Nos ez szerintem alapból sem egyszerű kérdés, hát még nálunk, akik több száz kilométerre lakunk, mind a két kíváncsi nagyszülőtől (és egyéb rokonságtól). Jó cikk jelent meg ezzel kapcsolatosan az Anyák lapja 2011. március havi számában.
Mélységesen egyetértek a cikk több mondatával, rögtön a címadóval is: "Alkalmazkodjon mindenki más". Ez tipikusan az az élethelyzet, amikor a frissen szülővé vált párosnak kell éreznie, hogy mikor jött el a látogatás ideje. A cikkben a látogatásokkal kapcsolatos stratégia kidolgozására buzdítják az új családot, ezzel azért teljes mértékben nem értek egyet, mert ez sem igen lehet előre meghatározni, hiszen lehet hogy most tényleg úgy vagyok/vagyunk vele, hogy az első pár hétben senkit nem szeretnék magunk körül látni, legalább, amíg ki nem alakul családi rutinunk, aztán meg ha megszületik Zsebi nagyjából a második napon fogok segítségért visítani...nem tudhatom:)
Szerintem ez nagyon is egyéni és marhára rosszul tud kijönni, ha a rokonok/barátok/ismerősök elözönlik a kórházat, vagy az éppen hazavonult szülőket (és persze a babát) (és most ezalatt nem azt értem, hogy két percre berobognak ránéznek a babára, majd minden "igény" nélkül kedvesen elköszönve távoznak). Meg tudom érteni a kíváncsiságot, hogy mindenki minél előbb látni szeretné az új földlakót (magunk is így vagyunk ezzel minden kisbaba esetében), de azért szerintem nagyon fontos, hogy tiszteletben tartsuk a látogatás mikor tényezőjére vonatkozó szülői kérést. Ez ma az internet korában azért lássuk be nem annyira tragédia.
A fent említett cikk egyébként ad egy támpontként is felhasználható felsorolását, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a pontokat még "a legbátrabbaknak is ajánlatos figyelem venniük":
"1. amikor gyógyultnak nyilvánítják a gátsebet vagy a császármetszés okozta heget, és képesek vagyunk fölállni, leülni, továbbá nem érezzük úgy, hogy szétrobban a mellünk, és menten begyullad, ha nem fejjük le, vagy szoptatjuk meg a babát;
2. ha úrrá tudunk lenni az első napok káoszán, és a háztartásunkat fogadóképesé tudtuk tenni;
3. miután túljutottunk a hormonok okozta hullámvasút kezdetén, és már nem sírjuk eé magunkat félóránként;
4. amint eljutottunk odáig, hogy megmossuk a hajunkat, és a kialvatlanság ellenére is maradt energiánk s kedvünk...na akkor jött el a pillanat, amikor szétküldhetjük a meghívókat."
A másik támpontot adó mozzanat a cikkben:
"Az első hat hetet, a gyermekágyas időszakot, de mimimum egy hónapot célszerű kivárni, a lehetséges vírusok cseréjének elkerülése érdekében. A kisbaba szervezete még nem elég ellenálló, ezért egy olyan náthás betegség, amely egy felnőtt számára semmiség, hordozója észre sem veszi, az újszülött szervezetére veszélyes lehet. (Újszülöttnek minden vírus új.) Ha már elég erősnek érezzük magunkat és babánkat, a környezetünkben pedig mindenki egészséges, kezdetét veheti a babaköszöntő ünnepségsorozat."
Olyan értelemben kicsit sarkos a cikk, hogy - véleményem szerint - babanézőbe általában nem meghívásra szoktak menni a vendégek, hanem - jó esetben - bejelentkezés alapján. Szóval megfelelő diplomáciai érzékkel úgy gondolom nem lehet probléma, hogy a szülők az nekik megfelelő ütemezésben "rendeljék házhoz" a látogatókat. Persze ehhez szükség van a család és a barátok megértő közreműködésére is. Mint ahogy - a cikk is nagyon helyesen utal rá - annál is, hogy megérdeklődjék mégis milyen jellegű ajándékkal kedveskedjenek a babának (persze ha szeretnének kedveskedni), mert hát nem sok értelme van az újszülött számára egy fél éves kortól használható játéknak, ahogyan a sokadig plüss mackónak sem. A cikk ajánlása és a saját - bevált - családi tapasztalatunk is az, hogy babalátogatós ajándéknak legjobban a fogyóeszközök, amikre folyamatosan és minden kisbaba mellett szükség van, mint pl. a pelenka, popsitörlő...stb. Nálunk ez tényleg nagyon bevált, esetlegesen egy kis ruhával kiegészítve, természetesen nem a legkisebb méretből:) Véleményem szerint ebben az esetben (sem) az ajándék a lényeg:)
A cikk másik sarkalatos pontja, hogy mi is jelent programot a vendégeknek és mi nem...szerintük a pelenkacsere nem program, szerintem meg ezt döntse el a kedves vendég és a szülők, hogy kíváncsi-e/megakarja-e osztani a babázás ezen aspektusait is. (És itt most gondolok a pelenkázásnál - szerintem - jelentősen intimebb szoptatásra, vagy akár a fürdetésre is.)
Szóval ezúton is előzetes is köszönöm a család és a barátok megértését;) (Lám mire nem jó a blog...lehet a vakvilágba bedobott írásokkal üzengetni, bár bevallom nem ez volt a cél:D)
