A gyermekágy - csak az anyukát érintő események
Gyermekágynak nevezzük azt az időtartamot, ami a szülés befejeződésével, a magzat és a lepény megszületésével kezdődik és az anyai szervezet terhességi és szülési elváltozásainak a visszafejlődéséig tart.
Ez az időszak általában 6 hetet ölel fel. A terhességből a nem terhes állapotba való hirtelen átmenet elég nagy megterhelést jelent. A gyermekágyas idő alatt erősebb a hajlam a betegségekre. Gyakran alakul ki keringési, anyagcsere- vagy tüdőbetegség, esetleg a meglévő rosszabbodik. A hangulati élet is át szokott alakulni. Bár legtöbben jó kedélyűek, egyesek depresszióba esnek, mindent sötéten látnak és félnek a jövőtől.
A szülés után a méh hirtelen gyorsasággal fejlődik vissza. A terhesség végén 1000-1500 gramm tömegű és 3-4 liter köbtartalmú nagy méh már 8-10 nap alatt ökölnyi lesz (A hüvely maga 3 héttel a szülés után, már teljes mértékben a szülés előtti állapotra áll vissza...állítólag:P). A normális állapot felé haladást a gyermekágyas is észleli utófájások és folyás formájában. Ezek a regeneráció kísérőjelei. Az orvosok naponta ellenőrzik, hogy zavartalan-e ez a folyamat. A terhesség végén és különösen szüléskor nagy megterhelésnek van kitéve a hasfal és a medencefenék izomzata. Helyreállásukat gyermektornával kell támogatni. A testedzés a nő életében semmikor sem olyan fontos, mint éppen a gyermekágyban. Bizonyított tény, hogy az izmok hamarabb és tökéletesebben visszanyerik erejüket és alakjukat, ha rendszeresen naponként aktívan mozgatjuk, tornáztatjuk őket. A hajdan alkalmazott haskötő szükséges lehet, de csak elvétve és átmenetileg, nem a torna helyett, hanem azt kiegészítve, ha a hasizmok mértéken felül kitágulnak. Napjainkban nem szokás a gyermekágyasokat napokon, heteken át ágyban fekve, nyugalomban tartani. A „korai felkelés” az izmokat és a keringési szerveket aktivizálja és megelőzheti a rettegett trombózist és embóliát. A jellegzetes gyermekágyi folyás normális jelenség. Szülés után a méhben, ahol a lepény tapadt, sebfelület keletkezik. Innen vér szivárog és szövetdarabok válnak le: ezekből áll össze a gyermekágyi folyás. Az első napokon elég bőséges és véres színű, 5-6 nap után mennyisége csökken és megbarnul. A gyermekágy 10-11. napján lesz mennyisége jóval kevesebb, színe pedig sárgás. Összesen 3-6 hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen megszűnjön. Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a gyermekágyas a jelzett ütemtől való eltérést észlel, pl. 4-5 hét után is olyan a folyás, mint a menstruáció. Mivel a gyermekágyi folyás bővebben tartalmaz normális körülmények között is baktériumokat, fokozott mértékben kell a tisztaságra ügyelni. Különösen az első hét alatt kell a külső nemi szerveket naponta többször is fertőtlenítőszert tartalmazó vízzel lemosni, de természetesen a mosakodás, zuhanyzás után. Arra is gondot kell fordítani, hogy naponta ürítsen a gyermekágyas székletet, ezért az első héten könnyű vegyes diétát és ne puffasztó ételeket fogyasszon. A vizelés általában nem okoz sem panaszt, sem nehézséget, de ha ilyen tünet jelentkezne, orvoshoz kell fordulni. Vizelés, székelés után a fertőződés megelőzése céljából ajánlatos a gondos tisztálkodás és utána a fertőtlenítőszeres leöblítés is. A gyermekágy idején gyógyul be a sebvarrat is. Az öltéseket kb. az 5. napon már el lehet távolítani, mert ilyenkor jó a szervezet sebgyógyulási hajlama. A szülés után legalább 4-5 hétig, amíg a gyermekágyi folyás tart, mindenképp tilos a közösülés. Ugyanezen idő alatt a fürdőkádba beülve sem szabad tisztálkodni, mert a folyással kikerülő kórokozók más testrészeket is megbetegíthetnek. A zuhanyozás ajánlott. A gyermekágy a kórház elhagyása után nem fejeződik be, ezért otthon is kíméletre van szükség. Tartózkodni kell a nehéz teher emelésétől és cipelésétől, nem ajánlatos sok lépcsőt sem mászni Két hétig elegendő munkát ad a gyermek ellátása is. Leghelyesebb, ha a férj úgy ütemezi be saját szabadságát, hogy az felesége hazamenetelekor kezdődjön. A gyermekágyasnak még legalább 3-5 kg súlyfeleslege szokott lenni, s ettől többnyire mindenki szívesen megszabadulna. Fogyókúrát azonban csak a szoptatás befejezése után célszerű kezdeni, de addig is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg fehérjedús, de zsír- és szénhidrátszegény ételeket fogyasszon. A gyermekágy végén – 6 héttel a szülés után- ellenőrző vizsgálat szükséges, annak a megállapítására, hogy a nemi szervek tökéletesen visszafejlődtek-e. Legajánlatosabb a házaséletet is csak a vizsgálat után megkezdeni. Az ellenőrzés alkalmával meg kell beszélni az orvossal azt is, hogy mivel védekezzenek. Közvetlenül szülés után semmi esetre sem kívánt a terhesség.
Mindenképpen a témához tartozik még - gyermekágyi depresszió:
A gyermekágyi depresszió általában a szülést követő 10-30. napban alakul ki, és a nők 15 százalékát érinti. Megkülönböztetendő a közvetlenül a szülés után megjelenő "baby blues“-tól, vagyis a gyermekágyi szomorúságtól, ami majdnem minden édesanyánál megjelenik, és pár napig lehangoltságot, ingerlékenységet és sírósságot okozhat a megváltozott élethelyzet, a hirtelen megnőtt felelősség, a kialvatlanság, az utód miatti aggódás és a hormonváltozás következtében. A szülés utáni depressziót összefüggésbe hozzák a stresszel való megküzdési képességgel; tünetei a szomorúság, elkeseredettség, kedvetlenség, örömtelenség, étvágytalanság, alvászavarok, ingerlékenység, értéktelenség, önvád és önértékelési zavarok, melyek a napi szintű tevékenységek, illetve az utódgondozás rovására is mehetnek. Mivel az édesanyák többségének nincsenek konkrét információi a témáról, sokan még közvetlen környezetük előtt is megpróbálják titkolni érzéseiket (hisz a szembesülés még inkább fokozná bűntudatukat). Éppen ezért fontos, hogy a szülő nő környezete bármilyen fent említett tünetet észlel, próbáljon meg az édesanyával a problémáról beszélni, hogy szükség esetén minél előbb szakorvoshoz fordulhasson.
A gyermekágyas időszak nagyon fontos része a tejbelövellés, s nyilván ezzel a szoptatás.
A tejbelövellés normál esetben általában a szülést követő 2-4. nap indul be, de még a 4. tejmentes napnál is felesleges izgulni, hisz a kicsinek a kezdeti időszakban nincs szüksége élelemre (a folyadékpótlás pedig megoldható). A szoptatást elősegíti, ha az újszülöttet az édesanya rendszeresen mellre teszi akkor is, ha tej gyakorlatilag még nem is jön melléből. Egyrészt a baba szopása stimulálja a tejtermelést, másrészt pedig már a mellből szivárgó pár csepp előtej is rengeteg immunanyagot tartalmaz, amit a pici szervezete azonnal magába épít. A tejtermelés valódi megindulása pár óra alatt zajlik le: az édesanya először csak a mell feszülését érzi, majd emlői hirtelen megtelnek anyatejjel. Ilyenkor a mellgyulladás megelőzésének érdekében ajánlatos a babát minél többször szoptatni, a feszülést okozó többlet tejet lefejni, illetve a mellett borogatással vagy masszírozással lazítani. A kezdeti nehézségek után a kereslet és a kínálat általában hamar egyensúlyba jönnek, és a legtöbb mama a kórházat már úgy hagyja el, hogy igény szerint tudja szoptatni újszülött kisgyermekét. Türelem: a gyermekágyas időszak végére a legtöbb anyuka már annyira ismeri babája ízlését és reakcióit, hogy tudja, milyen ételeket fogyasztva ízlik neki az anyatej, illetve mi az, amit a kicsi elutasít; meg tudja állapítani, mely ételektől hogyan alakul a gyermek hasfájása, széklete; illetve valószínűleg már azt a sírást is képes megismerni, amivel a pici az éhséget jelzi.
