16. hónap pontokban

• Méretei is vannak, csak nem mérjük. De nincs eget rengető változás az elmúlt hónaphoz képest.

• Többnyire eszik szépen és jól. Vannak napok, amikor zabál. S úgy tűnik lassan a nem annyira pépes kaják is csúsznak. No meg a közös étkezések is megszaporodtak (ilyenkor késsel-villával-kézzel simán eszi a falatokat) - pár nap után, már kikövetelte, hogy az asztalnál ülhessen, cuki, ahogy tolja oda az etetőszéket. Persze vannak napok, amikor meg megtömni sem lehet, mert ha közelítek (közelítünk- apuka is lelkesen próbálkozik) bármilyen kajával a szája felé, akkor csíkká préseli össze…hát lassan túltettem magam a dolgon és hagyom, hogy annyit és akkor egyen, amikor ő akar…lévén kommunikál, tudja jelezni, ha éhes, eddig is megoldotta. 

• Alakul a félelemérzet: szürkület után nem megy be a szobákba, ha nincs felkapcsolva a lámpa. Anyja fia, én is fényben élek, és bevallom még mindig képes vagyok félni sötétben. (pirul)

• Dacol és hisztizik, néha ijesztő, amit művelni tud. Bár a klasszik toporzékolós történet - eddig még - kimaradt, de azért tud lilulni a feje, ha arról van szó.

• Önző korszakát éli, Zazi barátjával legalábbis…mert általában pont az a játék kell neki, amivel éppen Zazi játszik (mindegy hogy náluk, vagy nálunk, vagy éppen a játszóházban). Meglepő, de egyébként velünk szívesen megoszt mindent. 

• Nagyon kedveli a pici babákat. Reméljük az öcsikéjére sem mondja majd azt, hogy vigyük vissza. Most egyenlőre megmutatja hol van és ad neki puszit is. 

• Még mindig szenved a hátsó fogaival, nagyon nehezen akarnak neki kinőni :S

• Megkapta a 15 hónapos oltásokat - kissé megkésve…egyenlőre tünetmentesen túl vagyunk ezen is. (Állítólag 10-12 nap után lehetnek tünetek, mint láz, orrfolyás, kiütések..stb. és nem feltétlenül vagy, hanem és is)

• A hónap utolsó napjaira átalakította a napirendjét, később kel - amit persze a szülők nem bánnak, és később is fekszik. Mostanában nagyjából az alábbiak szerint néz ki egy napunk: 8-8:30 ébredés, 9ig bezárólag reggeli gyümölcs 200 gramm körüli mennyiségben, 12 körül ebéd szintén 200 gramm főzelékféle, 12:30-13 körül szundikálás előtte 165 tápszer. Jó esetben 2 órát is alszik, de általában a 1,5-re van beállva. Délután játék hegyekben, ha kér kap uzsonnát, joghurt-keksz-gyümölcs, amit kér. Ilyenkor nem feltétlenül ül le enni, van hogy egész délután eszeget ezt-azt. 18:30-19 körül vacsora főzelék formájában (újabban a kicsit később esedékes szülői vacsorából is csipeget még ezt-azt). 20-20:30 fürdetés. 21 körülre alszik el egy 200-as tápszerrel. Aztán éjszaka-hajnalban vagy kér egyszer (ritkábban kétszer) enni vagy nem, ha kér, akkor 135öt szokott kapni. Iszik is folyamatosan…mindenből, mármint pohár, itatók, üveg, kancsó…amiből csak itatjuk és mindenből, mármint mindenből, amit mi is iszunk…nem annyira hátrány ebből a szempontból, hogy nem iszunk alkoholt:P

• Nagy fiú már egyébként, jön-megy intézkedik, eléri amit akar, de remekül eljátszik egyedül is. Segít, amiben csak tud:) Akaratos és hisztis, ha éppen olyan kedve van.

• Nyitott még mindig a világra, szívesen barátkozik, jól elvan idegenekkel is. (Minioviban a második alkalommal egyedül maradt a gondozólányokkal)

• Jelel (nagyjából 50 jelet használ, persze nem tökéletes precizitással, sokszor kell a "szövegkörnyezetre" hagyatkoznunk a megértéshez), szókezdeményeket használ a gond csak az, hogy nem feltétlenül magyarul:S Ért magyarul és angolul is remekül. 

• Szereti a könyveket, meséket, a régi kedvencek mellett (Baby Einstein, Signing time) újak is felkerültek a listára, immár a magyar kínálatból Bogyó és Babóca személyében. Imádja a zenéket…megunhatatlan videóklipek is vannak (neki, mert mi azért meg tudjuk unni:P): Kacsatánc, Micimackó-Republic, Házasodik a tücsök. De a klip nélküli muzsikát is nagyon kedveli, folyamatosan csiszolja tánctudását. 

• iPad használó lett…napi szinten kiköveteli a játékot a technikával. Remek játékok vannak, amik tényleg fejlesztőek. Döbbenetes milyen laza könnyedséggel kezeli a technikát…azt a technikát, amiről én még kamaszkorom végén sem igen tudtam, hogy létezik (részben persze tényleg nem is létezett)….nos igen, ő már tényleg a 21. század gyermeke.

Téli dekoráció

Elkészült a téli dekoráció...bár sajátos érzés volt 17 fokban és verőfényes napsütésben hópelyheket, angyalkákat és mikulásokat biggyeszteni a függönyre. A fények is megvannak már, de az majd hétvégén kerül fel. Ha nem felejtem el teszek fel arról is majd képet. 

Instagramos hangulat a fényekről:)

Ja a díszeket itt-ott jártamban keltemben vettem. Ha még lesz kedvem készül még pár sk hópehely, mert azt kicsit kevésnek érzem...bár tény, hogy a fehér függönyön kevéssé is mutatnak (élőben azért jobb a helyzet). 

Egy kemény éjszaka margójára

..vagy nem is annyira margójára. Szóval tegnap délután a sétából hazafelé kicsit elkezdett fájni a jobb oldalam. Volt már ilyen, nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget neki, gondoltam, ha pihizek kicsit szépen elmúlik. Hát nem múlt, sőt mikor negyed 10 magasságában lefeküdtem elkezdett felerősödni, olyan szintre, hogy esélyem sem volt aludni, aztán még hányni is elkezdtem. (Merőben új élmény volt számomra a várandósság alatti hányás…nem mondom, hogy kellemes élmény).

KáeM persze rögtön kereste az okot, s arra jutottunk, hogy telefon Herczeghnek, aztán irány a klinika…biztos nem szülünk, de azért nézzenek már rám, mert felmerült a vakbélgyanú, meg a vese probléma is. Herczegh is azt mondta, hogy irány a klinika, vagy ha gondoljuk, akkor egyből a Honvéd kórház. Mi első körben a klinika mellett döntöttünk. Szóval Zsebi felkap, átöltöztet, ezt-azt bepakol neki és start.

Bár a kép este készült, de az egész napomat jól jellemzi

 Dr. Tekse volt az ügyeletes (meg Herczegh doktor asszisztense), kikérdezett, megvizsgált: méhszáj zárva, normális szívhang, normális magzatmozgás és egyáltalán Bogyóval minden rendben. Ránézett a vesémre is, látott egy enyhe tágulatot. Mondta, hogy két lehetőség van: befektetnek, kapok fájdalomcsillapítót, vesznek le vért és holnap reggel folytatjuk. A másik, hogy elcsattogunk a területileg illetékes kórházba és ott folytatják kivizsgálásomat. Utóbbi választottuk, annyi módosítással, hogy a Honvédbe kértük az átirányításomat. Nagyon kedvesek voltak egyébként, és nem fogadtak el semmit a vizsgálatért. (Őszintén azt gondoltam, hogy pénzbe fog kerülni, lévén fizetős kórház, meg hozták is magukkal a vizsgálóba a bevételi pénztárbizonylatot)

Pár perc alatt átértünk a Honvédbe (én közbe biztos ami tuti eljutottam az epét hányok részhez). Nem területileg illetékes kórházunk, de nem hajtottak el. Innen jött a várakozás…még nem volt hajnali kettő amikor odaértünk! Nem is tudom mikor kezdték el a vizsgálatomat: belgyógyászat, EKG, vérvétel, vizelet, UH. Aztán várakozás a laboreredményekre. Utána sebészeti vizsgálat, végül végtelen várakozás. 

A belgyógyász doktornő nagyon kedves volt, bár itt-ott kicsit értetlen. Az asszisztenslányka bájos (már a vizsgálatom előtt szerelembe esett az első szülöttel - amit mondjuk meg is értek, mert egy tündér volt, nyilván köszönhető ez az apukájának is, aki szórakoztatta), csak nem túl profi, már ami a vérvételt illeti. Gondolkodtak egy branül bekötésén, meg egy infúzión a hányásra tekintettel, de a második szúrásnál elvetették a dolgot. 

Az UH-n a radiológus doktornő is barátságos volt, mondta, hogy hatalmas a baba és hogy a kukaca sem kicsi. Emellett meg ő is megállapította a vesetágulatot, s nem találta az epehólyagomat (ez már többedik eset, hogy UH-n nem találják). 

Az UH után kaptam egy ágyat, mert már mindegy volt mennyire fájok, simán el tudtam aludni ülve, annyira ki voltam purcanva. Így tudtam kicsit szundikálni. S Zsebi is aludt egyet apukája mellkasán - kár, hogy nem fotóztam, édes volt a popsi az égnek póz. Engem a sebészek ébresztettek, hogy akkor most jönnek ők. 

Doktor úr és gyakornok hölgy is kedvesek voltak, végig kopogtattak, meghallgattak (Doktorka állítása szerintem most hallott életében első ízben magzati szívhangot), végbél vizsgálattal is megörvendeztettek. Majd arra jutottak, hogy nem vagyok sebészeti eset. A vakbélgyanú szinte teljesen kizárható. A vese probléma náluk is megerősítést nyert.

Nos innen várakozás, néha szundikálás, néha hányás. Aztán a műszakváltásra végre eljutottunk oda, hogy megírják a papírjaimat és továbbutaljanak az illetékes urológiára (a vesetágulat mellé, ekkora már felmerült a kőgyanú is). Közölték, hogy hívnak mentőt, nagyjából két óra alatt fog megérkezni. Nos én meg megérdeklődtem, hogy nem mehetnénk-e előtte haza, mert szegény Zsebinek már minden baja volt, és utána szépen autóval bemegyünk a MÁV kórház urológiájára. Hát ebből lett némi parázs vita a műszakvezető orvosok között (a frissen érkezett hölgyike nem éppen kedvesen szólt be, hogy mit is kellett volna a gyerekkel csinálnunk), de végülis jóváhagyták a dolgot. S persze mondanom sem kell, hogy kevesebb, mint két óra múlva már a MÁV kórház labirintusában sétálgattam. Jaa az még cuki volt, hogy közölték, hogy kereken elutasítottam a fájdalomcsillapítást…pedig meg sem kérdezték, hogy kérek-e, csak a klinikás papír alapján döntöttek így, amin tényleg az volt, hogy ott nem kértem, de nem a fájdalomcsillapítást, hanem a befektetést, de mindegy is. Meghát nem fájhatott az annyira, ha békésen tudtam aludni…békésen aludni egy kórházban? Pláne az SBO-n? Hát ezek bolondok. 

Persze közben telefon Herczeghhel, aki még éjszaka kérte, hogy folyamatosan tájékoztassuk. Mondta, hogy sajnos nem tud ő sem jobbat, menjünk a MÁVba a további vizsgálatra.

Szóval következő kör MÁV kórház, ahol második nekifutásra sikerült is megtalálni a célbejáratot. Majd egy hosszabb séta után a betegfelvételt is. Innen felküldtek az urológiára…mert hogy főorvos úrnak nem volt kedve lejönni. Ott közölték, hogy kicsit várakozzak. Nem tudom pontosan megmondani mennyi lehetett ez a kicsi, de elaludtam a székben, így kétszer kellett szólni, mire végre indultam, hogy tovább vizsgáljanak. Itt UH következett, meg néhány kérdés, majd kizárta a főorvos úr a követ. Egyszerű terhesség alatt gyakran előforduló vesetágulatot állapított meg. Majd kiküldött egy újabb várakozásra, de előtte még picit sajnálkozott, hogy nem tudok neki pisilni. Mondtam, hogy szerintem egy fél óra múlva már menni fog. Nem történt semmi, csak várakoztam. Aztán bementem, hogy akkor merre van mosdó, ennek örömére elkapott, hogy akkor felírt antibiotikumot - az esetleges gyulladásra - és ugyan kértem, de nem kaptam fájdalomcsillapítót. Viszont javasolták, hogy szedjek Algopyrint. Elmentem mosdóba, visszafelé felmarkoltam a papírokat és megérdeklődtem, hogy mégis hogyan szedjek Algopyrint, ha nem adtak hozzá receptet. Közölték, hogy akkor szedjek bármilyen fájdalomcsillapítót, amit eddig. Mondtam, hogy nem szedtem semmit, várandósság előtt meg Advil, ami most nem játszik. Erre még mindig nem a recept, hanem annyi volt a reakció, hogy akkor Algoflex, ami nem vényköteles és ugyanazt tudja. Továbbikban terhespatológia kontrollál, urológiára nem feltétlenül kell visszatérnem. 

Újabb telefon Herczeghnek, hogy akkor ez így jó-e nekem. Mondta, hogy az antibiotikum az tökéletes, de ne vicceljünk már Algoflex-el és egyáltalán, majd ő ad receptet. Így KáeM hazahozott minket Zsebivel, majd elment hozzá receptekért, meg utána a gyógyszertárba. Közben pedig leszervezte a teljes jövő heti segítséget. 

Az első fájdalomcsillapító-görcsoldó szett és egy két órás alvás után határozottan jobban lettem. Nem tökéletes a dolog, de alakul. S miután az elfogyasztott mentatea és keksz már stabilan bennem maradt, bepróbálkoztunk egy kis estebéddel is, ami eddig úgy tűnik szintén maradt:)

Tanulság az nincs, vagy hát megint tipikus magyar egészségügy…fél egykor indultunk itthonról és mire mindent sikerült megjárni/kivizsgálni fél 11-re értünk haza. Ha marad a mentős átszállítás, akkor szerintem még most is ott ülnék. 

Zsebi és persze az apukája meg tündérek:D

21. század gyermekei

Tegnap este hazafelé:)

Sétálgatunk az IKEA-ban a pénztár felé. Zsebi a babakocsiból erősen kokettál egy nagyjából két éves kislánnyal. Az ifjú hölgy azonban mással van elfoglalva;) Ekkor hangzott el az alábbi mondat az anyukájától:

- Azok laptop tartók kislányom, nem kell az neked, amúgy is inkább iPadozni szoktál.

Nem nyerítettem föl hangosan a röhögéstől, bár nagyon kellett palástolni mosolyomat, lévén az odaút nagy része alatt is az iPad volt a csemete legjobb játéka, ahogy az már jó pár napja. (Ígérem írok majd a bevált játékokról egy részleteset később, csak még tesztelés alatt vannak.)

Névnapos

Ez tulajdonképpen a második névnapja, de tavaly elmulasztottam megemlékezni róla. Bevallom nem is nagyon szeretek ügyet csinálni az ünnepekből (legalábbis nem mindegyikből:P). 

Reggel felköszöntöttük, de nem volt konkrét ajándékozás, persze az IKEA-ban kapott némi vásárfiát, ha már arra jártunk, s persze a család is felköszöntötte: modern világban élünk így hát online képeslapokkal (ld. fotók) és videótelefonálással:)

Készen állsz egy gyerekre?

Ez annyira tetszett RéDinél és annyira könnyesre röhögtem magam rajta akkor is, meg azóta is párszor, hogy nem maradhat ki:) Nyilván előzménye ennek a bejegyzésnek:)

"1. feladat: Felkészülés a terhességreNőknek:

1. Vegyél fel egy fürdőköpenyt és rögzíts egy babzsákot az elejére

2. Maradj így

3. Kilenc hónap után távolítsd el a babok 5 százalékát

Férfiaknak:

1. Menj el a legközelebbi patikába, borítsd a pultra a pénztárcád tartalmát, és mondd meg a gyógyszerésznek, hogy szolgálja ki magát

2. Menj el a szupermarketbe. Intézd el, hogy a fizetésed ezentúl közvetlenül hozzájuk érkezzen

3. Menj haza, fogd az újságot és olvasd el, még egyszer utoljára

2. feladat: TudásKeress egy ismerős, már gyerekes párt. Szóld le őket a nevelési elveik, a türelem hiánya, az alacsony toleranciaszint miatt, és azért, amiért hagyják, hogy a gyerekeik vademberek módjára viselkednek.

Tegyél nekik javaslatokat, hogyan kellene a gyerekeik alvási szokásait javítani, mit tegyenek a szobatisztaság érdekében, hogyan vegyék rá a kölyköket a kulturáltabb étkezésre és általában, a jobb viselkedésre.

Élvezd ki. Ez lesz az utolsó alkalom életedben, amikor minden problémára tudod a megoldást.

3. feladat: ÉjszakákAhhoz, hogy belekóstolj, milyenek lesznek az éjszakák a gyerekkel:

1. Délután 5 és este 10 között mászkálj a nappaliban egy 4-6 kilós, nedves zsákkal a kezedben, miközben sztatikus zaj üvölt a rádióból. (más idegtépő hang is megteszi)

2. Tedd le a zsákot este tízkor, és állítsd be az ébresztést éjfélre, menj el aludni. 

3. Kelj fel 11-kor, és sétálj a zsákkal éjjel 1-ig.

4. Állítsd be az ébresztést 3-ra.

5. Mivel nem tudsz visszaaludni, kelj fel 2-kor, és főzz egy teát.

6. Feküdj vissza 2:45-kor

7. Kelj fel 3-kor, mikor megszólal az ébresztés

8. Énekelj dalocskákat 4-ig a sötétben

9. Állítsd be az ébresztést 5-re, és kelj fel, amikor megszólal

10. Csinálj reggelit

Ismételd 5 éven át. Légy vidám!!!!

4. feladat: Öltöztetés1. Vegyél egy élő polipot és egy hálós bevásárlócekkert

2. Próbáld meg beletuszkolni a polipot a cekkerbe úgy, hogy egy karja se lógjon ki.

Szintidő: 5 perc

5. feladat: Autó1. Felejtsd el a BMW-det, vegyél valami praktikus, 5 ajtós kombit

2. Vegyél egy csokifagyit, tedd a kesztyűtartóba. Hagyd ott

3. Fogj egy fémpénzt, és tuszkold a cd lejátszóba

4. Bonts ki egy csomag csokis kekszet, és masszírozd bele a hátsó ülésekbe.

5. Húzz végig egy gereblyét a kocsi mindkét oldalán

6. feladat: Séta1. Várj

2. Menj ki az ajtón

3. Gyere be megint

4. Menj ki

5. Gyere be

6. Ismét menj ki

7. Sétálj ki a kertkapuig

8. Gyere vissza a bejárati ajtóig

9. Ismét menj le a kertkapuig

10. Sétálj nagyon lassan 5 percig

11. Állj meg, és tanulmányozz alaposan minden használt rágót, eldobott koszos zsepit, és halott bogarat. Mindegyikről tegyél fel legalább 6 kérdést

12. Fordulj vissza

13. Kezdj el sikoltozni, hogy nem bírod tovább, és ne hagyd abba, míg ki nem jönnek a szomszédok, és bámulni nem kezdenek

14. Add fel, és menj haza

Most nagyjából felkészültél arra, hogy elvihess egy kisgyereket sétálni

7. feladat: BeszélgetésBármit mondasz, ismételd el legalább ötször.

8. feladat: Bevásárlás1. Menj el a szupermarketbe, és vigyél magaddal egy, a környezeteden található, a kisgyerekhez leginkább hasonlító élőlényt. Egy felnőtt kecske tökéletesen megfelel. Ha több gyereket szeretnél, több kecskét vigyél

2. Intézd el a heti nagybevásárlást anékül, hogy a kecskét egy pillanatra is szem elől tévesztenéd

3. Fizess ki mindent, amit a kecske megevett/amiben a kecske kárt tett

Amíg a fenti feladatsor végrehajtása gondot okoz, ne is gondolj gyerekvállalásra!

9. feladat: Az egy éves etetése1. Kanalazd ki egy dinnye belsejét

2. Készíts egy kicsi lyukat az oldalára

3. Lógasd fel a plafonra, és kezd el hintáztatni

4. Fogj egy tál szottyos kukoricapelyhet, és próbáld meg belekanalazni a kis lyukon át a lengedező dinnye belsejébe, miközben azt játszod, hogy repülőgép vagy

5. Folytasd, amíg el nem fogy a kukoricapehely fele

6. A maradékot borítsd az öledbe, győződj meg róla, hogy bőven jut belőle a padlóra is

10. feladat: TV1. Tanuld meg az összes Disney karakter, Teletubby, a Szezám és a Futrinka utca összes szereplőjének a nevét

2. Öt évig ne nézz semmi mást

11. feladat: Rendetlenség1. Kenj nutellát a kanapéra és lekvárt a függönyre

2. Rejts el nyers halat a hangfal mögé, és hagyd ott egész nyárra

3. Turkálj bele a virágágyásokba, majd az ujjaidra tapadt földet kend a falra. A koszfoltokat fedd el zsírkrétával. Na, milyen lett?

4. Ürítsd a lakásodban található összes fiók, szekrény és láda tartalmát a földre, majd:

5. Válassz ki minél több tárgyat véletlenszerűen, húzogasd őket át egy másik szoba padlójára, és hagyd ott

12. feladat: Hosszabb utazás kisgyerekkel1. Készíts el hangfelvételt, amelyen valaki azt ismételgeti: Mami, Mami. Fontos, hogy az ismétlések között ne teljen el több, mint négy másodperc. A hangerő időről-időre emelkedjen meg, és érje el egy szuperszonikus utasszállító zajszintjét.

2. Tedd be ezt a felvételt a kocsidba, és bárhova mész, hallgasd ezt a következő 4 évben

[+1: az igazán életszerű élményért gondoskodj egy szerkezetről, ami időközönként kicsit rugdossa az ülésedet hátulról]

Most már felkészültél arra, hogy hosszú útra indulhass egy kisgyerekkel

13. feladat: Beszélgetések felnőttekkel1. Kezdj el beszélgetni egy tetszőleges felnőttel

2. Gondoskodj valakiről, aki folyamatosan rángatja a ruhád alját/ujját. Közben szóljon az előző feladathoz elkészített Mami-mami felvétel

Most már felkészültél arra, hogy akkor is tudj egy felnőttel beszélgetni, ha közben gyerek is van a szobában

14. feladat: Készülj a munkára1. Keress egy napot, amikor egy nagyon fontos tárgyalásra kell menned

2. Vedd fel a legelegánsabb szettedet

3. Önts össze egy bögre zsíros tejszínt egy bögre citromlével

4. Keverd el

5. Borítsd a felét a gyönyörű selyemblúzodra

6. Nedvesíts meg egy rongyot a massza másik felével

7. Próbáld meg kitisztítani a blúzodat az előbb megnedvesített ronggyal

8. Ne öltözz át (nincs rá időd!!)

9. Menj el dolgozni

Gratulálunk, felkészültél a gyerekvállalásra, sok boldogságot kívánunk!"

Csodabent - 4D UH Bogyó

Zsebis történet után, most biztosra akartam menni és olyan helyre menni, amiről tényleg csak jót találok, ahol elégedettek a leendő szülők, no és ahol profi az UH. 

Mosoly bent és kint:)

Megtaláltam:) Ódákat zengtek róla, a kitett képek alapján pedig abszolút meggyöző volt a hely. Az ár az nem volt teljesen egyértelmű, de ennyi baj legyen. A dokit is nagyon dicsérték, így nagyon remélem, hogy sikerül hozzá kerülni…nos ez nem sikerült. 

Ásító Bogyó...kihagyhatatlan kép;)

A szonográfus néni nagyon kedves volt, bár kétségtelenül nem az eszéért vagy a megfigyelőképességéért szerettük:P De mindenképpen lelkes volt, segítőkész és barátságos. Ahogy a neten is írták, ránk szánták az időt, közel háromnegyed órán át nézegettük Bogyót. Méregettünk is természetesen. Itt is lehetett volna kicsit többet kihozni a dologból, de alapvetően elégedett vagyok. Bogyó mondjuk tökéletesen együttműködő volt, jól fordult, éppen annyit mozgott, amennyit kellett. Remek videó és képek készültek.:) Egyébként a képek alapján úgy tűnik a gyermek fénymásolóval készült, még a grimaszai olyanok voltak, mint a bátyáé. Kíváncsi leszek, hogy megmarad-e ez a hasonlóság később is:)

Morcoskodó

Összességében tényleg kellemes óránk volt. 12.500 forintot fizettünk a teljes körű szolgáltatásért (Vizsgálat 9.500+Videós dvd 2.000+Fotós cd 1.000), amihez ajándékba kaptunk egy kinyomtatott képet. Illetve egy csomó kupont, amit itt-ott le lehet vásárolni…második gyereknél mondjuk annyira már nem hasznos kuponok, de értékeljük az igyekezetet. Egészségpénztári számlát is kapunk - önként ajánlották - postázzák utánunk. 

Angyalka...a klón:P

Szóval a lényeg a lényeg, őket tényleg jó szívvel tudom ajánlani, persze nyilván ehhez az is hozzájárul, hogy együttműködő volt Bogyó is, mert ugye Zsebivel anno nem volt könnyű dolga a néninek.

Amikor a bakmacska is…

…kurva. Már elnézést a vulgáris és tőlem általában nem megszokott kifejezésért (tudok ám káromkodni, mint egy kocsis, de azért igyekszem visszafogni magam és nem a gyerek miatt;)), de a mai nap egyszerűen nem enged más kifejezést. 

Hisztis kis hercegünk

Zsebivel ritkák az ilyen napok, legalábbis az ennyire ilyenek. Ha volt már ilyen egyáltalán, mert nem emlékszem rá. Bizonyára ezért is viseltük nehezen.

Én az éjszakai nem alvás után - lásd helyes kis ábra…az 56% az nagyon gyengének számít, bár ritka a 100%os iccaka - semmi hasonlóra nem voltam felkészülve. Pedig még azt is elárulom, hogy KáeM sokkal többet foglalkozott Zsebivel, mint én. 

De ma valahogy még ölben is hisztizett, a délelőtt még csak-csak eltelt valahogy, bár az etetések lényegében katasztrófával értek fel (éhes volt, de hárman is kevesek voltunk, hogy lefoglaljuk - még a macska is segített, de komolyan). De a délutáni ébredés után lényegében 10 percenként néztük az órát, hogy még mennyi van hátra lefekvésig. Pedig nem is aludt kiemelkedően keveset. Fél öttől egyébként kicsit úgy tűnt, mintha vissza akarna térni a régi rendszerhez, amikor is 5kor feküdt…de ehhez azért már nagy egy kicsit, így hát maradt a szórakoztatás, dajkálás, helyenként a hiszti kiröhögése - igen ilyen gonosz szülők vagyunk, de tényleg nem lehetett már másként bírni -, további témákban pedig saját magunk kinevetése sem maradt el:) 

Azért ma is találtunk olyan tevékenységet, ami kacagásra bírta - a videó tegnap készült, de ma is hasonlóan hangos volt a móka (na meg a móka végén a hiszti, mert ő bizony még napestig folytatta volna:P)

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugye mindenféle frontok jönnek-mennek. Nem is beszélve az egyszerre növögető 4 fogacskáról. S arról, hogy az elmúlt éjszaka ő is elég nyugtalanul aludt - sajna volt alkalmam hallani a forgolódását, nyöszörgését.