Mert hát vékony a határvonal a beszélgetünk adott témáról, és az okosságokkal bombázzuk a célszemélyt között....igen és akkor ott van még a direkt tanács, amit aztán végképp senki sem kért. Biztos nekem sem sikerül mindig megfelelően hozzáállni bizonyos témákhoz;) A kértetlen tanácsokat azonban, általában sikerül ügyesen kezelnem.
De bármennyire ügyes és tapintatos az ember, megúszhatatlan, hogy záporozzanak rá a "jó" tanácsok, okosságok és a majd meglátod/majd ilyen-olyan leszel típusú jóslatok. A magam részéről igyekszem ezeket kedvesen hárítani...nem vagyok egy konfliktus kereső ember, inkább kerülöm, így az elmúlt időszakban több kedvenc mondatom is lett: Messze van az még. /Meglátjuk majd hogyan alakul. /Nem minden gyerek/szülő egyforma.
Ennél a témánál kimondottan idegesítő - mert annak ellenére, hogy nem konfrontálódom, még magamban remekül tudok bosszankodni rajta:P - hogy ha a kedves tanácsadó magából indul ki. Főként, ha magunknak is megvan a véleménye a gyereknevelési szokásairól. Tipikus példa ez az Armageddonban elhangzó okosságra: "Én nem fogadnék el attól tanácsot, aki kettes volt asztrofizikából." Szóval, akik a leendő szülők nézetei (elvei, elképzelései) szerint megbukott gyereknevelésből, rosszabb esetben nincs is gyereke, attól azért nehéz elfogadni a tanácsot. Még rosszabb azt hallgatni, hogy szerinte mi magunk is olyanná fogunk válni, mint ők. Részemről elég jól viselem a várandósságot, kevés negatív tünettel, az őrületnek csak gyengébb jeleivel, erre azt is megkaptam, hogy majd később fogok megbolondulni, mert hát azt emberlánya nem úszhatja meg, hiszen az okosságot közlő hölgynek sem sikerült:P
A kedvenc mondatom egyébként továbbra is a több gyerekes anyukától elhangzott - tényleg - okosság: "Az első születésénél még elveim voltak...most már, hogy a harmadikat is kipottyantottam csak a sötétben tapogatózom."
Avagy nem állítom, hogy adott tanácsadónak/látnoknak/jósnak nem lehet igaza, de -már bocsánat a kifejezésért - a fenének van kedve ezt hallgatni. A gyereknevelés tipikusan olyan, mint az élet is általában, hogy az ember szeret a saját hibáiból tanulni. Egyébként meg - állítom és szeretném hinni, hogy így is van, hogy - csak elképzeléseink, vágyaink, véleményeink vannak, kőbevésett elveink nincsenek. S amúgy is igyekszem az okos a más kárán tanul a buta a sajátján elvet követni;)
Disclaimer
"Ha e fikció olvastán valaki vagy valami magára vagy másra ismer, az merő véletlen, rosszabb esetben színtiszta paranoia." /Vavyan Fable/
