2011. szeptember 30., péntek

2 hónapos

Tényleg repül az idő, éreztem ezt már a várandósság alatt is, de most talán még jobban. Pedig minden nap egy csoda vele, mindegyik másért az:)

6 kiló felett is pancsolnak a hurkák, na meg a hordó a hasunk helyén:)
Adatok: A fürdés előtti mérésen 6200 gramm volt. A ruhákkal érdekesen alakul a kapcsolatunk, mert ahány gyártó annyi méretezés, szóval van 56-os, 62-es és 68-as szerkó is, ami tökéletesen jó rá:) Pelusból már 3-ast használunk. Még mindig Pampers Premium Care, éjszakára viszont a Pampers Active baby jobban bevált. Hossza 60 cm, a buksi körfogata pedig 40 cm.

A tuti lábmelegítő:P
Alvás, evés...alias napirend: Eszik és alszik, de már egyre több az éberen aktívan (nem sírással:P) töltött idő is. Pontos napirend még mindig nincs. Igény szerint élünk...hol az ő, hol a mi igényeink szerint:) Igyekszünk ezt a kettőt összecsiszolni. Vannak rosszabb napok, amikor vigasztalhatatlanul sír és semmi sem jó, szerencsére ez ritka, többnyire mosolygós baba. Továbbra is a saját ágyában alszik, máshol nem is nagyon szeret (alszik még séta közben a mózeskosárban, illetve az autóban a hordozóban). Most már csak tápszert eszik, mennyiségre többnyire 120 vízzel 4 kanál, de többször lecsúszik a 150 vízhez 5 kanál verzió is. Amíg még volt lefejt anyatej az kvázi nasiként fogyasztotta el a normál étkezések mellé. Általában 7-szer eszik egy nap, bár egyre gyakoribb a 6-szori verzió is. Fürdetés (nincs egzakt időpont 18 és 23 óra között már mindenféle időpont előfordult...keressük a tökéletest) után alszik hosszabban, ilyenkor hajnali három körül ébred egy evésre, utána gond nélkül vissza szokott aludni még legalább 3 órára. Tápszerből még mindig Milupa Milumil HA Start Optima kerül tálalásra:) Az etető cumik tesztje pedig folyamatban van.;)

Szigorú felügyelet alatt megy a játék
Kimittud: az ilyen-olyan helyeken leírt mit kell tudnia dolgokból a többségét tudja. Egyre gyakrabban mosolyog tudatosan, a mozdulatai finomabbak - puccosan fogalmazva - koordináltabbak lettek. A szemével követi a tárgyakat, meg minket. Mivel többször járunk vele társaságba és kerül kvázi idegenek kezébe jól látható, hogy megismer minket, látszik, hogy keres a szemével és az is, hogy megnyugszik, ha lát. Még mindig izomcsávó, ezerrel nyomja ki magát hason fekve, s ha a látszat nem csal, akkor nagyon próbálkozik az átfordulással. Ha a kezébe adjuk a csörgőt, akkor az egy darabig fogja, volt már olyan is, hogy megemelte...persze ez még kevéssé tudatos. De látszik, hogy hogyan kapcsolja össze a kis fejében egyre jobban a dolgokat:)


Fog: továbbra sem látom jelét.

Fogatlan mosolyú vigyorex
EÜ: A szájpenész - ami nem is biztos, hogy az volt - elmúlt. A BCG oltása rendesen beindult, pedig már éppen tartottunk tőle, hogy nem fog. Jövő kedden megyünk a gyerekorvoshoz a 2. hónapos oltásokra, megkapja a kötelezőt, a Prevenart és a Rotát is. Volt egy kis kiütés is, amikor nem is evett úgy ahogy szokott és picit vesztett is a súlyából (heti átlagban még így is maradt a hízás), de mire dokihoz mentünk volna elmúlt, úgy tűnik a fürdetőtől volt.

Az akció fedőneve: ZEN
Hordozás/utazás: sok-sok kilóméter van már a pelenkájában;) Most már többször utaztunk vele nagyobb távolságra is. Többnyire remekül viseli:) Egyre gyakrabbak a séták is, erről még nem sikerült teljesen eldönteni, hogy szereti-e, mert van amikor láthatóan élvezi (nézelődik, majd nagyokat alszik) és van amikor nyilván nem, mert hogy üvölt, mint a sakál. S vettünk egy egyszerűbb kengurut is. Kendővel nincs bátorságom magamra kötözni, de a kenguruzást élvezi. Itthon is volt már, hogy sikerült vele megnyugtatni és vásárlásnál is használtuk már (ilyenkor apa volt a málhás;)). Szívesen van benne és akár aludni is tud. 

Vicces szülő 1.0
Aktuális becenevek: Zsebi még mindig az első helyen, a becézett váloztatokkal (Zsebec(ke), Zsebecs(ke)) karöltve. Most már befigyelnek az állatok is: Nyuszi például néha, és Malac többször, mert hogy nagyon édesen tud röfögni. Aztán még mindig Csücsöri és néha - főleg apától - Gizmó. Na és CumiLee (az erőcsávó) is befigyelt, főleg etetésnél.;)

Jade kisajátította a játszószőnyeget
Jade vs Zsebi: Most hogy gyakrabban van már kint Zsebi a játszószőnyegen érdeklődőbb a cica is. Túl közel nem megy és nem is piszkálja a babát, de leül mellé. Időnként sikerül Zsebinek egy-egy jobb egyenest, vagy bal horgot bekalimpálnia neki, nem szokott mérges lenni érte, csak néz rá furcsán...de ritkán megy arrébb ettől;) S ha Zsebi éppen nincs a játszószőnyegen, akkor ő magam szívesen szunyál rajta:P A tüzelési időszakban pedig arra vetemedett a makka, hogy befeküdt a kiságyba a gyerek mellé (nem rá, inkább csak a lábához). Zsebi nem volt morcos miatt, de azért hamar likvidáltuk a szőröst.

Apa sajátos edzése:)
Apa alias KáeM: az ötödik hét végével megkezdődtek számára a dolgos hétköznapok, de ez csak annyiban jelent változást, hogy napközben nincs itthon...legalábbis többnyire, mert amit lehet az itthonról intéz, s ha úgy alakul mi is elkísérjük. Jártunk már vele Balatonfüreden, de a munkahelyén is. Ha itthon van továbbra is óriási segítség, mindent megold Zsebi körül, sokszor jobban, mint én:) Késő délután már érezhető Zsebin, hogy várja haza az apukáját és ezzel a vele való játékot:) Éjszaka továbbra is felkel, bár amióta nincs szopi próbáljuk úgy megoldani, hogy egyik nap csak az egyikünk, másik nap csak a másikunk kel fel...egyenlőre még fejlesztés alatt ez a technika:)

Ha tudom, hogy anya ilyen idétlenül vigyorog, akkor nem alszom el az ölében
Anya alias én: továbbra is fogyogatok, bár kétségtelenül lassult az üteme. Még mindig akad kevés lebernyeg a pocakon, de két hét kimaradt a haskötőből, mert egy helyen annyira kidörzsölte a bőrömet, hogy még a ruhát is nehezen viseltem, nemhogy azt...ez persze az én hiperérzékeny bőröm hibája. Így a második hónap végére befigyelt piroska is, ami persze várható volt, így hogy már nem szoptatok, de azért fura, hiszen azért majdnem egy évig nem volt ilyen "gondom". Élvezem egyébként az anyaság minden pillanatát, csak az visel meg, amikor kicsi fiúnk vigasztalhatatlanul sír és semmivel sem sikerül megnyugtatni. Nem érzem, hogy ősanya, vagy anyatigris lennék, bárkinek-bármikor odaadom a gyereket, szívesen átengedek bármilyen feladatot, ha valaki szeretné:) S anyukám véleménye szerint nem spilázzuk túl ezt a gyerekkérdést....nem is akarjuk, nem mimózát szeretnénk, hanem egy stramm életrevaló legénykét:) A külső szemlélő számára néha kicsit kemény szülőnek tűnhetünk, mert igenis van amikor hagyjuk sírni a gyereket, de ez akkor fordul elő, amikor látjuk, hogy túlpörgette magát és már attól sem fog tudni jobban elaludni, ha ringatjuk, rázogatjuk. Általában egyébként maximum két nyöszörgés után simán elalszik.

2011. szeptember 28., szerda

Fülek

Na nem a gyereké:) Bár kétségtelen, hogy azok nagyon szépek, ahogy azt már a 4D UH-n is láthattunk:D

Zsebi fül még odabent:)
Szóval készül(t) két új aloldal, mind a kettő bővülős változat.




Az egyik az eddig bevált dolgokat tartalmazza...legalábbis egy részét, majd folyamatosan frissítem, bővítem.



A másik pedig tényeket tartalmaz, olyanokat, amik viccesek, vagy nem annyira viccesek a szülői létben.

2011. szeptember 27., kedd

Egy nehéz nap...

Ma finoman szóval sem volt könnyű a fiatal úrral. Sem az alvás, sem az evés nem ment ma úgy ahogy megszoktuk tőle. Reméljük nem válik rendszeressé:(

Mindenesetre pár röpke pillanatra elpilledt az ölemben - szerintem a fejem magáért beszél:P:

Mivel a pilledés nem jelentett tartós elalvást apa sajátos formáját választotta a munkának....

...végül az edzésnek is. Ez utóbbi hatott, ettől elfáradt annyira, hogy végre bealudt.

A kérdés már csak az, hogy ezek után mikor fogunk fürdetni?:P:P:P

2011. szeptember 26., hétfő

Baby connect - A kisbabás alkalmazás

Igen, több kipróbálása után, végülis emellett döntöttünk. Árban mindegyik hasonló, ebből sajnos nem volt trial/lite verzió, de meggyőztek a képek/vélemények/értékelések és hát az is segített a döntésben, hogy androidos telefonra is le lehet tölteni, nem csak iPhone-ra, ami Sógornőm szempontjából nem hátrányos;)


Az alkalmazásban lehet rögzíteni az etetéseket, a peluscseréket, az alvásokat, mérföldköveket és az aktivitásokat. Na és természetesen minden egészségügyi apróságot és nagyságot is:) Súlyt, hosszot, fejkörfogatot természetesen. Remek diagrammokat készít, amiket aztán e-mailben el tudunk küldeni bárkinek.


Nyilván elsődleges előnye, hogy a kis kockás papírral/füzettel ellentétben mindig kéznél van. Meg hát magától számol, jelez, figyelmeztet, ha éppen ezt állítjuk be neki. Aztán nagyon szuper, hogy nem csak egyedül használom, hanem meg tudtam hívni apát is, így ő is tudja követni az eseményeket. Ha nem az alkalmazáshoz megfelelő telefonja lenne, akkor a neten:)  És nem csak követni tudja, de rögzíteni is tud eseményt természetesen.


A honlapon természetesen az enyémnél jelentősen profibb és informatívabb képek (sőt videók) vannak. Ahogy egyre jobban elmélyülünk a használatban nyilván még lesznek további tapasztalatok, ezeket majd kiegészítésként le fogom írni:)

2011. szeptember 23., péntek

A papok városa...

Nos igen, Egerben jártunk, és egyetlen csuhást sem láttunk fapapucsban;) Láttunk viszont egy csomó minden más érdekeset. S ettünk is egy nagyon jót...mi, mert Zsebi többször is evett.

Egri vár panoráma
Nem indultunk korán, így lényegében ebédre érkeztünk meg a városba. Mint minden turista célpontnál itt is tapasztaltuk, hogy parkolni nagyjából lehetetlen. Azért sikerült megoldani ezt a problémát, de jött a második erőpróba, mert hogy kinézett első célpontunkhoz rögtön több lépcsőn és még több macskakövön át vezetett az út. Mondanom sem kell, hogy ismét meg kellett állapítsuk, hogy kis országunkban még a sétáló utcában sem ideális babakocsival közlekedni:S Ezt is abszolváltuk, s viszonylag gyorsan el is jutottunk a Minarethez. 

Minaret és a kilátás fentről
Idegenvezető énem (merthogy ez az első tanult szakmám...van pár:P) már csütörtökön este készülgetett kicsit, így gyors idegenvezetést is tarthattam kicsiny családomnak. KáeM érdeklődve hallgatta, Zsebi inkább csak pislogott remélve, hogy minél előbb kap enni;) Apa volt az a bátor, aki megmászta a 97 lépcsőfokot, s ezzel 32 méter magasból csodálhatta meg a várost, s a Minaret lábánál étkező kicsi fiát:)

Az ebéd helyszíne
Következő célpontnak a szülői ebéd helyszínére vonultunk, azzal a felkiáltással, hogy ebéd után a vár jön. Akkor még fogalmunk sem volt, hogy az ajánlott étterem a vár lábánál helyezkedik el. Szóval finom és kényelmes ebédünk után, egy újabb macskakővel és lépcsővel kombinált sétával feljutottunk a várba, ahol meglepetésünkre a sétáért is fizetni kellett. (26 éves kor felett fejenként 700 pénzt) 

A várban
Itt is nyomattam némi okosságot (kicsit kiegészítve ezzel), s nagy erőkkel szidtuk Dobóékat, hogy a vár építésénél kicsit sem gondoltak a babakocsit tologatókra;) Jó másfél órát sétálgattunk a várban. Ezután visszazötyögtünk a kocsihoz (próbáltunk kevésbé macskaköves, lépcsős útvonalat választani). Ekkorra Zsebi megéhezett ismét, szóval etetés következett, majd gyors tanakodás után arra jutottunk, hogy még simán belefér a napba Szilvásvárad és a Szalajka-völgy, itt is főként a Fátyol vízesés. 

Szalajka-völgy
Nos ebben tévedtünk. A szilvásváradi parkolóban a parkolóőr azt mondta, hogy két verzióból választhatunk, vagy ott parkolunk 200 forint per óráért és mintegy 3 km sétával érjük el a vízesést, vagy 1100 magyar forintért (úthasználat és parkolás) feljebb autókázhatunk és akkor csak kb. egy kilométer séta vár ránk. Nos maradtunk és a hosszabb sétát választottuk. Aztán mikor már nagyjából háromnegyed órája bandukoltunk az egyre hűvösebb erdőben, zötyögtetve a babakocsit, akkor úgy gondoltuk, hogy itt az ideje megfordulni, mert már jócskán túl lehetünk nemhogy 3, de 5 kilométeren is, s hát erősen kezdett szürkülni is az idő:( Visszafelé megbeszéltük, hogy legközelebb inkább a kisvasutat választjuk. Mert az biztos, hogy hamarosan lesz legközelebb:) /Az Erdő fohásza című versért már megérte, mert hogy kb. két éve keresem ezt a verset apukám kérésére:)/

Ezután még volt Egerben egy találkozónk, ami számításainkhoz képest kicsit elhúzódott, de Zsebi ezt nem látszott bánni, ahogy azt sem, hogy a kocsi csomagtartójában tettük tisztába, s végül hazaérkezés után a késői fürdetéssel sem volt semmi gondja:) Reméljük továbbra is stramm legényke marad;)

2011. szeptember 20., kedd

Ma nem csináltam semmit:)

Nem azért meg KáeM valaha is kérdezett volna ilyet, mert maga is tisztában van a házi munkával, de klasszikus, ezért mindenképpen itt a helye:)


"A férj hazaér a munkából, és a három gyermekét pizsamában találja a kertben. A sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipses zacskók, üdítős dobozok hevernek szanaszét. A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy, mint a kert bejárata. A kutyának nyoma sincs.

Amikor belép a házba, még nagyobb rendetlenség fogadja.

Egy csillár leszakadva, törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve.
A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt, és mindenhol ruhadarabok és játékok hevernek szanaszéjjel. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött...

Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon), aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett. A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyosóra, bent csuromvíz minden, a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába, felkészülve a legrosszabbra. A feleségét ott találja az ágyban, édesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, mire az észrevéve, hogy megjött, felnéz, és mosolyogva megkérdi tőle:

- Szia drágám, hogy telt a napod?
A férj dühösen nézi:
- De mi a fene történt ma itt?
A feleség ártatlanul:
- Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mi a f..szt csinálok egész nap.
Férj még dühösebben:
- Persze, ÉS...?
Ekkor a feleség édesen rámosolyog:
- HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!"

2011. szeptember 16., péntek

Önmagára

Ez szokott lenni a válaszunk a kire hasonlít a gyerek kérdésre:) És egyébként valóban, bár bizonyos mozdulataiban, testrészében felfedezzük egyikünket vagy másikunkat. (Apával mindenképpen van egy vitathatatlan hasonlósága...a lába között:P:P:P)

Apa fél évesen
Apa valamikor réges- régen

Az persze már jelentősen viccesebb, hogy ki kinek látja mert attól függően hogy KáeM vagy az én baráti/rokoni sleppemhez tartozik az illető, állítja hogy rá vagy rám hasonlít veszettül a gyerek. 


Megnézve a rólunk készült képeket (nyilván van, amin már jelentősen idősebbek vagyunk, mint Zsebi most), mind a kettőnkből van benne ez-az, s így tényleg önmagára hasonlít leginkább:) 

Anya 1 hónaposan
Anya egy évesen
Majd még fogok magunkról babakori képeket kutatni;) S igyekszem összehasonlíthatóakat alkotni Zsebiről is, mert mókás, remélem mikor majd felnőve nézegeti/olvasgatja a blogot ő is mókásnak fogja találni:)

A csillagok véleménye Zsebiről

Avagy horoszkóp, meg névelemzés, meg ki tudja;) Szóval akkor gyorsan szögezzük le, nem vagyok egy spirituális lény...bak vagyok, két lábbal a földön. Nem hiszek a napi horoszkópokban, a sámánokban és hasonlókban. De azért vannak dolgok amikben igen:) Az állatövi jegyek általános jellemzőiben pl. simán, főleg, mert sok horoszkóp esetében több személyes tapasztalattal is rendelkezem. 

Kezdjük akkor talán a szülőkkel. "A bak szülő kellő megfontolás után alapít családot, és szülői feladatát igen komolyan veszi. Felelősen, józan módon és céltudatosan próbálja nevelni gyerekét. Viselkedésével óvatosságra, fegyelemre és szorgalomra ösztönzi csemetéjét; elvárja tőle, hogy betartsa az általa felállított szabályrendszert. Praktikus, rendezett környezetet teremt számára, és otthoni feladatait is kijelöli. Gyakorlatias szemléletét, a feladatokhoz való ambiciózus hozzáállását is igyekszik továbbadni számára. A mulasztásokat igencsak rossz néven veszi; úgy tartja, hogy előbb a kötelesség, azután a játék. Akár kifejezetten tekintélyt parancsoló, szigorú is lehet - ugyanakkor az általa meghatározott keretek nyugalmat és áttekinthető viszonyokat biztosítanak, így gyereke mindig tudhatja, hogy mihez tartsa magát. A Bak-szülöttnek szívügye, hogy utódja "vigye valamire" az életben. Bár érzelmeit többnyire nem túlságosan nyíltan mutatja ki, csendes és kitartó szeretettel képes lelki támaszt nyújtani családtagjainak, nehéz helyzetekben pedig valóságos "kősziklának" bizonyulhat. Szülőként is jól példázza, hogy az előrelátó viselkedés és a kitartás előbb-utóbb meghozza jól megérdemelt gyümölcsét.


Az oroszlán gyermek: "Már korán megmutatja, hogy jócskán szorult belé akarat - szereti, ha az történik, amit ő jónak lát. Ugyanezért viszont "oroszlánként" képes küzdeni, ha akadályokat kell legyőznie. Nehezen viseli el, ha direkt módon korlátozni próbálják; ilyenkor meglehetősen látványos módon juttathatja kifejezésre dühét, és csak lassan csillapodik le. Persze azért belátásra lehet bírni, de ehhez olykor sok türelem szükséges. Energikus alkat, a versenyszellem sem hiányzik belőle. Szívesen mutatja meg, mire képes, és általában nem jön zavarba, ha a társaság középpontjában találja magát. Legtöbbször elbűvölő, szórakoztató stílusban, úgyszólván magától értődően éri el, hogy felfigyeljenek rá. Sokan találják bájos, életteli, vonzó személyiségnek, így nem nehéz rábírnia másokat arra, hogy együttműködjenek vele, illetve hogy számos feladatot helyette végezzenek el. E tulajdonságainak és határozottságának köszönhetően már gyerekként is vezető szerepet vívhat ki társai között; ha csínytevésre kerül sor, nemegyszer ő a főkolompos. Csak hát nehéz haragudni rá... Amikor épp elérte, amit célul tűzött ki, prímán ért ahhoz is, hogy kipihenje fáradalmait - nem "görcsöl", képes lazítani. Élvezi az életet, egyaránt tud örülni a békés semmittevésnek és az aktív kikapcsolódásnak. Szereti mindenből a legjobbat kapni, ugyanakkor nagylelkűen képes megosztani másokkal, ami az övé. A nála gyengébbeket szívesen védelmezi, az azonban felbőszíti és ellenállásra sarkallja, ha megsértik az önérzetét. Harmonikus fejlődéséhez kiemelten fontos, hogy szülei elismerjék eredményeit, hogy otthon támogatást kapjon nagy terveihez - így mindent el is fog követni azért, hogy a családja büszke lehessen rá."


Oroszlán a családban: "Az Oroszlán-gyerek igazán vidám hangulatot tud teremteni családjában, hiszen elbűvölően vonzó és roppant játékos személyiség. De nem sokat habozik, ha akaratát érvényesíteni szeretné, így túl sokat bizonytalankodó szülők mellett hamarosan vezető szerephez juthat, s végül minden úgy történik, ahogyan ő követeli. Túlzott korlátozás, szigorúság esetén pedig fellázad. Ha ennek elejét akarjuk venni, érdemes kölcsönösen betartandó szabályokat kialakítani és azokhoz következetesen ragaszkodni, de bőven hagyjuk számára szabad mozgásteret is. Annál is inkább, mivel esetében nemigen vezet eredményre a szidalmazás, kiváltképp olyankor nem, ha azt más is hallja. A büszke és ambiciózus Oroszlán - még ha aprócska is - nehezen tűri az efféle helyzeteket, és rendületlen konoksággal reagálhat rájuk. Teljesítményének elismerése, a dicséret ellenben igen erősen motiválja. Ha sikerül kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani vele, roppant segítőkész, nagyvonalú és szórakoztató figura, aki "beragyogja" környezetét. Olyan tetteket igyekszik végrehajtani, amiért mások felnézhetnek rá. Társai között többnyire vezető szerepet vív ki, valóságos "udvartartás" alakulhat ki körülötte. Nem lehet nem észrevenni; felnőttkorában a párkapcsolatok terén is hódító jelenség lehet. Ha megtalálja a "tökéletes" partnert, általában hosszú távon ki is tart mellette. Szülőként tekintélyt parancsoló, de ha gyermekei megadják neki az általa elvárt tiszteletet, maga is gyermekké válva tud hancúrozni közöttük. Arra törekszik, hogy szeretteinek átlag feletti körülményeket biztosítson; a luxusszínvonal sem ejti zavarba. Ezt nem ritkán el is éri - akár magas beosztású vezetőként, akár önálló vállalkozóként, akár sportolóként vagy tanárként, akár más területen tevékenykedik, kiharcolja magának a megbecsülést."


Mit játszik az oroszlán: "Aktív, dinamikus személyiségű gyerek, aki ugyanakkor prímán ért ahhoz is, hogyan kell pihenni. Napirendje, játékstílusa ennek megfelelően alakulhat: vagy teljes erőből küzd, és semmi fáradságot nem sajnál aktuális célja eléréséhez, vagy kényelmesen heverészik, és ilyenkor igen rossz néven veszi, ha megzavarják a nyugalmát. Szereti próbára tenni erejét, képességeit, fontos számára a győzelem, az elismerés, ezért szívesen vesz részt vetélkedőkön, csapatversenyekben, sporteseményeken. Magas energiaszintjéből adódóan örömét leli a birkózásban, hancúrozásban, fára mászásban, az erőt és ügyességet kívánó csínyekben is - akár fiú, akár lány. Valódi vezéregyéniségként tekintélyt vív ki társai között, indítványait, ötleteit többnyire elfogadják. Ezért is szeret jobban csoportban játszani, mint egyedül. A nála gyengébbeket nagyvonalúan támogatja, azt viszont nehezen tűri, ha valaki őt akarja pártfogásába venni, befolyásolni, netán irányítani. Kényes arra, hogy lehetőség szerint olyan játékai legyenek, amelyeknek birtoklására büszke lehet, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak a legdrágább holmikkal éri be. Egy plüssoroszlán, jó minőségű sporteszköz, akciódús rajzfilm, régóta vágyott játékautó vagy mondjuk egy indiánfelszerelés teljes mértékben elégedetté teheti."

Nos azt nyugodtan beláthatjuk, hogy triónk nem egyszerű, de finomít rajta, hogy anyuka aszcendense oroszlán (némely számláló szerint szűz), a kölöké pedig - kevéssé meglepő módon - bak:P /Fentiek a babaszobáról kerülhettek ide/


Anyósom még az NLC-n talált egy leírást a 2011-ben születő oroszlánokról:
"Szép külső és erős egyéniség jellemzi majd a 2011-ben születő Oroszlánokat. S bármennyire is szeretnek majd szerepelni, Oroszlánhoz képest szokatlanul visszahúzódóak és szerények lesznek. Óvodásként főleg eredeti elképzeléseikkel és különlegesen erős kíváncsiságukkal szórakoztatják majd szüleiket, akiknek egy kifejezetten hosszú „miért?”-korszakra kell majd felkészülniük. Mire viszi felnőttként? Sokféle pályát kipróbálnak és sokféle szakmában érezhetik jól magukat. Talán egy kicsit túl sok dologba is belekapnak majd, ezért nem lesz meglepő, ha több, egymással ellentétes foglalkozást választanak."

Névelemzés- több helyről, konkrét forrás nélkül:


Naptárban jelölt névnapja: November 17. 
Naptárban nem szereplõ névnapok: Január 2., Február 13., Március 9., Május 9., Szeptember 3.
A név jelentése: Éberen õrködõ
Eredete: A görög eredetû Gergely becézett alakjának önállósulása
Elemzése: A Gergõ név idealista, érzékeny, a kultúra iránt fogékony személyiség kialakulását támogatja. Nyugodt körülmények között tud a legjobban dolgozni; jó, ha olyan tevékenységgel foglalkozik, melyben eszközként az írást vagy a matematikát használhatja, de legalábbis kihasználhatja kimagasló összpontosító készségét. Mások nem veszik észre rajta, de olykor nagyon feszült és türelmetlen. Nehezen beszél érzéseirõl vagy mélyebb gondolatairól, szívesebben írja le azokat. A pozitív hozzáállás és a magabiztosság hiánya az oka, hogy nagyon nehezen hoz üzleti döntéseket.

Nem mondom, hogy mindennel egyetértek, mert hogy a Keresztapuka, akiről a nevét is kapta, nem éppen olyan, mint a fentiekben írva vagyon. Na de ez is olyan mint a horoszkóp, kire jobban, kire kevésbé. :)

Ami még érdekes más nyelvű megfelelői (konkrétan a Gergely névnek!):
angol: Greg(ory), belarusz: Rihor (Рыгор), bolgár: Grigor (Григор), finn: Reijo, francia: Grégory vagy Grégoire, görög: Grigoriosz (Γρηγόριος), grúz: Grigol (გრიგოლ), horvát: Grgur, ír: Gréagóir, latin: Gregorius, lengyel: Grzegorz, litvánul: Gregoras vagy Gregorijus, német: Gregor, olasz: Gregorio, orosz: Grigorij (Григорий), portugál: Gregorio, román: Grigore vagy Gligor, spanyol: Gregorio, svédül: Greger, szlovénül: Grega vagy Gregor, ukrán: Hrihorij (Григорій)

2011. szeptember 15., csütörtök

Szaranya a szoptatásról...már megint

De - Zsebivel kapcsolatosan legalábbis - valószínűleg utoljára. Mert hogy "filmünk végetért", már ami a szopizásról szólt. Kezdődött azzal, hogy A) kevéske volt a mennyiség a kis porszívónak, B) iszonyatosan fájt, ahogy szopizott, majd folytatódott azzal, hogy nagyon gyakran kért enni (nálunk az idő múlásával nem nőttek az etetések között eltelt időtávok, hanem több esetben inkább rövidültek). Ekkor kezdett apa alias KáeM gyanakodni, hogy az anyatejben kevés a cukor mennyisége, s ezzel felborult gyerekünk vércukor szintje is. Nem kerestünk megerősítést, mert nem volt általános a probléma, többnyire azért tartotta magát a 3-4 óránkénti étkezés és megvolt a megfelelő mennyiségű végtermék is;) Aztán folytatódott azzal, hogy a gyerek alias Zsebi nem kívánt cicizni, egyszerűen kiköpte, mint ahogy többnyire a játszó cumit is. Bár nagy különbség, hogy a testi adottságok miatt a cici nem tud olyan szép nagy ívben repülni, mint a játszócumi:P Szaranyaként ekkor sem kezdtem el parázni, simán betömtem az éhesen üvöltő gyerek száját a tápszeres cumival, majd miután őt jóllakattam nekiálltam és kifejtem a cicit. Egy hétig próbálkoztunk, hogy ismét rácuppanjon a cicire, de maradt továbbra is az ívesített köpködés. A lefejt tejet ugyan megitta/megissza, de messze nem olyan lelkesedéssel, mint a tápszert és hamarabb is lett/lesz éhes utána, mint a tápszer után, ezzel bizonyosodott be, hogy igenis van szar anyatej, legalábbis nem eléggé tápláló van. 

A kezdeti pozitív vélemény a szopizásról
Ezután következett a hat hetes kontroll, ahol egyeztettünk a nődokival (aki endokrinológus is), hogy akkor mostan mi legyen, megerősítette, amit magunk is sejtettünk, hogy a Merckformin nem éppen szopizás barát, de nem érezzem magam szaranyának, fejjem, amíg még van, amúgy pedig a tápszerrel is csodaszép és okos gyerekek fejlődnek:) Így a cicizéssel leálltunk...ez van, eddig ment, nincs depresszió miatta. Örülök, hogy ennyi is ment. Reméljük ketteskénél majd jobban megy;)

Szopizik:)
De még akartam írni egy bejegyzést a témáról már korábban, itt-ott olvasott tanácsokkal, véleményekkel kapcsolatosan....hát nem fogom vissza magam, mert nem akarom, hogy bennem ragadjon:P

A későbbi vélemény:P
Nos kezdetnek teljes mértékben kiakaszt, hogy ennyire odáig vagyunk a szoptatás mindenhatóságával. Igen, tényleg az anyatej a legjobb táplálék a gyereknek, de szerintem totálisan feleslegesen stresszeljük vele a t. kismamákat, hogy márpedig szoptatni muszáj és aki nem szoptat az elvetemült és szaranya és egyáltalán nincs olyan, hogy valaki nem tud szoptatni. Hát csókoltatom az ilyen véleménnyel rendelkezőket, és tájékoztatom őket, hogy igenis van: van aki nem tud szoptatni és van akinek kevés a teje a gyerekének és van akinek nem elég tápláló a teje és pontpontpont estébé a sor még folytatható.

De találtam írásokat is, például a szoptatással/tejtermeléssel kapcsolatos legendákról, hogy melyik az igaz és melyik nem. Az alábbiak eredetije (nem közlöm szó szerint a cikket, csak részeket belőle) a Anyák Lapja 2011. Augusztusi számában jelent meg Tedd a tejért! címmel.

A szoptatós anyák tiltólistáján ott szoktak lenni a K betűsök: káposztafélék, karfiol, kelbimbó, kínai kel, kukorica, vagy még a hagyma, a zeller, a spárga, a fokhagyma és a hüvelyesek is. Mindez idáig semmiféle vizsgálat nem bizonyította, hogy az anya által fogyasztott puffasztó ételek egészen biztosan hasfájást okoznak a csecsemőnél. Avagy mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy milyen általa fogyasztott étel hat esetleg puffasztólag a csemetéjére. Egyébként meg a fenti felsorolást elnézve, lassan ott tartunk, hogy a szoptatós anyuka levegőt sem nagyon vehet:P (Várandósoknál is ez a helyzet, ha az ember minden hiedelmet betartana) Az anyatej összetétele nem függ attól, hogy az anyuka mit és mennyit eszik. De ha túl sokat vagy túl keveset eszik az anyuka, vagy nem táplálkozik eléggé kiegyensúlyozottan, akkor jelentkezhetnek hiánytünetek. Az erőteljes aromájú zöldsége íze, illata pedig egészen biztosan nem kerül az anyatejbe...hát igen, lássuk be azért nem közvetlen az út az anyuka szájából a cicijébe:P Az alkoholmentes sör fogyasztása kedvezően befolyásolja a tejtermelést, mert az összetevői miatt folyékony kenyér. A zsálya, petrezselyem, sóska csökkenthetik a tejtermelést. Lehet kávézni/teázni a szoptatás alatt, csak a koffeintartalmú italok mennyiségét csökkenteni kell. Az alkohol fogyasztás tényleg tilos, mert egy az egyben átmegy az anyatejbe. Nagyon fontos szoptatás alatt a megfelelő mennyiségű folyadék, legalább 1,5- 2 liter fogyasztása javasolt. A szoptatás nem mindenkit fogyaszt és nem kell a szoptatás alatt sem kettő helyett enni. Napi 300-500 kalóriával javasolt többet ennie a szoptatós anyukának. 


Másik cikket a szoptatási problémákkal (1. rész - 2. rész - 3. rész) kapcsolatosan találtam (vagyis inkább engem talált meg a cikk)...ennek bevallom csak az első részét olvastam el alaposan, a továbbiakat inkább csak átfutottam, bár a másodikban érdekes rész is van a túl sok tanáccsal, meg a társadalmi nyomással kapcsolatosan. Egyébként is a falat tudom kaparni, hogy mindenkinek van legalább egy szoptatási tanácsadó ismerőse, na meg, hogy mindenki tudni akarja a frankót. Félreértés ne essék biztosan van olyan eset, amikor tudnak segíteni, de ahhoz a szoptatós anyukának minimum igényt kell tartania erre a segítségre, mert erőltetni nem (ezt sem) lehet. Mindenesetre a cikkből csak egyetlen apró részt vettem ki..de ezt kommentálom is saját magunkkal kapcsolatosan:P

Mi az oka, ha VALÓBAN kevés a tej?
• nem jó a mellrehelyezési gyakorlat - ez tényleg nem egyszerű, pedig kívülről marhára annak tűnik. De azért némi gyakorlással ráhangolódással sikerült megoldani. Szóval azt hiszem a cicire helyezéssel magával nem volt gond.

• nem kerül az újszülött 10- 12 alkalommal mellre 24 óra alatt - ez érdekes kérdés, mert kórházanként erősen eltérő az álláspont, hogy mit is tegyünk a babával cicizés ügyben, s hát szoptatási problémákról szóló cikkeket az anyuka már jócskán a kórház után olvas csak, szóval késő bánat. Nálunk a műtőből kitolva rögtön odaadták a babát és rögtön cicire is került (ügyesen szopizott is). S utána is cicire került - a kórházi ajánlásnak megfelelően - két óránként (éjszaka is), 10-10 percre mindkét cicire.

• nincs éjszakai szoptatás - mint fentebb írtam volt már a kórházban is, s utána itthon is.

• nem igény szerint, hanem menetrend szerint szoptat az anya - a baba maga is beáll egyfajta menetrendre, szóval ezt nem is tudom értelmezni, nyilván nem tömködtem a cicit a szájába, amikor nem volt éhes.

• használnak cumit, cumisüveget, bimbóvédőt - igen, használtunk. Eleve kellett itatni vízzel is a kórházban. A bimbóvédő nélkül meg nem is volt hajlandó szopizni.

• túl korai hozzátáplálás - mit nevezünk korainak, ha éhesen üvölt a gyerek és a ciciben nincs tej, a vizet meg sugárban köpi ki, akkor nem hinném, hogy jó érzésű szülő képes éhezni (üvölteni) hagyni a gyerekét.

• anya vagy a baba betegsége - ez szerencsére nem állt fenn.

• anya dohányzása vagy alkoholfogyasztása - sosem dohányoztam és az ivászat sem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé.
Szóval a fenti okok közül lényegében kettő van, ami nálunk szóba jöhetett, de alapvetően nem volt kevés a tej, csak nagy az étvágy, hiszen szinte az első pillanattól a "tankönyvi" mennyiség dupláját kérte, ezt a cici nem tudta lekövetni. A tápértékkel már annál inkább voltak problémák, de erről már írtam fentebb. 

Aztán valahol olvastam - már nem emlékszem a forrásra - hogy problémát okozhat, ha anyuka hangot ad esetleges fájdalmának szoptatás közben. Hát nem tudom ki hogy van vele, de nekem néha annyira fájt ahogy Zsebi rászívta magát a mellemre, hogy önkéntelenül is hangot adtam a fájdalomnak. S bevallom igazán büszke voltam magamra, hogy csak felszisszentem és nem kezdtem el cifra káromkodások közepette bőgni. 

Ja és még egy aranyos hiedelem gyors megcáfolása- sajnos itt sem emlékszem a forrásra - de a cikk arról szól, hogy hogyan tudunk a terhesség alatt készülni a szoptatásra, vagyis inkább, hogy hogyan biztosan nem...szóval a terhesség alatt nem kell törölközővel dörzsölni a mellbimbót, nem lesz tőle felkészültebb a szoptatásra.

Hát ennyit a szoptatásról és rólunk így együtt, meg külön is...nem lett rövid (ennek ellenére, ha még találok érdekességet ki fogom vele egészíteni a bejegyzést). Egyébként az enyémhez erősen hasonlatos vélemény - jelentősen rövidebben és frappánsabban megfogalmazva - olvasható Petránál és nem csak szoptatás ügyben. És az általa is idézett mondat mindenképpen kell szereplejen nálam is, mert nagyon bölcs volt az aki, ezt leírta (sajnos nem tudom ki volt az eredeti szerző):

"Nem ítélkezem sem mások, sem magam fölött. Ez nem az én dolgom. Inkább a szívemre hallgatok, és megértést gyakorlok."

2011. szeptember 12., hétfő

Csípőszűrés - Dr. Lengyel Zsuzsanna

Már eleve nem a helyi intézménybe utalt a gyerekorvos, aztán még azt is mondta, hogy az általa ajánlott főorvosnak van magánrendelése is. Hát nosza el is kértük az elérhetőséget és mivel nem voltam elájulva tőle, hogy az ajánlott intézménybe is két hónappal későbbre tudtak csak időpontot adni, hát fel is hívtam. Egy nagyon kedves doktornővel beszéltem, aki nem tudott azonnal időpontot adni - nem lévén nála a notesze - kérte, hogy hívjam később. Ezt a későbbet én elmulasztottam, de ő nem és visszahívott. Meg is beszéltük az időpontot, a lehető legkorábbit azután, hogy Zsebi betöltötte a hat hetet:)

A rendelő az átlagos magánrendelőkhöz képest egész jó helyen van, avagy tömegközlekedéssel jól megközelíthető (nem mintha ez nálunk szempont lenne), és akad a környéken parkolási lehetőség is (ez már annál inkább szempont). Korrektül, igényesen berendezett váró fogadott minket, meg néhány várakozó páciens. Kicsit korábban érkeztünk. Az időpontunkhoz képest egy negyed órával jutottunk be később.


A doktornő és asszisztense élőben is nagyon kedvesek. Igazán gyerekszeretőek (szerintem azért ez korántsem mondható el, minden gyerekekkel foglalkozó orvosról sajnos). Nekünk első körben csak annyi dolgunk volt, hogy kivegyük a babát a hordozóból. Ezután a doktornő levetkőztette, mondván, hogy így már vetkőztetés közben is látja, hogy rendben vannak-e a mozgások. Aztán kézzel ellenőrizte a csípőjét, majd UH-val. Mondta, hogy kicsit kötöttnek tűnik, de nem biztos, hogy valóban az (és ha az is, nem gond, egy ilyen korú babánál), mert hogy a kislegény nagyon izmozik:) Amíg a lelet elkészült mi vagyis apa felöltöztette Zsebit, én közben intéztem a fizetést és az időpontot a kontrollra. A doktornő 4 hónapos korára rendelt vissza minket. A vizsgálat nem tartott tovább 10 percnél és 7000 magyar forintba került, amiről kérdés nélkül írták az egészségpénztári számlát. Zsebike pedig egyetlen nyikkanás nélkül tűrte az egészet:)

Még annyit mondott el a doktornő, hogy a babát hason vagy háton altassuk csak. Mikor itt KáeM megvillantotta tudásunkat, vagyis hogy tudjuk miért nem szabad oldalt altatni, akkor mondta a doktornő, hogy nagyon felkészültek vagyunk. Aztán mikor a D-vitaminnál átbeszéltük, hogy nem kanállal, hanem szájba cseppentve adjuk, már szinte elalélt, s mikor azt is megtárgyaltuk, hogy mik azok a babaeszközök, amik nem igazán javallottak a baba mozgásfejlődése kapcsán, akkor már szinte istenített bennünket:) Távozáskor még mondta, hogy bármilyen kérdésünk van, hívjuk nyugodtan a mobilján szívesen válaszol. (Mozgásfejlődés szempontjából egyébként azt mondta, hogy a legjobb, ha a gyerek sima felületen van: szőnyeg, kiságy. Később pedig hasznos lehet egy járóka, mert az segíti a (fel)kapaszkodást és ellentétben egy asztalterítővel (ami szintén segítheti a kapaszkodást) nem ránt magára semmit:P)

6 hetes kontroll - Dr. Herczegh Szabolcs

Azért valahol teljesen hihetetlen, hogy már több, mint hat hete szülők vagyunk. De mégis igaz. Hétfőn a reggeli első időpontot pályáztuk meg szokásosan, bár ezúttal nem értünk oda sokkal korábban - hiába szülőként azért kicsit másként szerveződik az élet.

Még múlt csütörtökön elmentem egy kontroll vérvételre, ennek a leletnek az átbeszélésével kezdtük. Megállapítottuk - főleg a doktorúr - hogy jók a pajzsmirigyértékeim. A gond csak az, hogy gyógyszer mellett ilyenek, így hát ezeket továbbra is kell szedni (jód és thyroxin). Átbeszéltük a szoptatás, vagyis inkább cicikiköpés kérdéskörét (ő is azon a véleményen volt, hogy a Merckformin miatt nem értékeli Zsebi a cicit). Aztán jött egy gyors kenetvétel, azzal a felkiáltással, hogy a szülés utáni hormonok képesek beindítani az esetlegesen szunnyadó problémákat. Ennek az eredménye elvileg szerdán lesz meg, ígérte a doktorúr, hogy hív, ha van valami tudnivaló. Ezen kívül megkért, hogy menjek el egy terheléses cukor vizsgálatra (inzulin is), hogy lássuk ott mi a helyzet. Kaptam receptet, s az orvosi részét ezzel le is tudtuk. Illetve még kedvesen és viccesen érdeklődött, hogy mi legyen a fogamzásgátlással, mi meg mondtuk, hogy ha nincs orvosi ellenjavaslata a következő babának, akkor semmi, inkább nem élnénk vele. Örömmel vette döntésünket. Ezután megmutattam neki a képeket, amiket előhívattam (még a kórházban kérte, hogy a 6 hetes kontrollra vigyek képet Zsebiről), hogy válasszon. Bevallom cseppet meglepett a választásával, mert hogy az alábbi kép mellett döntött;) Végül átadtuk neki hálaajándékunkat, amire természetesen mondta, hogy nem kellett volna, de azért nagyon örült neki, s látszott, hogy jól esett neki. (Egy üveg jégbort kapott;))


Végül vidáman elbúcsúztunk, kicsit talán kevéssé orvos-beteg stílusban, mert hogy a szülés óta puszival üdvözöljük egymást, de azt hiszem ezzel nincs is semmi gond, kicsit más is lett a kapcsolatunk, mint egy átlagos orvos-betegnek. Bevallom ezt egy cseppet sem bánom:)

Ja és amit mindenképpen meg kell említeni, hogy Zsebikét is üdvözölte és megcsodálta/megsimogatta, nem úgy, mint sok más orvos tesz az általa világra segített babákkal, hogy rá sem néz.