Úgy gondoltuk, hogy ha már van légzésfigyelőnk (vagyis nem egészen, de erről majd később), nem árt, ha azt is tudjuk mit kell tennünk, ha esetleg beriaszt. (Bár tekintettel arra, hogy mind a kettőnknek van jogosítványa voltunk már elsősegély tanfolyamon...mondjuk nem babáson és réges-régen, KáeM tudása egyébként nem fakult, sőt. Meg azóta is volt már pár ilyen tanfolyamon, de nem ez most a lényeg). Szóval nézegettem a neten a lehetőségeket, s ilyen-olyan fórumokon a Minimanóban tartott tanfolyamról olvastam a legtöbb pozitív véleményt. Mivel árban nem igazán van jelentős különbség, hát erre esett a választásunk. Aztán addig nézegettük a megfelelő időpontot, míg majdnem lemaradtunk a maratoni 5 órás tanfolyamról. Már éppen beértem volna a fél órás gyors talpalóval, amikor is a felhívott hölgy felajánlotta, hogy mehetünk mégis az 5 órásra, mert besuvaszt minket. Hát így mentünk:) Mivel többször is felhívta a kedves hölgy a figyelmünket rá, hogy hosszú ez az idő, hát készültünk hideg élelemmel, innivalóval (bár jelezte, hogy némi rágcsálnivalóval és itókával ők is készülnek).
Ambubabák....avagy az alanyok, akiket 12-en sem tudtunk életre lehelni:P
Az előadást egy fiatal gyerekorvos doktornő tartotta, aki jelenleg nem praktizál, mert otthon van a fél éves babájával, de egyébként a volt MÁV kórházban dolgozik. 10-kor (nagyjából) kezdtünk, az első szakaszban általánosságban beszélt már mondatot a légzésfigyelőkről, aztán bemutatta az újraélesztés lépéseit elméletben, majd gyakorlatban, egy csecsemő ambubabán, illetve egy nagyobb gyereket szimbolizáló darabon is (1-14 év közötti gyermekre vonatkozó újraélesztés). A bemutató után negyed órás időintervallumokra osztva a jelenlévők mind kipróbálták/megtanulták a babákon a bemutatott technikát a doktornő segítségével. Ezután rövid szünet következett, majd a második blokkban az ilyen-olyan gyermekbetegségeken/veszélyforrásokon szaladtunk végig. Tényleg szaladtunk, mert ekkor már lényegében 10 percenként nézte a doktornő az órát, s több témáról is csak annyit mondott, hogy nagyon jól le van írva az átadott anyagban. A végén fizettünk 12 ezer magyar forintot páronként, majd megkaptuk az újraélesztős dvd-t is, végül távoztunk.
KáeM éppen a befúvást gyakorolja a nagyobbik gyereken
És akkor a vélemény, kritika, észrevételek.... Nos ahhoz képest, hogy gyerekorvos tartotta az előadást, aki maga is gyakorló anyuka, meglepően kevéssé volt összeszedett, sok helyen pontatlan információkat nyújtott, illetve az újraélesztésnél sok apróságot nem mondott el, ami adott esetben fontos lehet (avagy jó dolog egy ambubabás gyakorlás, csak éppen a valóságban a kisbaba nem ilyen kemény:P). De persze ettől függetlenül volt hasznossága a dolognak. A zárórészben az idegen tárgyas gyakorlásnál rossz volt, hogy nem ellenőrizte mindenkinél, hogy valóban jó-e a technika, amivel próbálkozunk, illetve nagyon kellemetlen volt az álladó órafigyelés, mert ettől még az érdekesebb témáknál sem igen mert az ember kérdezni...értem én, hogy siet a kisbabájához, na de ha már elvállalta és nem kevés pénzt is fizetünk érte, akkor tessék rendesen végigcsinálni. Ami tényleg nagyon pozitív az az átadott összefoglaló anyag, ennek a cikkjeit szépen lassan fel is fogom tölteni a blogra. Kellemes csalódás volt a Minimanó mellékhelysége - mert sajnos eddig azt tapasztaltam, hogy ez egyik bababoltban sem annyira kiemelkedő, mint várná az ember. S tényleg készültek ránk innivalóval és némi rágcsálnivalóval. Összefoglalva részemről azért alapvetően hasznosnak éreztem a tanfolyást, KáeM - aki nálam jelentősen kiterjedtebb egészségügyi ismerettel rendelkezik - már nem biztos, hogy elmondhatja magáról ugyanezt.
Na és tanultunk azért fontos okosságokat, orvosi szakkifejezéseket is:
Például az eszméletlenség szakmailag elfogadott definícióját: "Fekszik, mint a lőtt nyúl...."
Vagy, hogy egy felnőtt egy egész szál cigaretta megehet gond (nikotin mérgezés) nélkül. (Csecsemőnél 1/3 szál volt ez a méret, felnőttnél meg persze más, ha dohányzik az illető fogyasztó:P)
És amire végülis azt mondta, hogy maga is letagadná, hogy ilyet mondott, de attól még működik: Hányás, hasmenés esetén jó szolgálatot tehet a kirázott (szénsavtalanított) kóla.
/A doktornő nevét nem személyiségi jogainak védelme érdekében nem árulom el, hanem egyszerűen azért, mert nem sikerült megjegyeznem./
A fenti videóhoz képest mi annyival tanultuk másként az alapokat, hogy az első befúvásnál 5ször fújunk, utána 30 kompresszió következik, majd 2 befúvás, újabb 30 kompresszió. S természetesen itthon nem a 911-et, hanem a 104-et kell hívni....ígérem még írok a témáról pontosabban és részletesebben is.
...avagy mi is jár a családoknak 2011-ben. Ehhez a témához gondoltam a védőnő segítségét kérem, de szerencsém volt, mert a Babaexpon hozzájutottam a Nemzeti Erőforrás minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztályának egy kiadványához, amiben nagyon sok körítéssel ugyan, de le voltak írva az alábbiak. A honlapon fent csak 2010-es verziót találtam, de nem sok eltérést tapasztaltam az én nyomtatott példányommal összevetve, ebben benne van pontosan, hogy melyik juttatás milyen feltételekkel jár, hol kell igényleni...stb. Azért kivonatosan a lényeget próbáltam én is megtalálni;)
Jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; (az anyasági támogatás jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született) vagy az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; vagy a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás iránti igény benyújtása az „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint a kérelemhez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.
Az anyasági támogatás összege: gyermekenkénti azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2011. évben 64 125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2011. évben 85 500,-Ft).
TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY (TGYÁS)
2010. május 1-től terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő
negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napon keresztül) jár, melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. Az igénylést
társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen,
ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál, ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnál kell megtenni. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részére. Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. (Az OEP oldaláról tölthető le) Csatolni kell: a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, a terhes-állományba vételről szóló orvosi igazolást, a szülést igazoló kórházi igazolást.
TGYÁS összege: A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a szülést megelőző évben) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)
Jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. 2010. május 1-jétől a gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi- gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni. Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár részére. A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.
GYED összege: A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. A gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (az igénybejelentést megelőző naptári évben) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" nyomtatványon történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.
A GYES összege: A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2011-ben: 28.500 Ft), ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.
Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok másolatának körét.
A gyermeknevelési támogatás összege: A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.
A családi pótlékot a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez (családtámogatási és szociális ellátási iroda) kell benyújtani.
„Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában (ezek felsorolását szintén tartalmazza a kérelem) fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.
A családi pótlék havi összege:
Egy gyermekes család esetén: 12.200,-Ft/hó
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13.700,-Ft/hó
Kétgyermekes család esetén gyermekenként: 13.300,-Ft/hó
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 14.800,-Ft/hó
Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként: 16.000,-Ft/hó
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 17.000,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként: 23.300,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 25.900,-Ft/hó
Nagykorú fogyatékos esetén: 20.300,-Ft/hó
Intézményben elhelyezett gyermek esetén: 14.800,-Ft/hó
BABAKÖTVÉNY
A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap. A gyermek nevére szóló befektetési számlán elhelyezett induló összeg az évek során a szülők az állam által támogatott megtakarításaival egészülhet ki. Az állami támogatás mértéke: a gyermek születési évében 42.500 Ft, továbbá a gyermek születésének évét követő hetedik évben (második utalási összeg), és a gyermek születési évét követő 14. éven (harmadik utalási összeg) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetében, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében 44.600 Ft - 44.600 Ft.
A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld.
A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy - a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá
be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és
a gyermek adóigazolványát, illetve - engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek
adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa. (Az adóigazolványt az APEH állítja ki, és megküldi a szülő részére)
A Start-számlán lévő összeg gyarapítására minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000 Ft lehet.
A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke: - általános esetben a befizetett összeg 10 %-a, de legfeljebb évi 6.000 Ft; - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei
esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a,
évente legfeljebb 12.000 Ft; - Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is
nyitható. Ők az évi 12.000 Ft állami támogatást akkor is megkapják, ha
nincs, aki befizessen a számlájukra. A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár. A gyermek számláján elhelyezett összegek - állami támogatás, szülői megtakarítások - illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel.
Aztán még mindenképpen a jogi háttérhez tartozik, hogy hogyan is történik az újszülött "lepapírozása", mert hát a papírok és pecsétek országában élünk. Látszik ez abból is, hogy valamire való szülési csomagnak része kell legyen pl. a házassági anyakönyvi kivonat....kérdem én, amikor az emberlánya éppen visít a fájásoktól, vagy hasfelmetsző Jack-et játszik rajta a doki, akkor hol tud azzal foglalkozni, hogy átadja az ilyen-olyan hivatalos papírjait. Na meg, mi baja lenne szegény babának, ha csak egy fél nappal, nappal később kerülnének elő ezek a papírok...úgysem online az anyakönyvezés, legalábbis tudtommal nincs minden szülőszobának/császáros műtőnek összeköttetése a BM (vagy mittudomén éppen hogyan hívják) központi adatbázisával, hogy még a friss magzatmázas csecsemőről elkészülhessen élete első személyigazolvány képe:P Na mindegy, értem én, hogy fontos, meg kellenek a papírok, meg azonosítás, csak hát biztos lehetne ezt másként is csinálni...bár persze még fogalmam sincs, hogy a valóságban ez hogyan is történik. Az elméletet mindenesetre próbáltam kideríteni...ez sem volt egyszerű:P
Szóval anyakönyvezés:
Ha a születés kórházban történik:
A gyermek születésének anyakönyvezéséhez az alábbi dokumentumokat vigyék magukkal a szülők a kórházba:
• az anya érvényes személyi igazolványa és lakcímkártyája (külföldi állampolgár esetében érvényes útlevelének bemutatása)
• a szülők lehetőség szerint frissen kiváltott házassági anyakönyvi kivonata (ez a gyermek születéséhez illetékmentesen kiváltható a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalban)
• külföldi állampolgárságú szülők külföldön kötött házassága esetében hiteles fordításban kell a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatni (OFFI)., valamint egy igazolást országuk követségétől, hogy a házasság fennáll a gyermek születésekor
• amennyiben házasságon kívül született a gyermek, és a szülők teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, ennek egy példánya is szükséges az anyakönyvezéshez
• az intézetben történt születést az intézet vezetője jelenti be az Anyakönyvi Hivatalba
Avagy, ha jól értelmezem a fentieket, akkor a papírok leadása esetén a továbbiakat az illetékes kórház intézi. Tudok róla, hogy már van olyan kórház, aki maga anyakönyvez, illetve amennyiben nem, akkor a papírok leadásával elindítja az eljárást, a szülőknek már csak a baba születési anyakönyvéért kell bevonulni az illetékes Anyakönyvi hivatalba. (Most nem térnék ki a 2011-től elméletben létező elektronikus anyakönyvezésre, mert a jelek szerint erről még igen kevés tapasztalat van)
Ezután az anyakönyvi kivonat birtokában a lakhely szerinti okmányirodában váltható ki az újszülött lakcímigazoló-kártyája.
TAJ-kártya: 2009. június 28-tól megváltozott az újszülöttek részére kiállított TAJ igénylése, azt már nem kell a szülőknek kérni. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás (okmányirodák) az újszülött adatairól hivatalból tájékoztatják az illetékes egészségbiztosítási pénztárat. Az újszülöttek TAJ igénylése során nem érvényesül az országos illetékesség, fő szabály szerint az újszülött lakóhelye szerinti REP az illetékes, de a szülő kérheti, hogy a gyermek születési helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár állítsa ki a TAJ kártyát. A személyi adat nyilvántartó szervnek az újszülött adatairól való adatszolgáltatása teljesítését követően az egészségbiztosító hivatalból soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülő kérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülött TAJ- számát igazoló hatósági igazolványt.
Adókártya/adószám: Területileg illetékes APEH-nál lehet igényelni az újszülött adószámát. Mivel az adókártya elkészítéséhez több napra van szükség, először csak adószámról szóló igazolást kapnak kézbe, de ez elegendő a munkáltató felé.
A fent említett járandóságok igényléséhez általában szükségesek a baba fenti dokumentumai.
Erről a témáról saját külön megvilágításban fogok majd még írni, de most akkor legyen itt általánosan, a legtöbb helyen megtalált lista, ami erősen csak támpont, lévén egyéni igények, illetve a kórházanként jelentősen eltérő ellátottság. Mert van ahová pl. vinni kell a babának a pelenkát a benntartózkodás idejére, van ahol nem is lehet saját ruhát a babára adni, szóval erről mindenképpen tájékozódni kell a megcélzott kórházi intézményben.
Szülés kelengyéje - Avagy mit vigyünk a kórházba?
Hivatalos papírok:
• Személyi igazolvány és lakcímkártya
• TAJ kártya
• Hitelesített házassági anyakönyvi kivonat (300 napnál nem régebbi!), vagy apasági nyilatkozat
• Várandós kiskönyv és az összes lelet
Ruhanemű, tisztálkodás:
• Elöl gombos hálóing 2 db
• Fehérnemű (eldobható is)
• Zokni
• Papucs anyukának, 2 db (1 a fürdéshez, 1 a kórteremben)
• Papucs apukának, valamint lenge anyagú póló, nadrág (szülőszobai tartózkodáshoz)
• Szőlőcukor (mint a leggyorsabban felszívódó szénhidrát)
• Sós és édes kekszek (hogy kívánság szerint tudj válogatni a vajúdás alatt, energiapótlás céljából)
• Csokoládé
• Szendvics a papának
• Citrom vagy egyéb gyümölcs (esetleg szomjoltónak)
Szoptatáshoz:
• Szoptatós melltartó
• Eldobható melltartó betét
• Eü.i betét (TENA)
• Szoptatós tea
• Garmastan mellápoló krém
• Mellfejő
Személyes tárgyak:
• Rádió fülhallgatóval + elem, vagy MP3 lejátszó
• CD szüléshez
• Fényképezőgép + elem, vagy akku feltöltve, esetleg videokamera
• Mobiltelefon + töltő + értesítendők listája
• Szemüveg és tokja, kontaklencse és annak tárolója, tisztító folyadékai
• Anya gyógyszerei, ha vannak
Vajúdás és szülés segítésére:
• Homeopátiás szerek
• Aromaterápiás szerek
• Gátmasszírozó olaj
• Vajúdó olaj
Apróságok, amik elhagyhatók, de jó ha ott vannak, mert a komfortérzetet növelik:
• Rágó, vagy mentolos lapocskák (homeopátiás szüléskísérés esetén csak gyümölcsös rágó)
• Tik-tak cukorka
• Szőlőrúzs
• Aprópénz a kávéautomatához
A szüléspakkot is, már a 36. héten célszerű összekészíteni, hogy „ha menni kell”, ne kelljen kapkodva pakolni. Így nagyobb valószínűséggel, semmi nem marad otthon.
Mit szükséges összepakolni, mikor hazahozzuk újszülöttbabánkat a kórházból?
Érdemes már a 36. héten ezt is összekészíteni (a szüléshez szükséges csomaggal együtt). A kimosott babaruhákat kivasalva a biztonsági gyerekülésbe beletenni, hogy amikor az édesapák mennek a kórházba hazahozni a mamát és a babát, akkor csak felkapják, és mindenféle keresgélés nélkül indulhatnak is.
A kezdő ruhaméret általában az 56 –os. De természetesen szükség lehet ettől kisebb ruhaméretre (koraszülöttek), illetve egy számmal nagyobbra is.
Nyáron született babáknál
- 1 db textilpelenka (nyálcsorgás, bukás)
- 1 db egyszer használatos pelenka
- 1 db rövid ujjú body
- 1 db hosszú ujjú rugdalódzó (vékony pl. pamut anyagból)
- 1 db vékony cérnasapka
- 1 db vékony takaró
- Biztonsági gyermekülés
Télen született babáknál
- 1 db textil pelenka
- 1 db egyszer használatos pelenka
- 1 db hosszú ujjú body
- 1 db hosszú ujjú rugdalódzó (vastag pl. plüss anyagból)
Ezzel a bejegyzéssel szerettem volna megvárni, míg eljutunk az ezzel kapcsolatos előadásra a klinikára, ez egyenlőre még nem valósulhatott meg. Viszont találtam jónak tűnő leírásokat, cikkeket az ide tartozó témákról.
Az alábbiakban leírtakat egy régebbi védőnői tájékoztatóból másoltam ide. Voltak részek, amikről első körben úgy gondoltam, hogy szó szerint bemásolom bizonyos újságok adott témára vonatkozó cikkeit, de aztán - mivel ezeknél több helyen finoman szólva is baromságnak éreztem a leírtakat - mégis maradtam ennél a rövidített zanzásított változatnál, ami ugyan még így sem feltétlenül tükrözi a saját véleményemet, eddigi - családban/baráti társaságban megélt - tapasztalataimat, de nevezzük ezt szakirodalomnak, amiből mindenki kimazsolázza a magának tetszőt:P
Még így is hosszú lesz, de igyekeztem valamennyire legalább hasznosnak összehozni;)
Az újszülött ellátása....ez alatt most konkrétan a szülés után kórházi ellátást értjük, ami - az általános kórházi protokoll szerint - az alábbiakból áll:
1. Apgar érték meghatározása (Az Apgar érték: Születés után 1 perccel és 5 perccel értékelnek öt különböző életfunkciót. Mindegyiket pontozzák: nulla, egy vagy két pont adható a baba állapotától függően. Az összpontszám jól tükrözi az újszülött állapotát, jelzi a beavatkozás szükségességét. S, hogy mit is néznek: Szívritmus: normális érték: 100/perc felett 2 pontot ér, 100/perc alatt 1 pontot kap a baba. 0 pont, ha nincs szívműködés. Légzés: az egészséges újszülött rendszerint rögtön felsír és erőteljesen lélegzik. Ez 2 pont. Ha légzése egyenetlen, 1 pont. Ha nem lélegzik: 0 pont. Izomtónus: Ha jól, aktívan mozgatja a végtagjait - 2 pont. Ha izomtónusa csökkent, nem áll ellen a mozgatásnak - 1 pont. Ha a végtagjai petyhüdten lógnak - 0 pont. Reflexingerlékenység: Az orrnyílásba vezetett puha katéterrel vizsgálják. Ha reflexválasz tüsszentés vagy köhögés - 2 pont. Ha csak fintort észlelünk, 1 pont, és ha ez is hiányzik: 0 pont. Bőr színe: Ha az egész test rózsás - 2 pont. Ha a végtagok kékes színezetűek - 1 pont. Ha testszerte észleljük a kékes vagy sápadt bőrszínt, 0 pont.)
2. Nyák eltávolítása
3. Szem ellátása
4. Köldök ellátása
5. Fürdetés
6. Testméretek vétele
7. Öltöztetés, pelenkázás
8. Névszalag felhelyezése
9. Újszülött bemutatása az anyának
10. Gyomorváladék leszívása
11. Újszülött folyamatos megfigyelése
12. TBC elleni védőoltás ( BCG oltás)
Hozzá kell tenni a fentiekhez, hogy mostanában azért már számtalan kórházban egészen másként alakul a gyakorlat, hiszen eleve jó eséllyel a baba rögtön megszületés után az anyukája mellkasára kerül, így azért kevéssé szükséges a későbbi "bemutatás"...mondjuk nagyon bután is hangzik ez a szó, hogy egy kvázi vadidegen mutatja be a babát az őt kilenc hónapja hordozó nőnek:P Na mindegy, mindenesetre eméletben a fenti a magyarországi szakmai protokoll.
Az újszülött gondozása alatt most értsük az otthoni gondozást. Jó esetben a kórházban mindent megmutatnak (szoptatás, fürdetés, pelenkázás, köldökcsonk speciális ápolása) elmondanak, illetve a védőnő a hazaérkező friss család meglátogatásakor szintén az otthoni gondozást hivatott megkönnyíteni. Na és persze számtalan tanfolyam is áll a szülők rendelkezésére, ahol előzetesen műagyag babákon (un. ambubaba) szakszerű oktatás mellett végig lehet próbálni mindent. Feltételezem ugyanazt mutatják meg, mint az alábbi - angol nyelvű - videókon (Ebben azért vannak vicces részletek, mint pl.: húzzunk kötényt:P, meg egyébként is eltér némileg a magyar szokásoktól, mert itthon nem ragasztjuk le a baba köldökét!!! - de mindezek ellenére úgy gondolom, hogy hasznos lehet megnézni). Na meg ugye a legszerencsésebb esetben volt már lehetősége az ifjú szülőknek a rokonságban/baráti társaságban megtekinteni/kipróbálni, hogy mit is kell tenni egy kisbabával.
És akkor kicsit részletesebben az általános gondozásról, ezeket a pontokat tárgyalják általában a szülésfelkészítő tanfolyamokon. Illetve elvileg ezeket kellene a védőnőnek már előzetesen elmesélnie a szülőknek.
Szoptatás
Legfontosabb tudnivalók:
- a tejtermelődés a szülés után kb.1-3 nap alatt indul be, császármetszés esetén 4-5 napig is eltarthat, amíg megindul az anyuka teje
- ha melle kezd csomósodni, zuhanyozza le melegvízzel, hogy a tejcsatornák kitáguljanak
- már az első napokban érdemes elkezdeni védőkenőccsel kenni a mellbimbót, a kisebesedés megelőzése érdekében
- szoptatás előtt tisztítsa meg mellét nedves törlőkendővel
- az újszülöttet nem javasolt 20 percnél tovább a mellen tartani, mert kisebesedhet a mellbimbó
- kb. 40-60 ml tejet eszik meg egy szoptatás alatt az újszülött
- egy-két hónapos kora körül kb. 100-150 ml tejet szopizik ki (természetesen mindez függ a tejtermelődéstől és a baba étvágyától)
- az újszülött 2-3 óránként eszik
- minél töbször szoptat, annál több tej termelődik
- üvegből való etetésnél és fejésnél ügyeljen a sterilizálásra
- ha mellét feszíti a tej, és a baba már nem éhes, fejje le, nehogy begyulladjon a melle
- szoptatás után mindig büfiztessük meg a babát, mert nyomhatja a levegő, amitől szintén nyűgösködhet
- természetes dolog, ha a baba tejet bukizik ki, gyakori a csuklás is
- ha a buki sugárban jön ki nagyobb mennyiségben naponta többször (vagyis hány) forduljunk orvoshoz
Súlygyarapodás
A csecsemő súlygyarapodása az első 3 hónapban a leggyorsabb. Ez alatt az idő alatt minimum 0,5 kg-ot kell híznia havonta. Születés után a babák veszítenek súlyukból, ezért kezdősúlyként ne a születési súlyát vegye figyelembe, hanem a kórházból való elbocsátáskor megállapított súlyt. A 3-4. hónap környékén a súlygyarapodás lelassul. Az egészséges újszülött fél éves korra meg kétszerezi,1 éves korra meg háromszorozza a születési súlyát.
Alvás
Egy újszülött átlagosan napi 16 órát alszik. Az újszülöttek 2-3 óránként esznek, éjszaka is. Később az esti órákban egyre tovább alszanak. 3-6 hónapos korban már - általában - átalusszák az éjszakát. Ajánlott altatási praktikák: Sok újszülött a szoptatás alatt bealszik a mellen, miután már eleget evett, avagy lehet próbálkozni cicire tevéses elaltatással. Segíti az elalvást, ha testét nem túl szorosan bebugyoláljuk egy pokrócba (mintha még a pocakban lenne), vagy járkálunk vele, esetleg szoptatós pózban lágyan ringatjuk, beszélünk hozzá vagy dúdolgatunk. Az újszülöttet kb. két hétig nem javasolt hason altatni a bölcsőhalál elkerülése végett.
Biztonságos az alvás, ha az újszülöttet a hátára fektetjük. Ha mégis hason altatjuk, ne rakjunk pelenkát a feje alá, mert a szájába tömheti. Csak pamut lepedőt vagy takarót használjunk, ne hagyjunk semmit a kiságyban, szoba hőmérséklete kb. 21 fok legyen, gondoskodjunk róla, hogy a szoba páratartalma ne legyen túl magas.
Ha úgy döntünk, hogy magunk mellé vesszük az újszülöttet éjszakára tartsuk szemelőt a következőket: legyen elég széles az ágy kettőjük számára, a baba felőli oldal ne legyen közel, pl. külső, hideg falhoz, legyen külön takarója a babának, vigyázzunk, hogy a baba feje ne kerülhessen a párnánk vagy pokrócunk alá.
Fürdetés
Biztonságos fürdetés az újszülötteknél:
- mindent készítsünk a kezünk ügyébe
- először a hidegvizet engedjük a babakádba (leforrázás elkerülése végett)
- a víz ne legyen 10 cm-nél magasabb
- víz hőmérséklete ne legyen több 36-37 foknál
- gyors ellenőrzés: ha könyökünknek kellemes meleg a víz, akkor a víz hőmérséklete megfelelő.
- a fürdőszoba (szoba) hőmérséklete kb. 23 fok legyen
- ha a köldökcsonk még nem esett le, kerüljük a vízzel való érintkezését
- fürdetéshez használjon fürdőkrémet (védi és ápolja a baba érzékeny bőrét)
- fürdetés után törölje szárazra, különös tekintettel a hajlatokra, ha kell, használjon hintőport
Nem szükséges minden nap fürdetni az újszülöttet, de a napirend kialakításában fontos szerepe lehet a fürdetésnek.
Köldökcsonk
A köldökzsinórt a születést követően leszorítják és elvágják. Az ott maradt csonk általában 14 nap alatt elszárad és leesik. Vannak csecsemők, akiknél a köldökcsonk pár nap alatt leesik, de előfordulhat, hogy két hét alatt sem esik le. Az ilyen köldökcsonk fokozott figyelmet igényel. Ha a köldökcsonk bűzös vagy gennyesedik, forduljon orvoshoz! Minden nap legalább egyszer töröljük körül alkoholos vattával a köldökcsonkot, és szórjunk rá fertőtlenítő hintőport. A hintőport minden pelenkázás után használjuk. (igen eltérőek a vélemények a védőnők között a fültisztító pálcikával való köldökcsonk ápolás témakörében...én most speciel ilyen fotókat találtam, s tudom, hogy a saját körzeti védőnőnk is ezt a módszert favorizálja/tanítja)
Kutacs
A csecsemő fején található lágy rész a kutacs. A hátsó kutacs 6-8 hét alatt záródik össze, az elülső, fejtetőn lévő, 12-18 hónap alatt. A lágy részen a koponyacsontok még nem nőttek össze, de erős védőréteg fedi, ezért nyugodtan meg lehet érinteni. A kutacs pulzálása természetes. Ha a kutacs kicsit besüpped az a csecsemő folyadékhiányát jelzi. Azonnal forduljon orvoshoz, ha a kutacs túlságosan kiemelkedik!
Bőrproblémák
Hámlás: az újszülött bőre kicsit hámlik, néhány nap alatt elmúlik.
Tejkiütés: piros kiütés jelentkezhet az arcon az anyatejjel táplált babákon. Általában az első három hónapban jelentkezik, pár hét alatt elmúlik. Célszerű a tejtermékek fogyasztását csökkenteni.
Piros foltok: ez az újszülött babáknál jelentkezik az első pár napon. Kicsi, korong formájú, nem kidudorodó foltok, néhány percre feltűnnek, majd elmúlnak.
Miliaria: pár darab, apró, fehér pöttyök, a csecsemő arcán, egy idő után eltűnnek.
Csalánkiütés: a csecsemő egész testén jelentkezhető apró, piros kidudorodó pöttyök, melyek közepe fehér vagy hólyagszerű. Pár óra alatt elmúlik. Ha a kiütés nem gyógyul azonnal forduljunk orvoshoz, mert a csalánkiütés könnyen összetéveszthető komolyabb bőrproblémákkal!
Száraz bőr: csecsemők bőre könnyen kiszárad. Gyógyszertári vagy orvos által felírt speciális hidratálókrémmel könnyen kezelhető.
Melegkiütés: pici piros kiütések, hólyagokkal az arcon és a felsőtesten, melyek akkor keletkeznek, ha a csecsemő bőre túlmelegszik. A gyógyulást elősegítheti, ha a baba bőrét langyos vízzel lemossa, és utána jól megszárítja. Gondoskodjon megfelelő hőmérsékletről.
Koszmó: fehér vagy sárgás pikkelyes foltok a fejbőrön. Általában 1 éves korra megszűnik, de érdemes kezelni, hogy ne súlyosbodjon. Kenje át babaolajjal a problémás területet, hogy felpuhítsa a lerakódást, hagyja rajta pár percig, majd mossa le babasamponnal vagy koszmóellenes samponnal és fésülje ki. A kezelés többszöri ismétlést igényel.
Pelenkakiütés: a csecsemő popsiján megjelenő pirosodás. Minden pelenkázás előtt törölje át langyos vízzel vagy popsitörlővel a területet, és kenje be védőkrémmel.
Ekcéma: a gyermekkori ekcéma tünetei a száraz, repedezett, piros, gyulladt, viszkető bőrfelület, mely olykor váladékozhat is. Általában a hajlatokban jelenik meg. Mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy megfelelő kezelést kapjon a baba.
Sírás
Újszülötteknél nem ritka a napi 4-5 ór
ás sírás, de minden gyereknél változó. A mintagyerekekkel a legkönnyebb. 20 perc etetés, 1-2 óra alvás, kis sírás aztán kezdődhet elölről az egész. Az ilyen gyerek ritka. Vannak babák, akik szinte végig sírják az egész napot, és alig alszanak.
- csendet akar, de az is lehet hogy túl ingerszegény a környezet
"Átpelenkáztam, megetettem, biztosítottam számára a megfelelő hőmérsékletet, ringatom, babusgatom...... és még mindig sír! Mit tegyek?"
1. Nézze meg, hogy nincs-e láza. Mindenképpen használjon lázmérőt, mert a kézzel való rátéttel, egy síró csecsemőnek, magasnak tűnhet a hőmérséklete. Láz esetén hívjon orvost!
2. Fektesse egyik karjára a babát hassal lefelé, a másikkal tartsa a popsiánál majd lágyan kezdje le ringatni. Hasfájós babáknál gyakran beválik.
Széklet
Színe: Az első pár napban szurokmázat ürít a baba, melynek színe feketés. Az anyatejjel táplált csecsemők széklete sárgás barna, állaga folyékony. Ha a széklet véres azonnal forduljon orvoshoz!
A csecsemők nagy részének 2-3 hónapos kora között megváltozik a széklet színe, és állaga. Kicsit sötétebbé és sűrűbbé, esetleg csomóssá válhat.
Az újszülötteknél akár minden etetést követően lehet székletre számítani. Későbbiekben a széklet gyakorisága megritkulhat. Előfordulhat, hogy a csecsemő csak 3 naponta kakil. Egyen az anyuka több gyümölcsöt (szilvát, barackot) és/vagy itasson a csecsemővel kamillateát. Ha a baba 5 nap után sem kakil, nagyon erőlködik, látszik rajta, hogy csikaródik a hasa, és a székletkönnyítő teák sem használnak, forduljon orvoshoz!
Nemiszervek
Fiúknál: A fiúknál még a születés előtt leszállnak a herék. Ha nem, 2 éves kor után operációra lehet szükség. A fitymát 2-3 hónapos kortól kezdve minden fürdetésnél próbálja meg visszahúzni, de semmiképpen se eröltesse! Ha a fitymaszűkület akadályozza a vizeletürítést, azonnal forduljon orvoshoz!
Lányoknál: A lány újszülötteknél gyakori a véres folyás az első napokban. A popsikrém használatakor ügyeljünk, hogy a hüvely nyílásába ne kerüljön krém.
Fiúknál/Lányoknál: Akár fiú, akár lány, előfordulhat, hogy duzzadt lesz a kicsi melle, bepirosodik, és még pár csepp tej is jöhet belőle.
Lázcsillapítás
Lázmérés: Digitális hőmérőből két félét vehetünk: végbélen keresztül és fülön keresztül mérőt.
Végbélen keresztül 2 éves kor alatt javasolt mérőmódszer. A lázmérő végét és a végbélnyílást kenjük be egy kis vazelinnel vagy popsikrémmel. Tereljük el a baba figyelmét és óvatosan, kb. 1cm-re, toljuk a végbélnyílásba a hőmérőt. A digitális hőmérő jelezi a hőmérés végét, a hagyományos hőmérőt kb. 1 percig tartsuk bent. A végbélen keresztül mért hőmérsékletből fél fokot mindig vonjunk le, hogy megkapjuk a valós értéket!
Lázcsillapítás: Újszülötteknél lázcsillapító kúp alkalmazható. 3 hónapos kortól lehetőség van egyéb szájon át adható lázcsillapítók használatára is. Az orvos az első látogatás alkalmával felírja az újszülöttnek a lázcsillapító kúpot (Germicid - C). Láz esetén az újszülöttnek fél kúp hadható.
Ha a csecsemő láza eléri a 38 fokot, hívjon orvost, de amíg az orvos kiér addig is folyamatos lázcsillapítás szükséges! 1. Engedjen fürdővizet, tegye a kiskádba a babát, majd a vizet fokozatosan hűtse. Nem szabad hideg vizet használni, mert a hirtelen hideg összehúzhatja az ereket. 2. Langyos vízzel átitatott lepedőt tekerjen a baba köré (ne túl szorosan). Bármelyik módszert választja, ügyeljen a fokozatos hűtésre!
Fogak
Az első fogak a csecsemő kb. 6-9 hónapos kora között bukkannak ki. Általában az alsó metszőfogak jönnek ki először, és két éves korra kibújik az összes fogacska. A tejfogak helyét 5-6 éves korban elkezdik átvenni a csontfogak. A fogzás alatt a csecsemő nyűgösebb, jobban nyáladzik. Hűsítő rágókával vagy az íny dörzsölésével segíthetünk a babának. Ha az íny piros és kissé duzzadt, kérjen rá kenőcsöt a gyógyszertárban. Az első tejfog megjelenését követően folyamatosan ápolni kell a gyermek fogait. Eleinte használjon puha törlőkendőt vagy gézt a fogak tisztítására, majd a későbbiekben áttérhet a puha sörtéjű gyermekfogkefékre! 1-2 éves kortól ajánlott alacsony fluorid tartalmú fogkrémek használata.
Gyermekágynak nevezzük azt az időtartamot, ami a szülés befejeződésével, a magzat és a lepény megszületésével kezdődik és az anyai szervezet terhességi és szülési elváltozásainak a visszafejlődéséig tart.
Ez az időszak általában 6 hetet ölel fel. A terhességből a nem terhes állapotba való hirtelen átmenet elég nagy megterhelést jelent. A gyermekágyas idő alatt erősebb a hajlam a betegségekre. Gyakran alakul ki keringési, anyagcsere- vagy tüdőbetegség, esetleg a meglévő rosszabbodik. A hangulati élet is át szokott alakulni. Bár legtöbben jó kedélyűek, egyesek depresszióba esnek, mindent sötéten látnak és félnek a jövőtől.
A szülés után a méh hirtelen gyorsasággal fejlődik vissza. A terhesség végén 1000-1500 gramm tömegű és 3-4 liter köbtartalmú nagy méh már 8-10 nap alatt ökölnyi lesz (A hüvely maga 3 héttel a szülés után, már teljes mértékben a szülés előtti állapotra áll vissza...állítólag:P). A normális állapot felé haladást a gyermekágyas is észleli utófájások és folyás formájában. Ezek a regeneráció kísérőjelei. Az orvosok naponta ellenőrzik, hogy zavartalan-e ez a folyamat. A terhesség végén és különösen szüléskor nagy megterhelésnek van kitéve a hasfal és a medencefenék izomzata. Helyreállásukat gyermektornával kell támogatni. A testedzés a nő életében semmikor sem olyan fontos, mint éppen a gyermekágyban. Bizonyított tény, hogy az izmok hamarabb és tökéletesebben visszanyerik erejüket és alakjukat, ha rendszeresen naponként aktívan mozgatjuk, tornáztatjuk őket. A hajdan alkalmazott haskötő szükséges lehet, de csak elvétve és átmenetileg, nem a torna helyett, hanem azt kiegészítve, ha a hasizmok mértéken felül kitágulnak. Napjainkban nem szokás a gyermekágyasokat napokon, heteken át ágyban fekve, nyugalomban tartani. A „korai felkelés” az izmokat és a keringési szerveket aktivizálja és megelőzheti a rettegett trombózist és embóliát. A jellegzetes gyermekágyi folyás normális jelenség. Szülés után a méhben, ahol a lepény tapadt, sebfelület keletkezik. Innen vér szivárog és szövetdarabok válnak le: ezekből áll össze a gyermekágyi folyás. Az első napokon elég bőséges és véres színű, 5-6 nap után mennyisége csökken és megbarnul. A gyermekágy 10-11. napján lesz mennyisége jóval kevesebb, színe pedig sárgás. Összesen 3-6 hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen megszűnjön. Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a gyermekágyas a jelzett ütemtől való eltérést észlel, pl. 4-5 hét után is olyan a folyás, mint a menstruáció. Mivel a gyermekágyi folyás bővebben tartalmaz normális körülmények között is baktériumokat, fokozott mértékben kell a tisztaságra ügyelni. Különösen az első hét alatt kell a külső nemi szerveket naponta többször is fertőtlenítőszert tartalmazó vízzel lemosni, de természetesen a mosakodás, zuhanyzás után. Arra is gondot kell fordítani, hogy naponta ürítsen a gyermekágyas székletet, ezért az első héten könnyű vegyes diétát és ne puffasztó ételeket fogyasszon. A vizelés általában nem okoz sem panaszt, sem nehézséget, de ha ilyen tünet jelentkezne, orvoshoz kell fordulni. Vizelés, székelés után a fertőződés megelőzése céljából ajánlatos a gondos tisztálkodás és utána a fertőtlenítőszeres leöblítés is. A gyermekágy idején gyógyul be a sebvarrat is. Az öltéseket kb. az 5. napon már el lehet távolítani, mert ilyenkor jó a szervezet sebgyógyulási hajlama. A szülés után legalább 4-5 hétig, amíg a gyermekágyi folyás tart, mindenképp tilos a közösülés. Ugyanezen idő alatt a fürdőkádba beülve sem szabad tisztálkodni, mert a folyással kikerülő kórokozók más testrészeket is megbetegíthetnek. A zuhanyozás ajánlott. A gyermekágy a kórház elhagyása után nem fejeződik be, ezért otthon is kíméletre van szükség. Tartózkodni kell a nehéz teher emelésétől és cipelésétől, nem ajánlatos sok lépcsőt sem mászni Két hétig elegendő munkát ad a gyermek ellátása is. Leghelyesebb, ha a férj úgy ütemezi be saját szabadságát, hogy az felesége hazamenetelekor kezdődjön. A gyermekágyasnak még legalább 3-5 kg súlyfeleslege szokott lenni, s ettől többnyire mindenki szívesen megszabadulna. Fogyókúrát azonban csak a szoptatás befejezése után célszerű kezdeni, de addig is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg fehérjedús, de zsír- és szénhidrátszegény ételeket fogyasszon. A gyermekágy végén – 6 héttel a szülés után- ellenőrző vizsgálat szükséges, annak a megállapítására, hogy a nemi szervek tökéletesen visszafejlődtek-e. Legajánlatosabb a házaséletet is csak a vizsgálat után megkezdeni. Az ellenőrzés alkalmával meg kell beszélni az orvossal azt is, hogy mivel védekezzenek. Közvetlenül szülés után semmi esetre sem kívánt a terhesség.
Mindenképpen a témához tartozik még - gyermekágyi depresszió:
A gyermekágyi depresszió általában a szülést követő 10-30. napban alakul ki, és a nők 15 százalékát érinti. Megkülönböztetendő a közvetlenül a szülés után megjelenő "baby blues“-tól, vagyis a gyermekágyi szomorúságtól, ami majdnem minden édesanyánál megjelenik, és pár napig lehangoltságot, ingerlékenységet és sírósságot okozhat a megváltozott élethelyzet, a hirtelen megnőtt felelősség, a kialvatlanság, az utód miatti aggódás és a hormonváltozás következtében. A szülés utáni depressziót összefüggésbe hozzák a stresszel való megküzdési képességgel; tünetei a szomorúság, elkeseredettség, kedvetlenség, örömtelenség, étvágytalanság, alvászavarok, ingerlékenység, értéktelenség, önvád és önértékelési zavarok, melyek a napi szintű tevékenységek, illetve az utódgondozás rovására is mehetnek. Mivel az édesanyák többségének nincsenek konkrét információi a témáról, sokan még közvetlen környezetük előtt is megpróbálják titkolni érzéseiket (hisz a szembesülés még inkább fokozná bűntudatukat). Éppen ezért fontos, hogy a szülő nő környezete bármilyen fent említett tünetet észlel, próbáljon meg az édesanyával a problémáról beszélni, hogy szükség esetén minél előbb szakorvoshoz fordulhasson.
A gyermekágyas időszak nagyon fontos része a tejbelövellés, s nyilván ezzel a szoptatás.
A tejbelövellés normál esetben általában a szülést követő 2-4. nap indul be, de még a 4. tejmentes napnál is felesleges izgulni, hisz a kicsinek a kezdeti időszakban nincs szüksége élelemre (a folyadékpótlás pedig megoldható). A szoptatást elősegíti, ha az újszülöttet az édesanya rendszeresen mellre teszi akkor is, ha tej gyakorlatilag még nem is jön melléből. Egyrészt a baba szopása stimulálja a tejtermelést, másrészt pedig már a mellből szivárgó pár csepp előtej is rengeteg immunanyagot tartalmaz, amit a pici szervezete azonnal magába épít. A tejtermelés valódi megindulása pár óra alatt zajlik le: az édesanya először csak a mell feszülését érzi, majd emlői hirtelen megtelnek anyatejjel. Ilyenkor a mellgyulladás megelőzésének érdekében ajánlatos a babát minél többször szoptatni, a feszülést okozó többlet tejet lefejni, illetve a mellett borogatással vagy masszírozással lazítani. A kezdeti nehézségek után a kereslet és a kínálat általában hamar egyensúlyba jönnek, és a legtöbb mama a kórházat már úgy hagyja el, hogy igény szerint tudja szoptatni újszülött kisgyermekét. Türelem: a gyermekágyas időszak végére a legtöbb anyuka már annyira ismeri babája ízlését és reakcióit, hogy tudja, milyen ételeket fogyasztva ízlik neki az anyatej, illetve mi az, amit a kicsi elutasít; meg tudja állapítani, mely ételektől hogyan alakul a gyermek hasfájása, széklete; illetve valószínűleg már azt a sírást is képes megismerni, amivel a pici az éhséget jelzi.
Erősen kérdéses volt, hogy megyünk-e a múltkori után. Aztán kiderült, hogy Herczegh doktor tartja a szeánszot a "Vajúdás, szülés, császármetszés, családközpontú szülészet. Együttszülés" témakörben. Aztán a nátha - erről majd később - meg KáeM elfoglaltságai miatt ismét veszélybe került az eljutásunk. Végülis kis késéssel el tudunk indulni, akkor meg belefutottunk egy balesetbe, így csak az előadás végére értünk oda. Akkor éppen a szüléssel kapcsolatos érzéstelenítési eljárásokról beszélt a doktor úr (megjegyzem sokkal jobban és érthetőbben, mint a múlt héten a szakorvos), illetve utána maradtak a kérdések. Nem kérdeztünk nagy plénum előtt, de érdekes volt, hogy több kispapa (!) is tett fel kérdést, szóval úgy gondolom, hogy a doktor úr másnak a szimpátiáját is elnyerte, hiszen múlt héten nem igen voltak kérdések sem. Ezután a csapat levonult a szülőszobát megnézni (volt aki újrázott), mi helyette inkább a doktor úrral beszélgettünk egyet:) Nagyon közvetlen és kedves volt ismét, minden kérdésre válaszolt, ránk szánta az időt (közben természetesen a csapat többi tagját egy szülésznő végigvezette a szülőszobán).
Szóval annak ellenére, hogy az előadás nagy részéről lemaradtunk jelentősen jobbnak ítéltük meg ezt az előadást, mint a korábbit (egyébként sokkal többen is voltak). Az elvihető/olvasgatható tájékoztatóra vonatkozó véleményem mondjuk nem változott, még mindig hasznosnak tartanám, ha lenne.
A 4 féle előadásból, ezek után még egy maradt, amire érdemesnek látjuk elmenni, majd meglátjuk mikor sikerül.
Rengeteg nő gondolja úgy, hogy mindenképpen természetes módon akar szülni, amíg el nem kezdődik a folyamat és rá nem jön, hogy pontosan milyen fájdalmas dolog is a szülés. Amikor egy nő teherbe esik, elkezd gondolkozni azon, hogy igénybe vegyen-e érzéstelenítést, majd a szülés során. Fontos, hogy minden lehetéges opciót végiggondoljunk, ha érzéstelenítésre kerül sor. Vannak biztonságos és hatásos módszerek a fájdalomcsillapításra, amik a nyomásra terelik a figyelmet, nem a baba mozgására a szülőcsatornában.
Az érzéstelenítés fajtái, amiket manapság a szülésnél alkalmaznak:
· gyógyszerek,
· helyi érzéstelenítés,
· spinális anesztézia, és
· epidurállal való érzéstelenítés.
Gyógyszereket általában nyugtatás céljából adnak az anyukáknak és hogy enyhítsenek azon a fájdamon, ami a baba anyaméhből való kinyomásával jár. Ezek ellenére, a gyógyszerek rossz hatással lehetnek a babára és a mamára egyaránt. A fájdamoncsillapító és nyugtató gyógyszerek általában álmossá teszik a mamát, így a babát is. A szülés során az anyuka nem lesz képes annyira erősen nyomni, ha álmos, a baba pedig lehet, hogy nem fog rendesen szopni a születés után.
A helyi érzéstelenítést szülés alatt általában ugyanolyan gyógyszerekkel végzik, mint a fogászati beavatkozásokat. A test alsó felének elzsibbadása vagy a helyi zsibbadás, attól függően, hogy hova adják a helyi érzéstelenítést, enyhíti a szülés fájdalmait.
A spinális anesztézia egy blokkoló fájdalomcsillapító, amit gyakran használnak császármetszésnél. A spinális anesztézia elzsibbasztja a test teljes alsó felét és akár nyakig is képes zsibbasztani egyes esetekben. A test alsó fele nem érez semmit, így a mama nem érzi, hogy mikor kell nyomnia, ha vaginálisan ad életet gyermekének. A spinális anesztéziát egyenesen a gerincvelőbe adják és minden fájdalmat egyből elmulaszt. A spinális egy egyszeri fájdalomcsillapító. Teljes erejével, csupán egy óráig hat, mielőtt elkezd veszíteni hatásából.
Az epidurállal (EDA) való érzéstelenítés a leggyakrabban használt érzéstelenítési módszer, szülés során. Az érzéstelenítés során egy kisebb katétert helyeznek a gerincvelőbe. A fájdalomcsillapítókat be lehet adni és szabályozni a kicsi katéter segítségével. Az epidurálnak kell egy kis idő, amíg hatni kezd, de megadja a lehetőséget az orvosoknak, hogy növeljék a gyógyszerek mennyiségét, ha szükséges, vagy csökkentsék, ha a mamának problémái vannak a nyomással. Általánosan tudnivaló tény az EDA-val kapcsolatosan, hogy a fájdalom érzetet csökkenti, miközben a méh tevékenysége zavartalanul folyik tovább. (Avagy érezi a vajúdó nő a fájást, de nem fáj:P)
Epidurális és spinális anesztézia
Kicsit részletesebben általánosságban az utolsó kettőről: A szubarachnoidális (spinális, gerincvelői, lumbalis) anesztézia a regionális érzéstelenítési - hatását a szervezet meghatározott részén-területén kifejtő - eljárások közé tartozik. Alkalmazásakor a gerincvelőből kilépő érző-, mozgató- és vegetatív ideggyökök működését a gerincvelőt körülvevő agy-gerincvelői folyadékba (liquor cerebrospinalis) bejuttatott helyi érzéstelenítővel átmenetileg felfüggesztik, így az érintett ideggyökök beidegzési területén érzéstelenség (anesztézia) áll elő. A bőr alapos fertőtlenítése után a megfelelő helyen speciális, hosszú, vékony tűvel áthatolnak a hát bőrén, az ágyéki csigolyák ívei közötti résen továbbhaladva áthatolnak a csigolyaíveket összetartó ínszalagon (ligamentum flavum), majd a gerincvelőt borító kemény agyhártyán (dura mater). Ekkor a kemény agyburkon belül található gerincvelői folyadék a tűn keresztül kifolyva megjelenik annak külső végén, jelezve a tű megfelelő helyzetét. Ekkor adják be a helyi érzéstelenítő szert, ezt követően a tűt kihúzzák. A helyesen kivitelezett szubarachnoidális anesztézia alkalmazásakor a gerincvelő sérülése kizárt, mivel az a gerinccsatornában jóval a szúrás magassága fölött, az 1.-2. ágyékcsigolya szintjében végződik. A szúrás magasságában az ideggyökök szabadon lebegnek a gerincfolyadékban, ezért az esetleg közelükbe kerülő tű elől elmozdulhatnak, így (bizonyos nagyon ritka eseteket leszámítva) szintén nem sérülhetnek. szubarachnoidális anesztézia hatása az alkalmazott érzéstelenítő fajtájától függően 2-10 perc alatt áll be, és 60-150 percig tart. Leggyorsabban a vegetatív idegrostok működése áll le, emiatt a beidegzett erek kitágulnak, ezért először melegérzet lép fel az érzéstelenített területen. Ezt követi az érzőidegrostok működésének leállása, amely a hideg-, a meleg-, a fájdalom-, majd végül a tapitás- és nyomásérzet megszűnését okozza. Az esetek túlnyomó többségében a mozgató idegrostok működése is felfüggesztődik, ezért az érintett területen az izomtevékenység is kiesik. Az anesztézia megszűnésekor az egyes idegrostok működése ennek megfelelően fordított sorrendben áll helyre. A leggyakrabban alkalmazott érzéstelenítő a bupivacain, ritkábban egyéb szereket (articain, lidocain, prilocain) is használnak. A szubarachnoidális anesztézia szükség esetén kiegészíthetőnyugtatók adásával, aminek folytán a beteg a műtét alatt szendereg (azaz nem zavarják a műtétet kísérő hang- és egyéb hatások).
Én most nem térnék ki részletesen a fájdalomcsillapítás természetes módjaira, ahogy a homeopátiás lehetőségekre sem. De azt mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy minden esetben szakemberrel konzultáljunk, mert ami a szomszédnak/kollégának/barátnőnek bevált, vagy az interneten található egyáltalán nem biztos, hogy ránk és babánkra nem pont az ellenkező hatást fogja gyakorolni.
Akkor részletesen, amit én találtam róluk itt-ott és amit fontosnak tartottam megosztani.
Hüvelyi szülés
Vajúdás és szülés: Három szakaszát különböztetjük meg. Az első - véleményem szerint - konkrétan a vajúdás, amikor a méh eddig is tapasztalt összehúzódásai rendszeressé válnak. Az összehúzódások zárt állapotából mintegy 10 cm-nyire nyitják meg a méhnyakat. A második szakasz, - ha szigorúan vesszük már a szülés része - ez konkrétan a kitolási szakasz, amikor a baba megszületik. A harmadik szakasz a lepényi szakasz ekkor válik le a méhlepény (avagy, hogy senkinek ne legyen illúziói: a placentát/méhlepényt is meg kell szülni, ugyan már csak pár tolással). Hogy összességében mennyi időt vesz igénybe egy szülés, ezt nagyon nehéz megmondani, mert nagyban függ az egyéni adottságoktól, a körülményektől, illetve akár attól is, hogy hányadik gyerekét szüli éppen a várandós. Hozzávetőlegesen azért jó, ha lelkileg felkészülünk az alábbiakra: a rendszeres, vagyis a méhszáj tágulását okozó fájásoktól számolva első gyermek esetén 8-12 óra, második vagy többedik gyermek esetén 4-6 óra egy normál lefolyású szülés. De természetesen nem ritka az ennél sokkal rövidebb és sokkal hosszabb vajúdás és szülés sem. Az mindenesetre kijelenthető, hogy az első szakasz a leghosszabb. És akkor örök kérdés a hüvelyi szülésnél a gátmetszés...manapság a legtöbb kórházban már lehetőség van gátvédelemmel szülni. De ha esetleg nem jön össze, akkor vághatják, amit azt jelenti, hogy a gáton, vagyis a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti területen egy olló segítségével ejtenek vágást a kitolási szakasz folyamán, közvetlenül a baba fejének kibújása előtt. A medence izmainak tornáztatása csakúgy, mint annak masszírozása, segíthet elkerülni a gátmetszést. (Részletes leírás a gátmetszés elkerüléséről.)
Császármetszés
A császármetszés: a magzatot a természetes szülőutak megkerülésével, a hasfal és a méh megnyitásával műtéti úton segítik a világra. Élőkészítésként vénás infúziót és gyógyszereket adnak egyrészt folyadékpótlás, másrészt gyomorsavcsökkentés miatt, illetve a fertőzés megelőzése céljából antibiotikumra is szükség van. Alapvetően a gerincközeli érzéstelenítésben végzik a műtétet, mert ennek számos előnye van az altatáshoz képest (pl.: az anyuka megéli gyermeke születését). Maga a műtét fél-egy órán át tart. A bőrmetszés keresztben, az úgynevezett bikonivonalban történik, hogy lehetőleg esztétikailag kevésbé legyen látható. Ha korábban is végeztek a várandósnál császármetszést, akkor ugyanazon vonalban történik a beavatkozás. A hasizmokat sohasem vágják át, ezért a műtét után 6 héttel már akár a tornát is el lehet kezdeni. (Ez azért a gyakorlatban nem teljesen igaz, mert ha nagyon kell sietni a császármetszéssel - vagyis a anyag/baba élete veszélyben van - akkor simán átvágják!) A hasi sebet az első napokban nem szükséges kezelgetni, a kötést is csak akkor kell cserélni, ha teljesen átázik vagy esetleg átvérezik. Varratszedés általában hét-tíz nap után esedékes.
Hogy milyen szülés után mennyi időt kell az Őrzőben tölteni, az kórházanként eléggé eltérő. A Róbert Klinikát hüvelyi szülésnél 2 órát mondtak, császárnál pedig 4-et, de hallottam már ennél sokkal hosszabb időszakokról, és sokkal rövidebbekről is. Magát a kórházat hüvelyi szülés esetén általában 3-4 nap után lehet elhagyni (miután volt széklete a kismamának és a baba is tökéletesen jól van), császár után pedig 3-5 nap (miután volt széklete a kismamának és a baba is jól van).
Mind a két esetben (hüvelyi szülésnél és császármetszésnél is) van egy bizonyos előkészítési protokoll...amin vagy átesünk, vagy nem. Nyilván ez is sok mindentől függ. Alapvetően az alábbiakra érdemes számítani (bár tisztában vagyok vele, hogy az egyre természetesebb szüléséért vívott harc eredményeként az alábbiak egy része már nem általánosan bevett szokás, de azért jó tudni, hogy létezik, s nem ott és akkor szembesülni vele):
• Beöntés
• Fanszőrzet borotválás
• Intravénás infúzió alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt
Nos mivel nem voltam elégedett azzal amit kaptunk, hát gondoltam jöjjön a csináld magad módszer. Jöjjenek akkor szépen sorban az okosságok, amiket itt-ott találtam a szülésfelkészítés témáival kapcsolatosan. KáeM keresett több részhez oktató videót.
Ha szigorúan vesszük az alábbi témák érintettek általában a szülésfelkészítés keretein belül:
A várandósság (változások, életmód, vizsgálatok)
Vajúdás, szülés, császármetszés
Szülészeti érzéstelenítési eljárások
Gyermekágy
Újszülött ellátás és szoptatás
Kórházi és otthoni kelengye
Terhesség és szülés jogi háttere
Nos nem feltétlenül értek egyet már a témákkal sem....a szülésfelkészítő tanfolyamnak szerintem már kevéssé kell érintenie a várandósságot, hiszen mire ezekre a tanfolyamokra elmennek a párok, addigra a várandósságnak általában már több, mint a felén túl vannak. A többi téma, ha megfelelően kerül prezentálásra jó lehet. Nos ezen véleményem fényében jöjjön akkor szülésfelkészítés alá mi:)
Találtam online tanfolyamokat - bevallom nem néztem végig az őket:
