen makacs, súlyos formában 2-3 hétre zsírszegény étrendre lehet szükség.

Lényege a szabálytalan faggyútermelésből, és zsírosodásból, valamint elszarusodásból ered. A képződött hámpikkelyek tapadósak, zsírosak, nehezen válnak le a hajas fejbőrről. Egymásra torlódva lemezessé válnak, s ha a babahaj születéskor hosszú, abba csomósan beragadhatnak.

A jelenség oka a bőr vegyhatásának lúgos irányba történő eltolódása, valamint a felszíni szaruréteg víztartalmának csökkenésével.Hogyan távolítható el a már kialakult koszmó?

Különféle hámlasztó módszerekkel. Régebben pakolásként napraforgó olajt alkalmaztak, ezt a magam részéről nem kedvelem, mert annyira rátapad a gyermekek fejére, hogy a lemosása körülményes, teljesen csapzott lesz a babák haja, a nem éppen kellemes savanykás szagról már nem is beszélve…

Az utóbbi évtizedekben szalicilsavas hidrofil pakolást alkalmaztunk,- jobb híján-, de mint tudjuk a szalicilsav, ha gyakran alkalmazzák, irritálhatja a bőrt. Az utóbbi évek vívmányaként már a hazai gyógyszertárakban is kapható, a kimondottan csecsemők számára kifejlesztett koszmó elleni olaj, amely kamillaolajat, E vitamint, és alfa-bisabololt tartalmaz."

Két fogú...

...nos kicsit lemaradtam a blogolással, s ezen idő alatt rögtön két foga is kinőtt a kis hercegnek. Az egyiket múlt csütörtökön ebéd után vette észre Anyósom (ebéd előtt én is néztem, de akkor még nem karcolt). Próbáltuk megörökíteni, hogy el tudjuk küldeni KáeMnek...nem mondom, hogy túl jól sikerült;)

A második is látszott már, de végülis tegnap óta érezhető a karcolás. Két fogú állapotáról egyenlőre még nincs fotó. Van viszont fogtérképünk:)

Update: kétfogú fotó, háttérben a sokfogú apával:D

Meg van tudomány is, hogy mikor várhatóak a továbbiak tankönyvileg, meg mikor várható a csere. 

Mi igazából szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nem éreztem komolynak a fogakkal való szenvedést. Nem volt áthisztizett éjszaka és napközben is csak néha igényelte a Dentinox-ot. Nem kellett lázcsillapító, nem volt lila dudor, sem komoly hasmenés, popsipirosodás. (Jó pár héttel az áttörés előtt fordult elő kétszer hígabb kaki, és háromszor kipöttyösödött popsi) Reméljük ez a továbbiakban is így marad;)