A következő címkéjű bejegyzések mutatása: humorzsák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: humorzsák. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 28., hétfő

Őszinte képek...

...egy - (még) gyermektelen - kolleganőmtől kaptam a linket...annyira tetszett, hogy gondoltam megosztom a képeket  itt is.  De egyébként részben azért volt képem az alábbiakról anno...még BC ;) De azért sokat idéztük annak idején az "Azt gondoltam, hogy ... lesz, de azt nem hogy ennyire." örökbecsűt. A ... tetszőlegesen behelyettesíthető...az eredeti filmben (StarWars asszem), ha jól emlékszem a büdős szó szerepel ott ;) Illetve persze az Oscar-ból: "Tudtam, csak nem sejtettem."
Ultrahangos nem vizsgálat

Altatási tréning: a baba elszenderedik... és gyengéden el kell távolítani a mellbimbódat

Édes álmok

Attól, hogy gyereked lesz, még nem változol meg - a szöveg az óramutató járásával megegyező irányba haladva: szappanhab a hajadon, miután 2 perccel azután, hogy tusolni kezdtél, a baba felébredt; nincs szükség füstös hatású szemfestésre; le kéne vágni a gyerek körmeit; hússzínű, tejfoltos szoptatós melltartó... szexi; terhesbégi csíkok; a nacidat hetek óta nem cserélted le; tej, pisi, kaki és hányás foltja; naciból kilógó háj, hát igen: úszógumi; rosszul felvitt önbarnító spray, amely a smink hiányát akarná ellensúlyozni; minek felvenni és összekoszolni egy újabb felsőt?
Kín a javából...

...apró győzelmek.

A hosszú autóutak öröme

A nap hátralevő része a tiéd




Spontán kirándulás: kb. 45 perc, amíg kijutsz az ajtón

Egy éjszaka kettesben

Szoptatás idegen helyen

Elképesztő mennyiségű kaki



"Épp a környéken járunk, beugorhatunk?"

"Egy szelet házi süti? Csak nem vécépapír kandikál ki a zsebedből?"

Mikortól nem túl korai?

2015. augusztus 25., kedd

Apróhirdetés te csodás

Az úgy van, hogy a gyerekek néhány cuccát árulgatom itt-ott a neten. Magam is vásárolok apróhirdetésből használtan cuccokat, így csak annyit várok el a „kedves” vevőktől amit én is nyújtani tudok….hát mondanom sem kell, hogy nem kapom meg.

A velveten futottunk be ebbe a cikkbe, ami már megihletett annyira, hogy írjak is a témáról.

Alapvetően nincs sok hirdetésem, s azok is inkább a nagyobb méretű és értékű témát erősítik (babaszoba bútor, autóülés, babakocsi).

A fincsi kis tapasztalatok sztorik:

Sztori 1. Babajáték a tárgy. Levelezgetünk egy ideje, hogy akkor kell-e, nem-e. Alku is megvolt, engedtem. Erre jön, hogy akkor vigyem már házhoz, mert ő a két gyerekkel, nem akar még egy megállót sem villamosozni. Nah erre mondtam, hogy hát én meg a három gyerek és a munka mellett nem tudom az bevállalni, hogy még házhoz szállítást is vállaljak.

Sztori 2. Csak annyi érkezik üzenetben, hogy adja meg a telefonszámát…se puszi, se pá, se kérem, se semmi. Ezekre bevallom a legtöbb esetben nem is válaszolok, most megtettem, nem is tudom miért. Eljutunk a beszélgetéséig Aztán személyes találkozónál első körben dicséretek, hogy igen, látja, hogy szép állapotban van, pont, ahogy a hirdetésben leírtam, annyi a hibája. Aztán mond egy nagyon-nagyon pofátlan árat…mondjuk rá, kategorikusan, hogy szó sem lehet róla. Meg hát kalkulálja már bele, hogy – szerintem, nagyon korrekt módon felajánlottuk - házhoz visszük, erre közli, ja tényleg, akkor legyen még 10 l bor…mondjuk itt, hogy hát ez luft, mert nem iszunk, akkor legyen két macska….hát ez is, mert van egy és nem akarunk másikat. Na itt, akkor elköszönnek, hogy gondoljuk át az ajánlatot és hívjuk fel. Mondom oké (csak ki a lakásunkból a pofátlanságotokkal együtt…utóbbit persze nem mondtam, mert a szám, okosabb volt, mint az agyam (idézet from Lustanyu…hátha még emlékeztek rá)). Azért felhívtam, hogy ismét elmondjam neki, hogy mi a vége az ajánlatnak. Hát akkor megbeszéli a feleségével és visszahív. Hívott, mondta, hogy ő is tartja, amit mondott, erre mondtam, hogy hát akkor nem lesz az övék és köszönöm, hogy eljöttek, és….nem tudtam folytatni, hogy viszlát, mert itt akkor jött, hogy jah hát nem is olyan szép, meg nem is olyan, mint a hirdetésben a fotón, meg penészes, meg büdös, meg pincében volt (a)nincs pincénk, b)használatban lévő dolgokról beszélünk, tehát nincs kimosva állandóan, így van rajta morzsa, meg homok, meg ilyesmik) meg mit tudom én…és akkor mondom neki, hogy ne strapálja magát, mert ha nem kell nem kell, nem sürgős az eladás, így esélye sincs, hogy a fikázás miatt lefossam a lábam szárát és olcsóbban adjam. De csak mondja, mondja…én meg mondom neki, hogy túl beszéltük, nem kell, semmi gond, vidáman elbúcsúzunk és mivel ezen a ponton még mindig nyomatta a fikázást, hát nemes egyszerűséggel egy visz hall kíséretében kinyomtam.

Sztori 3. Nincs fent a telefonszámom, mégis vannak olyan ügyesek, akik kikutatják és telefonon hívnak, támadnak le :P Ez néha jó, néha nem. Bevásárlás közben kapott el az egyik vevő-jelölt. Letámadott, hogy akkor ha x-ért adom azonnal indulnak érte. Köpni nyelni nem tudtam, de legyen…mondjuk nem kérdezte, hogy otthon vagyunk-e csak a címet. Mire hazaértünk, éppen megtaláltuk a terméket (jah hát a költözés olyan szempontból már nagyon látványos, hogy baromira nem férünk el és mindent pakolunk, ahová érjük), gyors üzlet nyélbe ütve…mondjuk nem bántam volna, ha ad egy szusszanásnyi gondolatra lehetőséget.

Részletes sztori nélkül: Állandó téma a féláron kiszállítással…hát mi vagyok én jótékonysági futárszolgálat wazze??? Meg a ha féláron adod, akkor rögtön megyek érte. Nagy „kedvencem” ennyiért is lehet kapni….hát akkor barátom vedd meg ott/annál, akinél annyiért lehet kapni. Meg a találkozásnál akkor megy a jópofizás, hogy mit dolgoztok, mivel foglalkoztok…na erre újabban már csak annyit szoktunk válaszolni, hogy gyereket csinálunk :P (Három esetén szerintem ez tök korrekt válasz:P) És mondjuk még szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem találkoztam nagyon durva vevővel….mert azért másoktól hallottam már az anyázó verziókról is.

Fenti nem annyira fincsi tapasztalatok fényében talán érhető, hogy meg sem próbálkozom a ruhák eladásával. S egyébként is csak azt hirdetem meg, amit nagyon muszáj, mert baromira nem hiányzik az életemből az „kedvesség”.

2015. július 3., péntek

Nagy igazságok :)

"Régen azt hittem, Angelina Jolie-t lehet a legnehezebb lefektetni. Akkor még nem tudtam, milyen egy felpörgött, pizsamás hároméves."

Néha szembe jönnek a neten ilyen-olyan vicces gyerekes dolgok. Ezek nagyon megtetszettek. Az alsó képen lévőt gyakorlatilag napi szinten idézzük:P

"Először megtanítanak járni és beszélni, majd megparancsolják, hogy ülj nyugodtan és maradj csendben."
/We spend the first twelve months of our children's lives teaching them to walk and talk and the next twelve telling them to sit down and shut up. - Phyllis Diller/

Ez meg simán cuki...bár a másodikkal erősen vitatkoznék...de nem a szülés vonatkozásában, mert mind a három császár pont olyan volt, mint amire számítottam ;) De ez mondjuk a két szélső esetében sok mindenben megállja a helyét nálunk :D

"Először egészen másképp lesz.
Másodszor, úgy ahogyan a szülők gondolják.
Harmadszor pedig minden magától kialakul." 
(A bába válaszol c. könyvből. Stadelmann, Indgeborg)

Ez is nagyon megtetszett, főleg, hogy Zsebike éppen most próbálgatja magát a fára mászás csodás művészetében. :)

"A child who has always been allowed to move freely develops not only an agile body but also good judgment about what he can and cannot do... Children raised this way hardly ever have any serious accidents." Magda Gerber
 /azaz: "Annak a gyereknek, akit mindig hagynak szabadon mozogni nem csak a teste fejlődik, de arról is sokat tanul, fizikailag mire képes és mire nem... Az így nevelt gyerek szinte soha nem szenved súlyos balestet." Magda Gerber/


2015. július 2., csütörtök

Háromgyerekes élet…

…olvastam az alábbi képeken látható szöveget itt és megtetszett, hát kikommenteltem :)


1. Pedig milyen praktikus is a busz /ha nem nekem kell vezetni:P/….de azért tényleg igaz, hogy a hárommal még pont bele lehet férni megfelelő méretű normál személyautóba. És az is tény, hogy kellett azért sakkozni, hogy találjunk olyan gyerekülést, ami a biztonsági-követelményeket is teljesíti és be is fér. (Jó, hogy a szomszédok megtalálták, mi meg tesztelhettünk vele;)) 

2. Mazsi alapvetően még tud baba lenni, de már most nosztalgikusan szoktuk emlegetni, hogy jah majd visszasírjuk az időket, amitől most sírógörcsöt kapunk:P 

3. Hát mondjuk az apjukkal zenélnek, én meg majd táncolok, mert az emberek a port jobban bírják, mint a hangomat:P (Igen, ennek ellenére énekelek a fiúknak. Nem, még nem hangzott el túl gyakran, hogy inkább hagyjam őket aludni;P) 

4. Legalább egy….általában…mert ezek hárman is tudnak zsiványok lenni. És egyenlőre nehéz megoldani az elkülönítést. 

5. Este lefekszem, reggel felkelek…azmiaz??? Mondjuk a kollégáim szerint végtelenek az energiáim, mert sosem látni rajtam, hogy milyen éjszakánk volt…kedves tőlük…vagy pont nem (ha onnan nézzük, hogy mindig szarul nézek ki:D) 

6. Hát a mosás nálunk azért simán a mosoda, legalábbis néha (bepisilés azért még erősen játszik és nyilván fog még sokáig, mire mindenki szobatiszta lesz…félő, hogy addigra már én nem leszek az:P), de van amikor tényleg elég két naponta elindítani (7kg-ot bír a gép) 

7. Hangzavar…hát igen, sosem voltunk tömeg-rendezvényre járó emberek, de három gyerek mellett erre totálisan nincs is szükség. 

8. …és még csak két intézménynél tartunk (meg persze a szülők munkahelye, meg a szülök magánélete) :) De van külön naptárszíne a családi eseményeknek…naná, hogy elektronikusan vezetjük. 


9. A három gyerekes élet legszebb pontja, amikor eljátszanak egymással ketten, vagy hárman. Aztán a leggázabb, amikor kettő jól elvan a harmadik meg ilyen-olyan okból elrontja a játékot. De hát úgy szép az élet, ha zajlik. A két szülő egy gyerek téma megoldása az nagyon kemény, de azért nem lehetetlen, bár az is tény, hogy nálunk mondjuk ritka rá az igény, mert sokszor mikor előkerül, hogy csak egyik, csak másik, akkor hívják a többieket is. 

10. Tökéletes megoldás gyereknevelésben??? Hát ebben nem hiszek. Meg annyira, de annyira más a három fiú jelleme, hogy lehetetlen is ugyanúgy bánni velük. 

A második része a bejegyzésnek is aranyos, mondjuk oda nem pattogtak a fejemből a kommentekJ Meg sok helyen csak sűrűn bólogatva egyetértően tudtam hümmögni.

2015. július 1., szerda

Örülj, hogy...

Anyósom küldte ma a két linket: Miért jó, ha fiad van? /Janikovszky Éva: Örülj, hogy lány. Elolvastam. Néhol még mosolyogtam is, de azért sarkítások ezek nem is kicsit. 

Az én elvem még mindig az: Örülj, hogy gyerek :) 
Aláírás: a fiús anyuka :P


/És igen, persze csak egészséges legyen...közben meg nem....vagy mittudom én...egyszer régen - még bőven Mazsika története előtt - olvastam egy cikket, amit egy anyuka írta, csak egészséges legyen témában, és ott nagyon szépen leírta, hogy milyen gyorsan vesztette jelentőségét ez a mondat is számukra, merthogy nem lett egészséges a baba, de attól még mennyire tudtak örülni neki és mennyire szerették (sajnálom, hogy nem fotóztam le a cikket anno).

Interjú a kispapával…



…ha előbb találtam volna rá Nóri blogjára, biztos megcsináltam volna valamelyik várandósság alatt…de nem így lett. De azért tetszik annyira, hogy megosszam az ötletet. (És persze még lehet egyszer nálunk is sor kerül rá…elvégre három a magyar igazság, a negyedik meg a ráadás:P) /Itt van egy másik verzió - angolul...vannak átfedések a kérdésekben/

A kérdések...amiket Nóri feltett a párjának...nekem azért lenne még ötletem ;)
Kérdés: A magyar nyelv három különböző kifejezést is ismer erre a kilenc hónapra. Terhesség. Másállapot. Áldott állapot. Te melyiket érzed a legtalálóbbnak?
Kérdés: Melyik volt a terhességed, bocsánat, áldott állapotod legáldatlanabb része?
Kérdés: Máshogy látod a feleséged amióta terhes?
Kérdés: Mik számodra a legidegesítőbb terhességi mellékhatások?
Kérdés: A terhesség legédesebb pillanatai?
Kérdés: Mit tanácsolnál sorstársaidnak?
Kérdés: Köztudottan aggódnak a lányok, nők, hogy megváltozik a testük, plusz kilók...stb. Neked mi a véleményed erről?
Kérdés: Elmerültél a terhes szakirodalomba?
Kérdés: Mit tanácsolnál a kismamáknak?
Kérdés: Köszönöm a beszélgetést a kedves leendő apukának, szeretnél még valamit hozzátenni?

2015. május 14., csütörtök

És akkor tényleg...

....nincs több kifogás??? Részemről mondjuk mostanában egy forgószékben - számítógép előtt elkövethető tornára is vevő lennék:P (Bár mentségemre legyen mondva, hogy igyekszem legalább napi egyszer lépcsőzni egyet fel a 12.-re...pedig rohadtul levegőtlen a lépcsőház:S)


2014. szeptember 15., hétfő

Humorban a tréfa...

Facebookon jött szembe...megosztom, mert aranyos, de nem vitatnám el a dolgozó apukák érdemét sem, legalábbis azokét, akik a munka után még innen-onnan összeszedik a gyerekeiket és játszanak/tanulnak/foglalkoznak velük ;) Maradjunk annyiban, hogy egyik munka sem könnyű...sem az unatkozókismamáé, sem a családfenntartóé :)







NYÍLT LEVÉL EGY GYESEN LÉVŐ APUKÁTÓL

Minden nőnek bocsánatkéréssel tartozom. Különösen a gyesen lévő nőknek.Sok férfihoz hasonlóan azt gondoltam a gyesen lévő anyukákról, hogy vagy csak úgy matatnak összevissza a lakásban, vagy egész nap ülnek a tévé előtt. Pár éve gyakran felhúztam magam, amikor arra mentem haza a munkából, hogy a feleségem nem végzett el valamit napközben. Többször is abba a bűnbe estem, hogy arra gondoltam: klassz lehet egész nap a tévét bámulni.

Mekkora tévedésben voltam? Hát marha nagyban. 

Azóta eltelt pár év. Ma már a feleségem dolgozik naphosszat egy irodában, és én vagyok gyesen. Először azt hittem, úgy fog menni minden, mint a karikacsapás, és sokkal hatákonyabban intézem majd a dolgokat a ház körül, mint az asszony tette korábban. Gyesen lévő apukaként első dolgom volt, hogy katonás rendet raktam a hűtőben. Mindent szépen sorba raktam, címkék kifelé, csoportosítás kajatípusok szerint. A végén állati büszke voltam magamra.

Ma úgy néz ki a hűtő, mintha tornádó pusztított volna benne.

Elég jól kezdtem az új életformámat, és úgy terveztem, hogy naponta kitakarítok, kimosok, és mire a feleségem hazaér, ott gőzölög a vacsora az asztalon. Hát, ez nagyjából egy hétig sikerült így, és ma már azon csodálkozom, hogy egyáltalán ilyen hosszú ideig bírtam szusszal. 

Ugyanis el sem bírtam képzelni, milyen akadályok tornyosulhatnak az ember elé, ha három kisgyerekkel van otthon egész nap. Szépen ide is írom egy napomat, hogy mindenki okulhasson belőle.

6.00 Felkelek, főzök a feleségemnek egy kávét, berakom a fiamat a zuhany alá, aztán összepakoltatom az iskolatáskáját, ellenőrzöm a leckéjét meg hogy megmosta-e a fogát.

6.45 Elkísérem a fiamat a buszmegállóba.

7.01 Hazaérek, és hallom, hogy a hároméves lányom bömböl, mert palacsintát és narancslét szeretne. Ágyban szeret reggelizni, miközben tévét néz.

7.02 Megkapja, amit akart. Ilyenkor meg szokta köszönni, de nem mindig.

7.15 Rám férne egy zuhany. De nem lehet.

7.30 A feleségem elindul munkába.

7.30-9.00 Ez az időszak a szabadfoglalkozásé, bizonyos mértékben tőlem függ, mit csinálok. Néha odafekszem a lányok mellé az ágyba, de ha nem, akkor fölkelnek 7.30-kor, és kezdetét veszi az általános felfordulás. Este éjfélig szoktam dolgozni, ezért napközben rámférne egy kis szunya, de ez képtelenség, ha az ember fején folyamatosan ugrálnak, hasbarúgják és negyedóránként cumit követelnek.

9.00 Befut egy rendelés (a lányok azt hiszik, hogy én vagyok a főpincér Apuci Kávézójából) a háromévestől, hogy csibefalatokat és narancslét szeretne. Mondom, hogy ehhez még korán korán, mire bedobja az ötperces hisztit, ami üvöltéssel és kis testének a ritmikus földhöz verésével jár. Megkapja a csibafelatokat, a borravaló elmarad.

9.05 A kanapéra ülök a laptoppal, hogy kicsit dolgozzak.

9.06 A másfél éves a nyakamban ülve csibefalatokat fogyaszt.

9.16 Kifésülöm a hajamból a csibefalatok morzsáit, a kanapét is lesöpröm. Még mindig jobb, mintha müzliszeletet evett volna.

9.17 Pelenkacsere.

9.20 Visszaülök a kanapéra.

9.21 Újabb rendelés: a lányok követelik, hogy rakjam be a Spongyabobot, méghozzá azt az epizódot, amelyben szálka megy SB hüvelykujjába. (Imádom, hogy már adott epizódokat követelnek.)

10.30 A másfél éves elaludt, a hároméves játszik, tévét néz és húsz másodpercenként kérdez valamit.

10.35 Végre lezuhanyozom.

10.45 Pelenkacsere. (A büdösebbik változat.)

11.00-12.00 Sikerül egy kicsit nyugodtan ülnöm és dolgoznom.

Figyelem: már dél van, és még semmilyen házimunkát nem sikerült elvégezni.

12-12.30 A lányok megebédelnek (tessék kapaszkodni: csirkét), miközben a magam visszafogott móddján próbálok rendet tenni a konyhában. 

12.30-2.00 Sikerül befejezni a konyhát, intézni egy kis mosást, és ha szerencsém van, össze tudom szedni a nappaliban szanaszét heverő 19 000 + játékot és építőkockát. Ha még nagyob szerencsém van, nem lépek rá egyik extrém éles játékra sem, amikről a gyártók azt gondolják, hogy biztonságosak. 

2.00-2.30 Felöltöztetem a lányokat, hogy kimehessünk a buszmegállóba. IGEN, MÉG MINDIG PIZSAMÁBAN VANNAK!

2.30-3.00 A lányok játszanak a buszmegállóban, amíg a bátyjukra várnak.

3.00-4.00 A lányok alszanak, a fiam addig katasztrófa sújtotta övezetté változtatja a konyhát, mert eszik és a kredencekben kutakodik. Ilyenkor néha sikerül egy kicsit dolgoznom, de nem mindig.

4.00-5.00 Megpróbálom békíteni a fiamat és a nagyobbik lányomat, akik különféle értelmetlen dolgokon vitatkoznak, például hogy ki hova mehet a házban és a kinek a mijéhez nyúlhat hozzá.

5.00-6.00 Segítek a fiamnak a leckeírásban, takarítok, vacsorát csinálok.

6.00 Hazaér a feleségem és megvacsorázik. Ilyenkor már általában annyira fáradt vagyok, hogy nincs kedvem elmesélni, mi történt napközben, néha pedig annyira frusztrált, hogy inkább a tornácon vacsorázom egyedül.

Figyelem: ez még egy jó nap volt.Most egyik gyerek sem volt beteg, nem borultam ki, nem kellett várat építeni építőkockákból, nem ömlött ki másfél liter öblítő, a rovarirtót nem öntötték a kutya vizestányérjába, a kisebbik lány nem tépte le magáról a pelenkát és pisilt a konyha közepére, nem kellett visszatenni a függönyt, amit a gyerekek leszaggattak, és így tovább.

Szóval ezúton szeretnék bocsánatot kérni minden pikírt megjegyzésért, amivel valaha is gyesen lévő anyukákat illettem. Ez nem könnyű szakma. Sőt, igazából a legnehezebb, amelyet valaha is alkalmam volt kipróbálni.

Maradok tisztelettel:

egy gyesen lévő apuka

2014. augusztus 18., hétfő

Szülői sors..

A vonat volt a mostani elkövető:P
...vannak ezek a kikapcsoló gombbal nem rendelkező játékok. Jellemzően tescosak és jellemzően imádják őket a kölkök. Nah ezek azok amik egy gyanútlan éjszakán - amin ilyen olyan okokból amúgy is nehezen megy az elalvás - felvernek a végre elaludtam állapotból. És akkor megyek hogy felkutassam melyik kosában sípol - csipog - huhog és nem, nem kapom elő a húsklopfolót hogy kilapítsam, sőt páros lábbal sem ugrom rájuk, csak szépen úgy helyezem őket - a kosár tetejére - hogy ne érjenek hozzá semmihez és ne jöjjön rájuk a sípolhatnék huhoghatnék …stb, majd visszafekszem és mivel nem sikerül kellően gyorsan álomba zuhanni, gyorsan lepötyögtem a későbbi bejegyzést ;)

2014. január 12., vasárnap

Kerekmese…

Apa is láthatóan élvezi a műsort:P
…youtube gyöngyszem. Néhány aranyos videó megtalálása után gondoltam itt az ideje a többit is megnézni. Betettük hát folyamatos lejátszásba, rá is cuppantak a gyerekek, ahogy kell. Nincs is ezzel semmi gond, viszonylag szerethető rajzok, aranyos szövegek (az ismert gyerekdaloknál értelemszerűen az eredeti szövegek), normális énekhangú csaj, a fordítások ugyan kissé érdekesek, de hát ez van. No de pár klip után elérkeztünk a bilidalhoz…no ez leverte a szülői ingerköszöböt:P



Nem tanulnak belőle (és a többi oktatós dalból) rosszat, csak kissé megdöbbentünk. Persze nem annyira, mint mikor ezzel a könyvvel találkozunk még nagyon-nagyon-nagyon régen. Szóval kerekmese marad, majd átkapcsolok zombi-üzemmódra, amikor nézzük:P

2013. december 16., hétfő

Anyád szüljön sünt?


Beszélgetünk - készül a dumás bejegyzés, de most annyira friss az élmény, hogy még mindig a könnyeimet törölgetem, szóval ezt most kell megörökíteni:P

- Zsebi mi van a pocakodban? 
- Mazsi baba. 
- És anyáéban mi van? 
- Süni:P 

Persze apával rögtön eljutottunk az “Anyád szüljön sünt” örökbecsűhöz, így sírva röhögtünk, ő meg élvezte, hogy ilyen vicceset mondott, így folyamatosan mondogatta, hogy anya hasában süni van:P (Bepróbálkozott a gombával is, de ott persze a várt hatás elmaradt;))

2013. december 13., péntek

És akkor megtudtam…

…amit eddig is sejtettem szaranya vagyok:P Remélem, hogy ez a cikk csak valami rosszul sikerült poén úgy egyébként…s már legyen meg nálam is némi reakcióval a péntek 13 örömére:PDe egyébként, ha poén, ha nem, azért egy költői kérdés az elejére, tényleg ilyenekkel kell tömni a kismamák fejét? Nem elég a 32 kg-os nőideál??? Ha esetleg humor, akkor meg még gyakorolnia kell a szerzőnek az ironiát:P

Mert tudtam természetes úton szülni 
Ma már minden apróság miatt császározzák a nőket, sőt, vannak olyanok, akik maguk kérik ezt a szülési módot, legtöbbször csupán kényelmi szempontból, felelőtlenül. Pedig a műtét alatt gyógyszerekkel tömik tele az anyát, nagyobb a fertőzésveszély és több szövődményes kockázata van, mint a hüvelyi szülésnek. Nem beszélve arról, hogy nyilvánvaló, a császáros anya és baba közt nehezebben alakul ki a kötelék, és nagyobb az esélye a szülés utáni depressziónak. A császárt szerintem nem is nevezhetjük szülésnek, szülés az, amikor megdolgozik vele rendesen a nő, nemcsak odafekszik lustán a kés alá és várja, hogy kikapják belőle a gyereket minden fájdalom nélkül. 
Minden fájdalom nélkül???? És mondja ezt az, aki nem szült császárral. (Amúgy meg a cikkből is el lehet jutni az alábbi oldalra, ahol látszik, hogy minek milyen előnyei- hátrányai is vannak) Egyébként is szeretem, hogy a kötődés kialakulását ahhoz mérjük, hogy a gyerek milyen lyukon kerül a nagy világba. Már bocsánat, de az apukáknak nincs szülésre alkalmas testnyilása, mégis elég korrektül tud hozzájuk kötődni a gyerek. Amúgy meg mi a nehéz???? 


Mert tudok szoptatni 
Mindegyik kisbabámat hónapokig tudtam szoptatni, és már az első pillanattól kezdve rendesen be tudtam adni a szájukba a mellbimbómat. Nem nagyon értem a hisztit és a kifogásokat, hogy egyes nők nem tudnak szoptatni, hiszen mindenki képes rá, csak akarni kell. Ezek az anyák hamar feladják a dolgot, egyesek még a mellüket is féltik, biztosan azért. 
És mi van, ha a gyerek nem akarja? Pont az ilyen megnyilvánulások miatt van egyébként hiszti a szoptatás körül szerintem, mert előre programozzuk, hogy szaranya az, aki nem tudja szoptatni a gyerekét. 

Mert nem szoptatok nyilvános helyen 
Egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy sok anyuka hogyan képes nyilvános helyen szoptatni. Az etetést mindenki intézze el otthon a négy fal között, vagy pedig fejje le a tejet, és vigye magával cumisüvegben, hűtőtáskában. És nekem ne jöjjön senki azzal a magyarázattal, hogy a szoptatás természetes dolog, mert a szex is az, mégis megbüntetik azokat, akik parkban, étteremben szexelnek. A szoptatás igenis szexuális tevékenységgé válik, amint látható az emlő, a közterületen szoptatók is büntetést érdemelnének, közszeméremsértésért. Az ilyen anyák nem is a gyerek igényeit veszik figyelembe, csak mutogatni akarják a szottyadt mellüket. Aztán meg majd csodálkoznak, ha egyszer egy férfi utánuk megy és megerőszakolja őket. 
Igazából no comment, de még ez a pont az, amivel a legjobban egyet tudok érteni a cikkből. 


Mert nem ráncigálom mindenfelé a kismanót 
A fenti gondolatmenetet folytatva minden anyuka maradjon csak otthon, legalábbis maximum egy órára vigye ki sétálni a babát, ne hurcolássza össze-vissza, hogy úton-útfélen kelljen megetetnie. Egy kisgyereknek rendszer kell az életébe, amit az otthon biztonsága nyújt neki. Kiskorában amúgy is felelőtlenség emberek közé vinni, mert minden szar vírust összeszedhet, megfertőződhet. Aki ki szeretne mozdulni otthonról, az vegyen tamagocsit inkább, de ne szüljön gyereket! 
És az anyuka, meg nyugodtan őrüljön meg a négy fal között, elvégre amúgy is olyan lélekemelő dolog felnőtt emberi társaságból kikerülni és belehuppanni a kakispelenka-etetés-altatás-egyebek témakörébe. Ugye a természetes szülés miatt nem lett depressziós, sebaj, majd így lesz:P 


Mert nem használok babakocsit 
Soha nem teszem babakocsiba a kismanót, ugyanis egy kisgyereknek az anyai érintésre van szüksége jövés-menésnél is. Azt még megállom, hogy erről nem világosítsak fel minden ismerőst, és nem pörgök emiatt a baba-mama fórumokon, de az már nekem is sok, amikor valaki háttal teszi a babakocsiba a gyereket, hogy az ne is lássa az arcukat utazás közben. 
Van az a pont, amikor a gyerek már nem a szülőre kiváncsi…igazán szomorú, hogy a cikk írója nem érti ez meg. De egyébként meg kötözze magára a gyereket, a bevásárlást, némi rőzsét a hátára és persze mindeközben már legyen jócskán várandós a következővel:P 


Mert természetesnek veszem, hogy nincs szex 
A hormonháztartás a szoptatásra és a babagondozásra van ráállva, vagyis semmilyen, szexre ösztönző hormon nem termelődik. Ezért teljesen természetes, hogy a hátam közepére sem kívánom a szexet, úgyhogy azok után, hogy a terhességem alatt sem feküdtem le a férjemmel, jó ideig most sem fogok. Ráadásul míg a melleimből csordogál a tej, el sem tudom képzelni, hogy a párom hozzájuk nyúljon, meg amúgy is, a gyerek bármikor felsírhat, sőt, meg is láthat minket ÚGY, hiszen egy szobában alszunk. 
Szaranyaságomat ezek szerint a hormonháztartásom is megalapozza…tette ez legalábbis eddig minden szülés után:P 


Mert nincs szükségem semmi és senki másra a kismanó mellett 
A barátnőimnek is meg kell érteni, hogy nincs szükségem rájuk, most a baba az első. Reggeltől estig vele vagyok, a szabadidőt sem igénylem, minek is az olyannak gyerek, aki még a szülés után is elvágyódik egy-egy teázás melletti beszélgetésre. A gyerek maga a jutalom, és az élet értelme. 
És a facebook-on is tuti lecserélte a saját képét a gyerekére, mert anya megszűnt létezni, megszűnt önálló személyiség lenni. 


Mert sose vagyok fáradt 
Totálisan elegem van azokból, akik feszt csak panaszkodnak, hogy mennyire kimerültek és fáradtak. Az ilyenek szerintem egyszerűen csak unják már az egészet, hiszen, ha valaki azt csinálja, amit szeret csinálni, abba nem lehet elfáradni. Az egész egyébként a szervezésen múlik, én sose vagyok fáradt, mindig fitten és vidáman állok a baba rendelkezésére, példát lehetne rólam venni mindenkinek. Ez a jele annak, hogy valaki valóban megérett az anyaságra.
Az emberi szervezet biológiájából adódik, hogy szüksége van az alvásra…így hát nyugodtan lássuk be, abban is el lehet fáradni, amit szeretünk. A szervezés meg szép dolog, csak éppen az újszülöttek általában pont leszarják (többnyire szó szerint is) a szervezést:P

Mert megfogadom mindenki tanácsát 
Érett, felnőtt nőként azzal is tisztában vagyok, hogy mások gyereknevelésével kapcsolatban mindenki jobban tud mindent, vagyis teljesen jogos, ha olykor kéretlen tanácsokkal látnak el vagy dorgálást kapok egy-egy rossz húzásom miatt. Ezeket a tanácsokat igyekszem megfogadni, semmiképp nem akarom másképp csinálni a dolgokat, ahogyan azt a környezetemben jónak tartják. 
Mindet??? Szegény gyerek(ek) hol van itt az említett állandóság? Mert ma úgy csináljuk, ahogy Jucika mondta, holnap meg ahogy Mancika, hogy mindenkinek megfeleljünk. A saját ösztöneink már nem is annyira fontosak,mint ahogy arra korábban utaltunk. 


Mert visszaadom a szülői bizonyítványom, ha valami nem jön össze 
Ha pedig mégis megbocsáthatatlant hibázok, például együtt alszom a gyerekkel, pedig köztudott, hogy az beteges dolog, és a babáknak külön ágyban a helye, visszaadom a szülői bizonyítványom, mert nem tudnám elviselni a tudatot, hogy mások nem tartanak engem a legtökéletesebb anyának a világon. 
Nos ebből az utolsó pontból már tényleg csak azt tudom remélni, hogy az egész cikk, valami humorbonbon akart lenni, csak rosszul sikerült:S

A teljes eredeti szöveg (nyilván az én kiegészítéseim nélkül megtalálható a diványon.

2013. október 12., szombat

Káromkodni tudni kell…

…én voltam a hunyó, mert nem vettem észre, hogy ott van mellettem, amikor a b…meg elhagyta a számat. Neki meg agya, mint a szivacs, azonnal fel is szippantotta és el is ismételte. Aztán nem mondogatta.

Káromkodó értelmiségi:P
Ma éppen érkezünk haza, valami futár, meg nagy ívben lekakálta a kitett táblát és úgy állt be a kapu elé, hogy még véletlenül se tudjunk beparkolni tőle. Apa morcoskodott kicsit, de nem hagyta el a száját semmi csúnya. Erre Zsebi hátulról közli az egyébként teljesen odaillő szócskát: B…. meg. 

Szerencsére leesett az állunk, hogy jól értettük-e (tökéletesen tisztán mondta, egyébként), meg aztán a kombinatorikai képességétől, és nem kezdtünk el röhögni rajta, így talán nem lesz gyakori az eset. :P

2013. szeptember 5., csütörtök

Mesemaraton

Na most ugye az úgy van, hogy ha az embernek gyereke lesz, akkor számít rá, hogy nyilván lesznek olyan mesék, filmek, mesefilmek, amiket a gyerek szeretni fog, mi meg szeretni fogunk, fogunk, fog, bír, bír, kibír, kibír kibírhatatlan. Persze, ez a probléma fel sem merül abban a pillanatban, ha az elmaradottság, és hihetetlen tudatos nevelés, meg az összeolvasott idióta szakirodalomnak megfelelően a technika közelébe sem engedjük a gyereket, aztán amikor a tanár kiosztja a napi feladatokat az iPadjén, akkor a gyerek meg az abacuson próbálja a golyók húzogatásával letölteni.. de ez megér egy külön misét.

Szóval ezen mesék kapcsán sikerült eljutni Bogyó és Babócához, aminek kapcsán még mielőtt először láttam volna egyáltalán mesélte a Párom, hogy ezzel kapcsolatban sokat érne Bartos Erika címe, mert egy pár szülő szívesen felkeresné, vagy beutalná erre arra. Aztán mikor először láttam, és már az Alma együttes volt a felvezető dal, akkor felállt tőle a szőr a hátamon. És akkor még nem láttam belőle semmit. Bár én szívesen belátom ha tévedtem, és ez jelen esetben részben így is van, hiszen vannak olyan dolgok, amiben számos megnézés után sikerült fellelnem az elrejtett mély társadalmi mondanivalót.

És, hogy másnak ne kelljen végig szenvedni, jöjjön egy kis mese elemzés (aztán majd még sok másik is, amikor mindegyik résznek megfejtem a pozitív mondanivalóját)



Kezdjük rögtön az elején:
Van ugye ez a "Barátság" című rész. A felületes szemlélő csak annyit lát az egészből, hogy van a katica, elmegy guberálni az erdőbe, talál egy józsefvárosi piacos által jó szögben megvilágított, ám amúgy teljesen rohadt és kukacos cseresznyét, aminek marhára megörül, mint kisnyugdíjas a postásnak, hogy mekkora business csinált. Ámde mint a devizahitelesnek a bankszámla egyenleg, olyan sirató fal lesz a katicának is a cseresznye, merthogy hazavinni nem tudja. Erre "épp" arra jár egy nyomorék csöves, hogy ő aztán visszatolja a bevásárló kocsit a Tescoba - persze csak épp lenyúlja a százast. Szóval csigacsövivel jól fel is dobják a cserkót a 15éves NSZK trabantra, haza is röfögnek vele, ám ekkor elgurítja a csigacsövi az ász párt, hogy biza mégis csak kéne neki az a százas a kocsiból. Na erre persze a kedves csövesből büdös homeless lesz, és el akarja hajtani, de a veszekedés közben kiderül, hogy kukacos a cseresznye, és mindenki megszívta.
Persze, nem lehet ennyibe hagyni, ezért aztán zárás után visszamennek a piacra, és megtalálják a legjobb guberáló helyeken otthagyott sok szemetet, és óriási örömmel hazahordják, és ettől örök barátok lesznek.

Nah kb. ez az ami a gyereknek szólt belőle. Pedig! Ennél ez az egész sokkal többről szól! Ennek a mai világban komoly mondanivalója van, nézzük meg mi rejtőzik a a filozófia mélyén.

Van ugye három szereplőnk. Katicánk, aki képviseli a jelen kormányzatot.. jelleme határozott, vidám, érezni, hogy nyeregben van. Van ugye a Csigánk, kicsit megtört, látszik rajta az előző ciklus, és az ellenzéki élet szűkössége, de azért arca van az ügyhöz. És van a Kukac, ez ma ráillik akár a Népre, vagy bármely társadalmi szervezetre, aki feje fölött döntenek. És a történet:
Katica barátunk elmegy, hogy ma is akaszt valami nagy üzletet, meg is találja az aranytojó tyúkot (ezt most az egyszerűség kedvéért a cseresznye szimbolizálja) amiből búsás haszonra lehet szert tenni. Igen ám, dehát ez ugye nem megy csak úgy, hiszen sok sok érdek feszül egymásnak, kéne egy kis segítség (ez ugye ki is derül, milyen nagy a cseresznye). És itt jön a képbe az ellenzék, a háttérbe persze mindig nagy az összefogás, hiszen a népnek kell a színpad, de hát együtt sokkal jobban pörög a meló, tehát papíron szépen lejattolnak egymással, (felkerül a cserkó a talicskára). Persze, az erősebb mindig azt gondolja (az aktuális hatalom), hogy rá nem érvényesek a gentleman agreementek, ezért mire vége lesz a bulinak, meggondolja magát, és lenyúlná a teljes jattot. Persze a másik fél ezen berág, és elkezdődik a civakodás (rángatják a cseresznyét) dehát a révészt ugye meg kell fizetni, tehát valakinek el kell vinni a balhét, erre jó a kukac, akinek frankónk döntenek a feje felett, és mindenki megkapja a részét. És mi szokott ez után következni. Mivel Katica elvtárs, és Csiga polgártárs is végül megkapta közös erővel amit akart, sőt, mivel a kukac fizette (fizetett rá) az egész bulira, rájönnek, ha együttes erővel szívatják a kukacot, mégtöbbet nyernek, és még nagyobb business csinálnak. Ígyhát elmennek, és lenyúlják az összes cseresznyét.

És mikor rájöttem, hogy valójában erről szól ez a kis rész, már csodáltam, hogy ilyen diszkréten, és ilyen jó és ötletes csomagolásban mekkora művészet is volt ilyen komoly gondolatokat és társadalom kritikát belevinni. 
Azt hiszem rajongó lettem. Talán megnézem még párszor a többi részt is :)

2012. november 17., szombat

21. század gyermekei

Tegnap este hazafelé:)
Sétálgatunk az IKEA-ban a pénztár felé. Zsebi a babakocsiból erősen kokettál egy nagyjából két éves kislánnyal. Az ifjú hölgy azonban mással van elfoglalva;) Ekkor hangzott el az alábbi mondat az anyukájától:

- Azok laptop tartók kislányom, nem kell az neked, amúgy is inkább iPadozni szoktál.

Nem nyerítettem föl hangosan a röhögéstől, bár nagyon kellett palástolni mosolyomat, lévén az odaút nagy része alatt is az iPad volt a csemete legjobb játéka, ahogy az már jó pár napja. (Ígérem írok majd a bevált játékokról egy részleteset később, csak még tesztelés alatt vannak.)

2012. november 15., csütörtök

Készen állsz egy gyerekre?

Ez annyira tetszett RéDinél és annyira könnyesre röhögtem magam rajta akkor is, meg azóta is párszor, hogy nem maradhat ki:) Nyilván előzménye ennek a bejegyzésnek:)

"1. feladat: Felkészülés a terhességreNőknek:
1. Vegyél fel egy fürdőköpenyt és rögzíts egy babzsákot az elejére
2. Maradj így
3. Kilenc hónap után távolítsd el a babok 5 százalékát
Férfiaknak:
1. Menj el a legközelebbi patikába, borítsd a pultra a pénztárcád tartalmát, és mondd meg a gyógyszerésznek, hogy szolgálja ki magát
2. Menj el a szupermarketbe. Intézd el, hogy a fizetésed ezentúl közvetlenül hozzájuk érkezzen
3. Menj haza, fogd az újságot és olvasd el, még egyszer utoljára

2. feladat: TudásKeress egy ismerős, már gyerekes párt. Szóld le őket a nevelési elveik, a türelem hiánya, az alacsony toleranciaszint miatt, és azért, amiért hagyják, hogy a gyerekeik vademberek módjára viselkednek.
Tegyél nekik javaslatokat, hogyan kellene a gyerekeik alvási szokásait javítani, mit tegyenek a szobatisztaság érdekében, hogyan vegyék rá a kölyköket a kulturáltabb étkezésre és általában, a jobb viselkedésre.
Élvezd ki. Ez lesz az utolsó alkalom életedben, amikor minden problémára tudod a megoldást.

3. feladat: ÉjszakákAhhoz, hogy belekóstolj, milyenek lesznek az éjszakák a gyerekkel:
1. Délután 5 és este 10 között mászkálj a nappaliban egy 4-6 kilós, nedves zsákkal a kezedben, miközben sztatikus zaj üvölt a rádióból. (más idegtépő hang is megteszi)
2. Tedd le a zsákot este tízkor, és állítsd be az ébresztést éjfélre, menj el aludni. 
3. Kelj fel 11-kor, és sétálj a zsákkal éjjel 1-ig.
4. Állítsd be az ébresztést 3-ra.
5. Mivel nem tudsz visszaaludni, kelj fel 2-kor, és főzz egy teát.
6. Feküdj vissza 2:45-kor
7. Kelj fel 3-kor, mikor megszólal az ébresztés
8. Énekelj dalocskákat 4-ig a sötétben
9. Állítsd be az ébresztést 5-re, és kelj fel, amikor megszólal
10. Csinálj reggelit

Ismételd 5 éven át. Légy vidám!!!!

4. feladat: Öltöztetés1. Vegyél egy élő polipot és egy hálós bevásárlócekkert
2. Próbáld meg beletuszkolni a polipot a cekkerbe úgy, hogy egy karja se lógjon ki.
Szintidő: 5 perc

5. feladat: Autó1. Felejtsd el a BMW-det, vegyél valami praktikus, 5 ajtós kombit
2. Vegyél egy csokifagyit, tedd a kesztyűtartóba. Hagyd ott
3. Fogj egy fémpénzt, és tuszkold a cd lejátszóba
4. Bonts ki egy csomag csokis kekszet, és masszírozd bele a hátsó ülésekbe.
5. Húzz végig egy gereblyét a kocsi mindkét oldalán

6. feladat: Séta1. Várj
2. Menj ki az ajtón
3. Gyere be megint
4. Menj ki
5. Gyere be
6. Ismét menj ki
7. Sétálj ki a kertkapuig
8. Gyere vissza a bejárati ajtóig
9. Ismét menj le a kertkapuig
10. Sétálj nagyon lassan 5 percig
11. Állj meg, és tanulmányozz alaposan minden használt rágót, eldobott koszos zsepit, és halott bogarat. Mindegyikről tegyél fel legalább 6 kérdést
12. Fordulj vissza
13. Kezdj el sikoltozni, hogy nem bírod tovább, és ne hagyd abba, míg ki nem jönnek a szomszédok, és bámulni nem kezdenek
14. Add fel, és menj haza
Most nagyjából felkészültél arra, hogy elvihess egy kisgyereket sétálni

7. feladat: BeszélgetésBármit mondasz, ismételd el legalább ötször.

8. feladat: Bevásárlás1. Menj el a szupermarketbe, és vigyél magaddal egy, a környezeteden található, a kisgyerekhez leginkább hasonlító élőlényt. Egy felnőtt kecske tökéletesen megfelel. Ha több gyereket szeretnél, több kecskét vigyél
2. Intézd el a heti nagybevásárlást anékül, hogy a kecskét egy pillanatra is szem elől tévesztenéd
3. Fizess ki mindent, amit a kecske megevett/amiben a kecske kárt tett
Amíg a fenti feladatsor végrehajtása gondot okoz, ne is gondolj gyerekvállalásra!

9. feladat: Az egy éves etetése1. Kanalazd ki egy dinnye belsejét
2. Készíts egy kicsi lyukat az oldalára
3. Lógasd fel a plafonra, és kezd el hintáztatni
4. Fogj egy tál szottyos kukoricapelyhet, és próbáld meg belekanalazni a kis lyukon át a lengedező dinnye belsejébe, miközben azt játszod, hogy repülőgép vagy
5. Folytasd, amíg el nem fogy a kukoricapehely fele
6. A maradékot borítsd az öledbe, győződj meg róla, hogy bőven jut belőle a padlóra is


10. feladat: TV1. Tanuld meg az összes Disney karakter, Teletubby, a Szezám és a Futrinka utca összes szereplőjének a nevét
2. Öt évig ne nézz semmi mást

11. feladat: Rendetlenség1. Kenj nutellát a kanapéra és lekvárt a függönyre
2. Rejts el nyers halat a hangfal mögé, és hagyd ott egész nyárra
3. Turkálj bele a virágágyásokba, majd az ujjaidra tapadt földet kend a falra. A koszfoltokat fedd el zsírkrétával. Na, milyen lett?
4. Ürítsd a lakásodban található összes fiók, szekrény és láda tartalmát a földre, majd:
5. Válassz ki minél több tárgyat véletlenszerűen, húzogasd őket át egy másik szoba padlójára, és hagyd ott

12. feladat: Hosszabb utazás kisgyerekkel1. Készíts el hangfelvételt, amelyen valaki azt ismételgeti: Mami, Mami. Fontos, hogy az ismétlések között ne teljen el több, mint négy másodperc. A hangerő időről-időre emelkedjen meg, és érje el egy szuperszonikus utasszállító zajszintjét.
2. Tedd be ezt a felvételt a kocsidba, és bárhova mész, hallgasd ezt a következő 4 évben
[+1: az igazán életszerű élményért gondoskodj egy szerkezetről, ami időközönként kicsit rugdossa az ülésedet hátulról]
Most már felkészültél arra, hogy hosszú útra indulhass egy kisgyerekkel

13. feladat: Beszélgetések felnőttekkel1. Kezdj el beszélgetni egy tetszőleges felnőttel
2. Gondoskodj valakiről, aki folyamatosan rángatja a ruhád alját/ujját. Közben szóljon az előző feladathoz elkészített Mami-mami felvétel
Most már felkészültél arra, hogy akkor is tudj egy felnőttel beszélgetni, ha közben gyerek is van a szobában

14. feladat: Készülj a munkára1. Keress egy napot, amikor egy nagyon fontos tárgyalásra kell menned
2. Vedd fel a legelegánsabb szettedet
3. Önts össze egy bögre zsíros tejszínt egy bögre citromlével
4. Keverd el
5. Borítsd a felét a gyönyörű selyemblúzodra
6. Nedvesíts meg egy rongyot a massza másik felével
7. Próbáld meg kitisztítani a blúzodat az előbb megnedvesített ronggyal
8. Ne öltözz át (nincs rá időd!!)
9. Menj el dolgozni
Gratulálunk, felkészültél a gyerekvállalásra, sok boldogságot kívánunk!"

2012. augusztus 24., péntek

Egyértelmű...

...azt hiszem a képet elnézve teljesen érthető, hogy miért nem alszunk együtt Zsebivel:P


Mondjuk nem is hajlandó aludni az ágyunkban, az neki egyértelműen a játék színtere, ez persze adódik abból is, hogy nem altattuk ott sosem:P

2012. július 26., csütörtök

Mert…


... nagyon tetszett (bár az eredetit, amit a Facebookon láttunk nem sikerült megtalálni…az bőségesebb volt;))
… pár év múlva jól jöhet:)
… tényleg ötletes:D
/Ehhez innen szedtem az anyagot és ezzel alkottam a kollázst...így egy maradt le./

2012. június 4., hétfő

Robokutty

Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban, amikor még csak halvány terv volt a baba, egy akkori babás blogban - ami azóta sajnos megszűnt - olvastam egy nagyon édes és találó bejegyzést egy szintén akkortájt megjelent cikkhez, ami egy "normális" baba napjáról szólt. Ma Sógornőm lepett meg az alábbival….



Ajánlott napirend
1. hónap:

6.00 óra: tisztába tevés, szoptatás (vagy első cumisüveg); büfögtetés, a kiságy elrendezése, új pelenka a fej alá, ezután a baba alszik tovább.6.45 óra: a család reggelijét előkészíteni, ha az idő engedi, a reggeli előtt vagy után az anya is szundíthat még egyet.
8.00 óra: a reggeli után a lakás rendbe rakása (beágyazás, fürdőszoba és konyha).
9.20 óra: a baba fürdőjének előkészítése; fürdőlepedő, ápolószerek, pelenkák kikészítése közvetlenül használható állapotban, ingecske, rékli, rugdalódzó. Vizet a kádba engedni, hőmérsékletét ellenőrizni.
9.40 óra: fürösztés, a lehető legrövidebb idő alatt, a baba megtörlése, felöltöztetése; ha a köldök még nem gyógyult be, erre külön kell ügyelni.
10.00 óra: második etetés, büfögtetés, tisztába tevés.
10.30 óra: a fürdő és a szopás elbágyasztja a babát. Jó időben nyitott ablak mellett alszik. Most lehet takarítani és az ebédet elkészíteni.
14.00 óra: harmadik etetés, tisztázás, büfögtetés; utána ismét alszik a baba.
14.30 óra: az édesanya déli pihenője.
15.00 óra: szép időben a 4. héttől kezdve ki lehet tenni a csecsemőt, de közvetlen napsütés ne érje. Sétálni is lehet menni, az évszaknak megfelelő öltözékben; ha a külső hőmérséklet nem alacsonyabb a szobáénál, nem kell még külön felöltöztetni a babát!
17.00 óra: a kisbaba addigra kialussza magát, tisztába tevés, utána a szülők kicsit játszanak a csecsemővel.
18.00 óra: negyedik etetés, büfögtetés, tisztázás, a baba tovább alszik.
19.00 óra: a család megvacsorázik.
22.00 óra: ötödik etetés, büfögtetés, tisztázás. Az etetés alatt a gyerekszobát jól ki kell szellőztetni, ezután hőmérséklete 16-19 C-os legyen.
Megjegyzés: sok csecsemőt ebben a korban még 3 óránként kell táplálni, esetleg még éjjel is szopik.



Emellett nem mehettem el szó nélkül….hogy finom legyek, a cikk írójának nem hogy gyereke nem volt, de szerintem nem is ember:P Milyen kis engedékeny, hogy itt-ott anyukának is enged pihenőt, na meg jóváhagyja, hogy esetlegesen 3 óránként egyen a csemete. Szóval azért lássuk be a gyerekek (egyáltalán az emberek) nem robotok, nem lehet így beprogramozni őket. Zsebinek már egész jól kialakult napirendje van, de nincs két egyforma nap, mindig van valami más, valami új és így volt ez az első hónapban is. Akinek sikerül meggyőzni kicsinyét, hogy eszerint éljenek, az dobjon már egy e-mailt, mert azért érdekelne a hogyan:P


Amúgy meg volt anno tamagochim - amikor ez divat volt - hát még az sem volt ilyen pontos:DDDD Szóval még a robotok sem ilyenek:P Mert egyrészt sosem azonos időben jött rá az azonos kívánság, másrészt meg tuti, hogy a legváratlanabb pillanatokban volt valami közlendője, mondjuk a fizika doga közepén....nehéz volt utána visszaszerezni a tanbácsitól, mert eléggé rákattant:) (Annyira mondjuk nem bántuk, egész jó jegyek születtek annál a dogánál;))

Persze amikor túltettem magam rajta, hogy valaki a fentit komolyan gondolta, remekül szórakoztam, időnként még nyerítettem is a röhögéstől:DDDD Egyébként a további hónapokra is adnak a fenti oldalon napirendtervezetet, amelyiket elolvastam hasonlóan viccesnek találtam, persze azután, hogy kidühöngtem magam a baromságokon (pazarláson....ennyi pelenkacsere:S).

Na de, hogy ne csak a levegőbe beszéljek...Zsebike életkorának megfelelő ajánlott napirend... általam kommentálva:

9-12. hónap:
7.00 óra: első etetés (tejétel), tisztába tevés.
(Ha ébren van és ha elfogadja, mert ugye Zsebi korábban kér cumit, alias tejételt és vissza is alszik még utána)
8.30 óra: tisztába tevés, járóka. (Másfél óra után mire számítunk a pelenkában??? Hová pazarolunk ennyire, mikor egy jó minőségű pelenka 12 órát kibír)
11.00 óra: fürösztés. (Délelőtt??? Egyrészt a későbbi kajálásoktól ragacsosan fektessük le este, másrészt apuka szegény ebből is maradjon ki????)
11.30 óra: második etetés (ebéd), tisztába tevés, utána alvás a szabad levegőn. (Szakadó esőben pl, szuper lehet kint aludni:P De ez persze csak kötekedés, de ha Zsebi ekkor kapna másodszor enni, már szerintem nekiállna megenni a macskát/bútorokat/engem:D A pelenkát ne is ragozzuk tovább.)
14.00 óra: játék a járókában vagy az ágyban. (Már bocsánat, de az ágy az alvásra való, és mikor játszik a szülő a gyerekkel...mert ezt a mozzanatot nem találtam a listában. Tudom, hogy van más meló is, mert nekem is van, de azért nem szeretném szemelöl téveszteni a jobb oldali kis okosságot. Egyébként néha reggel ébredés után Zsebi szokott játszani az ágyában, de általában ez nem igen elégíti ki, ahogy gondolom másik 10 hónapost sem.)
15.00 óra: séta. (Egy durvább nyári napon háromkor sétálni indulni a tuti leégés/napszúrás. Amúgy meg a gyerek az éhségtől - ha követjük a fenti napirendet - úgy is azzal van elfoglalva, hogy felfalja ami a keze ügybe akad:P)
16.30 óra: harmadik etetés. (No comment...eddigre úgyis felzabált a gyerekem:P)
19.00-19.30 óra: negyedik etetés, tisztába tevés, lefekvés. (Szóljunk a gyereknek is, mert hiába fektetjük le, ha ő üvölt az ágyában, mert inkább még játszana, vagy adott esetben már réges-régen aludna:P)

2012. április 8., vasárnap

Bővülő fülek



Bővülő fülek…a régiekre is kerül ez+az időnként, de most alkottam egy újabb fület:) Naná, hogy megint bővülős, ez most a házi poénjainknak, legalábbis azoknak, amiket sikerül idejében feljegyezni:)