2011. május 17., kedd

Szülésfelkészítés szerintem VI. -Terhesség és szülés jogi háttere

...avagy mi is jár a családoknak 2011-ben. Ehhez a témához gondoltam a védőnő segítségét kérem, de szerencsém volt, mert a Babaexpon hozzájutottam a Nemzeti Erőforrás minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztályának egy kiadványához, amiben nagyon sok körítéssel ugyan, de le voltak írva az alábbiak. A honlapon fent csak 2010-es verziót találtam, de nem sok eltérést tapasztaltam az én nyomtatott példányommal összevetve, ebben benne van pontosan, hogy melyik juttatás milyen feltételekkel jár, hol kell igényleni...stb. Azért kivonatosan a lényeget próbáltam én is megtalálni;)


Jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; (az anyasági támogatás jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született) vagy az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; vagy a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás iránti igény benyújtása az „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint a kérelemhez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.
Az anyasági támogatás összege: gyermekenkénti azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2011. évben 64 125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2011. évben 85 500,-Ft).

TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY (TGYÁS) 
2010. május 1-től terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő
negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napon keresztül) jár, melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. Az igénylést 
társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen, 
ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál, ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Regionális 
Egészségbiztosítási Pénztárnál kell megtenni. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részére. Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. (Az OEP oldaláról tölthető le) Csatolni kell: a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, a terhes-állományba vételről szóló orvosi igazolást, a szülést igazoló kórházi igazolást. 
TGYÁS összege: A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a szülést megelőző évben) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)  
Jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. 2010. május 1-jétől a gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi- gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni. Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár részére. A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.
GYED összege: A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. A gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (az igénybejelentést megelőző naptári évben) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" nyomtatványon történik.  A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.
A GYES összege: A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2011-ben: 28.500 Ft), ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése. 
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok másolatának körét.
A gyermeknevelési támogatás összege: A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

A családi pótlékot a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez (családtámogatási és szociális ellátási iroda) kell benyújtani. 
„Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában (ezek felsorolását szintén tartalmazza a kérelem) fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.
A családi pótlék havi összege:
Egy gyermekes család esetén: 12.200,-Ft/hó 
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13.700,-Ft/hó 
Kétgyermekes család esetén gyermekenként: 13.300,-Ft/hó 
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 14.800,-Ft/hó 
Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként: 16.000,-Ft/hó 
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 17.000,-Ft/hó 
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként: 23.300,-Ft/hó 
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként: 25.900,-Ft/hó 
Nagykorú fogyatékos esetén: 20.300,-Ft/hó 
Intézményben elhelyezett gyermek esetén: 14.800,-Ft/hó 


BABAKÖTVÉNY
A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap. A gyermek nevére szóló befektetési számlán elhelyezett induló összeg az évek során a szülők az állam által támogatott megtakarításaival egészülhet ki. Az állami támogatás mértéke: a gyermek születési évében 42.500 Ft, továbbá a gyermek születésének évét követő hetedik évben (második utalási összeg), és a gyermek születési évét követő 14. éven (harmadik utalási összeg) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetében, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében 44.600 Ft - 44.600 Ft. 
A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld. 
A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy - a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá 
be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és 
a gyermek adóigazolványát, illetve - engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek 
adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa. (Az adóigazolványt az APEH állítja ki, és megküldi a szülő részére) 
A Start-számlán lévő összeg gyarapítására minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000 Ft lehet. 
A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke: - általános esetben a befizetett összeg 10 %-a, de legfeljebb évi 6.000 Ft; - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei 
esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, 
évente legfeljebb 12.000 Ft; - Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is 
nyitható. Ők az évi 12.000 Ft állami támogatást akkor is megkapják, ha 
nincs, aki befizessen a számlájukra. A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár. A gyermek számláján elhelyezett összegek - állami támogatás, szülői megtakarítások - illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel.


Aztán még mindenképpen a jogi háttérhez tartozik, hogy hogyan is történik az újszülött "lepapírozása", mert hát a papírok és pecsétek országában élünk. Látszik ez abból is, hogy valamire való szülési csomagnak része kell legyen pl. a házassági anyakönyvi kivonat....kérdem én, amikor az emberlánya éppen visít a fájásoktól, vagy hasfelmetsző Jack-et játszik rajta a doki, akkor hol tud azzal foglalkozni, hogy átadja az ilyen-olyan hivatalos papírjait. Na meg, mi baja lenne szegény babának, ha csak egy fél nappal, nappal később kerülnének elő ezek a papírok...úgysem online az anyakönyvezés, legalábbis tudtommal nincs minden szülőszobának/császáros műtőnek összeköttetése a BM (vagy mittudomén éppen hogyan hívják) központi adatbázisával, hogy még a friss magzatmázas csecsemőről elkészülhessen élete első személyigazolvány képe:P Na mindegy, értem én, hogy fontos, meg kellenek a papírok, meg azonosítás, csak hát biztos lehetne ezt másként is csinálni...bár persze még fogalmam sincs, hogy a valóságban ez hogyan is történik. Az elméletet mindenesetre próbáltam kideríteni...ez sem volt egyszerű:P

Szóval anyakönyvezés:
Ha a születés kórházban történik:
A gyermek születésének anyakönyvezéséhez az alábbi dokumentumokat vigyék magukkal a szülők a kórházba:
• az anya érvényes személyi igazolványa és lakcímkártyája (külföldi állampolgár esetében érvényes útlevelének bemutatása)
• a szülők lehetőség szerint frissen kiváltott házassági anyakönyvi kivonata (ez a gyermek születéséhez illetékmentesen kiváltható a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalban)
• külföldi állampolgárságú szülők külföldön kötött házassága esetében hiteles fordításban kell a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatni (OFFI)., valamint egy igazolást országuk követségétől, hogy a házasság fennáll a gyermek születésekor
• amennyiben házasságon kívül született a gyermek, és a szülők teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, ennek egy példánya is szükséges az anyakönyvezéshez
• az intézetben történt születést az intézet vezetője jelenti be az Anyakönyvi Hivatalba
Avagy, ha jól értelmezem a fentieket, akkor a papírok leadása esetén a továbbiakat az illetékes kórház intézi. Tudok róla, hogy már van olyan kórház, aki maga anyakönyvez, illetve amennyiben nem, akkor a papírok leadásával elindítja az eljárást, a szülőknek már csak a baba születési anyakönyvéért kell bevonulni az illetékes Anyakönyvi hivatalba. (Most nem térnék ki a 2011-től elméletben létező elektronikus anyakönyvezésre, mert a jelek szerint erről még igen kevés tapasztalat van)

Ezután az anyakönyvi kivonat birtokában a lakhely szerinti okmányirodában váltható ki az újszülött lakcímigazoló-kártyája. 

TAJ-kártya: 2009. június 28-tól megváltozott az újszülöttek részére kiállított TAJ igénylése, azt már nem kell a szülőknek kérni. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás (okmányirodák) az újszülött adatairól hivatalból tájékoztatják az illetékes egészségbiztosítási pénztárat. Az újszülöttek TAJ igénylése során nem érvényesül az országos illetékesség, fő szabály szerint az újszülött lakóhelye szerinti REP az illetékes, de a szülő kérheti, hogy a gyermek születési helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár állítsa ki a TAJ kártyát. A személyi adat nyilvántartó szervnek az újszülött adatairól való adatszolgáltatása teljesítését követően az egészségbiztosító hivatalból soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülő kérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülött TAJ- számát igazoló hatósági igazolványt.

Adókártya/adószám: Területileg illetékes APEH-nál lehet igényelni az újszülött adószámát. Mivel az adókártya elkészítéséhez több napra van szükség, először csak adószámról szóló igazolást kapnak kézbe, de ez elegendő a munkáltató felé.

A fent említett járandóságok igényléséhez általában szükségesek a baba fenti dokumentumai.