2012. február 16., csütörtök

A baba fejlesztése 0-6 hónap

A Baba Magazin sorozatából került ide:) Nyilván jönnek majd a későbbi időszakok is, ahogy sikerül haladnom a digitalizálással (aka gépelés:)). A sorrend nem a megjelenés sorrendje, csak így sikerült. (Kezdetben úgy gondoltam, hogy visszafogom magam és nem illesztem be a hozzáfűznivalóimat, de aztán arra jutottam, hogy semmi okom rá, hogy ne tegyem közzé a saját véleményemet is a saját blogunkban:D)

Környezet és társas kapcsolatok
Kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy egy felnőtt érzelmi és értelmi intelligenciája legjobban az őt eéső három évben érő élményektől és benyomásoktól függ. Hat hónapos korára a baba és szülők között kialakul a feltétel nélküli kötődés, így például keresni kezdik egymást, ha egy ideig külön vannak. A kötődés kialakítása a fogantatáskor kezdődik, hiszen már a pocakban szeretettel foglalkozunk magzatunkkal. Amikor pedig a kicsi megszületik, folytatódnak az ismerős hangok és játékok.

Az első hónapokban a következőképpen segíthetjük az egészséges testi-lelki fejlődést:
- minél többször öleljük magunkhoz, figyeljünk és reagáljunk jelzéseire,
- cirógassuk, meséljük el, mi történik vele,
- szoptatás közben csak őrá figyeljünk, és mosolyogjunk, /Hát én speciel azzal voltam elfoglalva, hogy legalábbis ne bőgjek, mint szoptatásnál…és nem a meghatottságtól, hanem a fájdalomtól/
- tartsuk minél többször testközelben (ringassuk, hordozzuk babakendőben) /De azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a baba is emberi lény, aki ugyanúgy vágyik néha a nyugalomra és magányra, mint a felnőttek/
- tudassuk vele, mi miért történik, mit lát, és mit érez. /érezhet…szerintünk, mert azt pontosan nem tudhatjuk/
Az első hat hónapban alakul ki a babában az ősbizalom a szülei és a világ iránt. Mivel ezek a hónapok elsősorban a baba szükségleteinek kielégítéséről szólnak, valószínűleg az édesanyának több szerep jut, nagyon fontos azonban, hogy az apával való pozitív és bizalmi kapcsolat kialakítása érdekében ő is foglalkozzon a kicsivel, és az első pillanattól segédkezzen olyan teendőkben, amelyeket szívesen végez. Szavazzunk bátran bizalmat, ha társunk közeledik a kicsihez, ringatni, öltöztetni vagy pelenkázni akarja. Mindenképp bizzuk rá azonban, hogy segédkezet nyújtson a kicsinek, amíg édesanyja fürdeti. Ranschburg Jenő professzor szerint, ha egy édesanya nem öleli, dédelgeti eleget gyermekét az első hat hónapban, éppen olyan bűnt követ el, mintha nem adna neki enni. /Szerintem meg az érintés az ember életében folyamatosan nagyon fontos jelentőséggel bír, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni/



Kreatív Eszközök
Ebben az időszakban a kicsi még mindent a szájába vesz, így csak olyan tárgyat adjunk a kezébe, amitől nem lehet baja. A kreatív eszközökkel várnunk kell egy kicsit, de az ötödik-hatodik hónapban már felkelthetjük a kicsi érdeklődését a különböző eszközök iránt. Gyurma, ceruza, kréta, persze szóba sem jöhet, ám figyelemfelkeltő játékon keresztül megismertetünk vele néhány dolgot: 
- Gurítsunk színes filceket együtt. Ha a kicsi már kúszik, követni akarja majd őket. Ha padlón rájuk csap, mókásan továbbgurulnak. Kézügyességét és mozgáskészséget is fejleszt. Csak vízbázisú filcet vegyünk, és szigorú ellenőrzés mellett játsszunk velük. Ha a kicsi már le tudja szedni a kupakjukat, egy rövid időre félre kell raknunk a játékot, amíg véget nem ér a "mindentmegkóstolok" korszak.
- Gyűrjünk összes különböző anyagokat: papírt (fehéret), selymet, zacskót. A különböző anyagok a tapintást és a kézügyességet fejlesztik. Sose hagyjuk a babát felügyelet nélkül ezekkel az anyagokkal, ebben az időszakban a játékokat folyamatosan nyomon kell követnünk és koordinálnunk.
/Vagy egyszerűen tépkedjünk neki papírlapot…mert tényleg sikert arat, ahogy az alábbi videóban is látható/ 


Kommunikáció
- Öleljük és ringassuk babánkat minél többször, miközben bármilyen szeretgető mondatot, mondókát ismételgetünk neki. Például: "Anya kincse, kisvirágom, te vagy az én boldogságom."
- Ha lágy, becéző hangon szólunk a kicsihez, arra késztetjük, hogy reagáljon, így fejlesztve beszédkészségét. A tapasztalatok szerint a csecsemők szívesebben reagálnak a kántáló, magasabb hangokra, így maradt fenn a "gügyögés" a piciknek.
- Bár úgy tűnhet, a kicsi nem érti, mégis mindent magyarázzunk el neki, ami körülötte történik. Hangsúlyunk megnyugtatja őt, szavaink bevezetik az ismeretlenbe. Bizonyos tevékenységek pedig hamar megszokottá válnak, ha mindig ugyanazzal a szöveggel kísérjük. Például: "Most idefektetlek a pelenkázóra. Nézd csak! Kicseréljük a pelust, hogy tiszta és jó érzés legyen. Ne ijedj meg, a törlőkendő kicsit hideg. Így ni!" /Na ez az a pont, ahol a leggyakrabban elvérzek, bár igyekszem minél többet dumálni neki ilyenkor is/
- A kisgyermek agya az átélt tapasztalatokon keresztül fejlődik. A tapasztalatokra reagál az agy, és az agyban kialakult kapcsolatok az ismétlés révén rögzülnek. Ezért kiemelkedően fontos, hogy beszéljünk, játsszunk a kicsivel, és ha ő gügyögéssel válaszol, jutalmazzuk egy szeretetteljes mosollyal. Így pozitív visszajelzéseket kap, és bátrabban fog próbálkozni.
- Nem lehet eleget hangsúlyozni a mondókák, gyermekdalok és höcögtetők kiemelkedő szerepét. Azon a biztonságérzeten túl, amelyet az anya és az apa közelsége jelent, amikor megbillentjük, vagy elkapjuk a kicsit a játék végén, nagyon fontos szerepe van a szókincs fejlesztésében. Simítsuk meg az egyes testrészeket, a végén csiklandozzuk vagy pusziljuk meg a kicsit! "Szeme, szeme, orra, szája, készen van az arcocskája. Kicsi nyaka, nagy a hasa, készen van a (gyermek neve) baba!" /Az hiszem nem is kérdés, hogy rajongom a gyermekdalokért, mondókákért/



Természet
Ebben az időszakban babakocsival sétálhatunk sokat a babával. Ha kertvárosi övezetben lakunk, akkor akár lakóhelyünk közvetlen közelében is, a szennyezettebb levegőjű területekről azonban érdemes legalább hétvégenként kimozdulni a zöldbe. A természetben tett séták nem csak arra alkalmasak, hogy együtt legyen a család, hanem varázslatos nyugalmat is teremtenek, ezáltal kicsit elfeledhetjük a hétköznapi problémákat. Nem utolsósorban pedig friss levegővel telik meg mindannyiunk tüdeje. Ha a baba már tartja a fejecskéjét, hátát, hordozóba tehetjük (kenguru, babakendő, hátihordozó), ezzel egyenetlenebb területre is tervezhetjük a kirándulást, például az erdőbe, miközben egyszerű dolgokról mesélhetünk a kicsinek. /Jobb fajta babakocsik simán viszik az ilyen terepeket is. Nem mondom, hogy a Brio nem nyögdécselt kicsit a Szalajka-völgy után, de azért baja nem lett tőle/ Ilyenkor még olyan apróságok kötik le a gyermek figyelmét, mint a mozgó falevelek, vagy egy színes virág. Egy rövid családi kirándulás a testünkre-lelkünkre is jó hatással van, de a megfelelő öltözékről (az erdőben hűvösebb van), a szúnyog és kullancs elleni védekezésről se feledkezzünk meg.


Játékok
A babával már a pocakban is játszhatunk. Nevén szólítjuk, megcirógatjuk, csiklandozzuk, mesélünk neki. Születése után pedig mindez folytatódik: megsimítjuk, megpusziljuk, beszélünk hozzá, éneklünk neki. Ösztönösen tesszük ezeket, de első gyermeküket váró kismamák talán néha mégis elbizonytalanodnak: hogyan játsszam egy újszülöttel?
Íme néhány ötlet:
- Mutassunk neki puha, színes, csörgő játékot. Vigyük lassan a szeme előtt az egyik, majd a másik irányba, és várjuk meg, hogy kövesse. Amikor már megfogja a játékot, kezébe is adhatjuk. Eleinte praktikus a puha játék, mert a két keze még koordinálatlanul mozog, és fejbe vághatja magát vele. /Nálunk nagyon bevált A ZENE…ezt már a pocakban is hallgattuk és azóta nagy kedvenc/
- Tehetünk a kiságy fölé zenélő körforgót, ez színeivel, a mozgással és lágy hangjával elbűvöli a csecsemőt. Ráadásul még az alvásnál is segítség, mert a megnyugtató állandóságot jelenti.
- Néhány hetes kortól már a kiságyra rögzíthető játék is felkeltheti a baba figyelmét. Kezével vagy lábával megpróbálja elérni, ez pedig a mozgásban, színei és anyaga az érzékszervek fejlődésében segíti a csecsemőt. /Zsebit mondjuk az első pillanattól érdekelte a zenélő forgóka/
- Három hónapos kortól babatornáztatót tehetünk a fekvő baba fölé. /Szerintem nem volt még másfél hónapos, amikor megkapta a tornáztatót…és érdekelte is rögtön/ Eleinte mi mutatjuk meg és mozgatjuk a különböző érdekes, csörgő játékokat rajta, később ezt is megpróbálja megkaparintani.



A könyv
Ebben a korban még legjobb, ha vízbe is vihető lapozókönyvet adunk a baba kezébe. Mivel mindent a szájába vesz, papíralapú könyvvel hiába is próbálkoznánk - nyálban úszna, mielőtt észbe kapunk. A műanyag lapozható könyv viszont színes, esetenként sípol is, és mindenképpen alkalmas arra, hogy a kicsinek megmutassuk, mi van benne, és meséljünk az apró tárgyakról, állatokról. Lehet textilváltozatban is kapni, sőt néhány babakönyv különféle csörgő-zörgő kiegészítőkkel van ellátva: ez még nem igazi olvasás persze, de a könyvet mint fogalmat megismertethetjük a babával, és ha mesélésre, beszélgetésre ad okot, mindenképpen fejleszti a kommunikációt.


Sport
- Az első hónapban sportról nem beszélhetünk, de néhány hetes kortól vihetjük a picit babaúszásra. /Én nem találtam olyan uszodát, ahol 3 hónapos kor előtt fogadtak volna babákat/ Az erre alkalmas uszodákban megoldott, hogy nem külön medencében, vagy vízcsere után közvetlenül tartják a tanfolyamot, így a kicsik biztonságban vannak. /Kicsit pontatlan a megfogalmazás, de nyilván arra gondolnak, hogy megfelelő a terep a babáknak/ Kérjünk tanácsot a gyermekorvosunktól, védőnőnktől, hogy mikor, hová vihetjük a gyermeket. /Hát ezt azért gyerekorvosa, védőnője válogatja/ A babaúszás lényege, hogy a babák nem felejtik el az ismerős vízi közeget, és az anyaméhben tett úszó mozdulatok felelevenítésével, begyakorlásával igen hamar nagyon ügyesen megtanulnak úszni.
- Sétákra természetesen már néhány napost korától vihetjük a picit. Ha módunk van rá, menjünk a természetbe, ott jóval tisztább a levegő.



Továbbképzés kicsiknek
Ebben az időszakban három hónapos kortól úszásra vihetjük a kicsit. A születés után nem sokkal még él a babák úgynevezett búvárreflexe, azaz ha víz alá kerülnek (miként az anyaméhben kilenc hónapig), azonnal visszatartják a lélegzetüket. Ezt a képességüket kihasználva fejleszthetjük tovább a kicsit, így általában elég korán nagy biztonsággal megtanulnak úszni. /Milyen jó, hogy az eggyel korábbi számból is ezt tudhattuk meg/