Akkor részletesen, amit én találtam róluk itt-ott és amit fontosnak tartottam megosztani.
Hüvelyi szülés
Vajúdás és szülés: Három szakaszát különböztetjük meg. Az első - véleményem szerint - konkrétan a vajúdás, amikor a méh eddig is tapasztalt összehúzódásai rendszeressé válnak. Az összehúzódások zárt állapotából mintegy 10 cm-nyire nyitják meg a méhnyakat. A második szakasz, - ha szigorúan vesszük már a szülés része - ez konkrétan a kitolási szakasz, amikor a baba megszületik. A harmadik szakasz a lepényi szakasz ekkor válik le a méhlepény (avagy, hogy senkinek ne legyen illúziói: a placentát/méhlepényt is meg kell szülni, ugyan már csak pár tolással). Hogy összességében mennyi időt vesz igénybe egy szülés, ezt nagyon nehéz megmondani, mert nagyban függ az egyéni adottságoktól, a körülményektől, illetve akár attól is, hogy hányadik gyerekét szüli éppen a várandós. Hozzávetőlegesen azért jó, ha lelkileg felkészülünk az alábbiakra: a rendszeres, vagyis a méhszáj tágulását okozó fájásoktól számolva első gyermek esetén 8-12 óra, második vagy többedik gyermek esetén 4-6 óra egy normál lefolyású szülés. De természetesen nem ritka az ennél sokkal rövidebb és sokkal hosszabb vajúdás és szülés sem. Az mindenesetre kijelenthető, hogy az első szakasz a leghosszabb. És akkor örök kérdés a hüvelyi szülésnél a gátmetszés...manapság a legtöbb kórházban már lehetőség van gátvédelemmel szülni. De ha esetleg nem jön össze, akkor vághatják, amit azt jelenti, hogy a gáton, vagyis a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti területen egy olló segítségével ejtenek vágást a kitolási szakasz folyamán, közvetlenül a baba fejének kibújása előtt. A medence izmainak tornáztatása csakúgy, mint annak masszírozása, segíthet elkerülni a gátmetszést. (Részletes leírás a gátmetszés elkerüléséről.)
Császármetszés
A császármetszés: a magzatot a természetes szülőutak megkerülésével, a hasfal és a méh megnyitásával műtéti úton segítik a világra. Élőkészítésként vénás infúziót és gyógyszereket adnak egyrészt folyadékpótlás, másrészt gyomorsavcsökkentés miatt, illetve a fertőzés megelőzése céljából antibiotikumra is szükség van. Alapvetően a gerincközeli érzéstelenítésben végzik a műtétet, mert ennek számos előnye van az altatáshoz képest (pl.: az anyuka megéli gyermeke születését). Maga a műtét fél-egy órán át tart. A bőrmetszés keresztben, az úgynevezett bikonivonalban történik, hogy lehetőleg esztétikailag kevésbé legyen látható. Ha korábban is végeztek a várandósnál császármetszést, akkor ugyanazon vonalban történik a beavatkozás. A hasizmokat sohasem vágják át, ezért a műtét után 6 héttel már akár a tornát is el lehet kezdeni. (Ez azért a gyakorlatban nem teljesen igaz, mert ha nagyon kell sietni a császármetszéssel - vagyis a anyag/baba élete veszélyben van - akkor simán átvágják!) A hasi sebet az első napokban nem szükséges kezelgetni, a kötést is csak akkor kell cserélni, ha teljesen átázik vagy esetleg átvérezik. Varratszedés általában hét-tíz nap után esedékes.
Hogy milyen szülés után mennyi időt kell az Őrzőben tölteni, az kórházanként eléggé eltérő. A Róbert Klinikát hüvelyi szülésnél 2 órát mondtak, császárnál pedig 4-et, de hallottam már ennél sokkal hosszabb időszakokról, és sokkal rövidebbekről is. Magát a kórházat hüvelyi szülés esetén általában 3-4 nap után lehet elhagyni (miután volt széklete a kismamának és a baba is tökéletesen jól van), császár után pedig 3-5 nap (miután volt széklete a kismamának és a baba is jól van).
Mind a két esetben (hüvelyi szülésnél és császármetszésnél is) van egy bizonyos előkészítési protokoll...amin vagy átesünk, vagy nem. Nyilván ez is sok mindentől függ. Alapvetően az alábbiakra érdemes számítani (bár tisztában vagyok vele, hogy az egyre természetesebb szüléséért vívott harc eredményeként az alábbiak egy része már nem általánosan bevett szokás, de azért jó tudni, hogy létezik, s nem ott és akkor szembesülni vele):
• Beöntés
• Fanszőrzet borotválás
• Intravénás infúzió alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt
• Intravénás kanül behelyezése megelőzésként.
