2014. április 30., szerda

Mérföldkő - Szobatisztaság Zsebi módra

Úgy látszik ezek most gyors egymásutánban jönnek:P A bejegyzés már nagyon-nagyon-nagyon régóta íródik, de most ért a végére a történet…íme hát a nem rövid szösszenet:

Hát ez egy hosszú történet. Nem is tudom mikor kezdtük pontosan, de régen. Azzal, hogy nem költözik bili a lakásba, tehát jött egy szűkítő és vele a próbálkozások. 


Első körben csak minden este csüccs, eredmény nulla, aztán rögtön pisi a fürdővízbe. Aztán megtört a jég, egyik nap sikerrel járt…lelkes lett, néha kikéretőzött nappal is. Hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. 


Aztán tavasszal valahogy úgy alakult, hogy elkezdte a kakikat a wc-nek fenntartani. Jól is ment egy darabig, aztán valahogy megváltozott a dolog. Közben kérésünkre elkezdték a bölcsiben is wc-re ültetni a többiekkel együtt. Nem volt meg az áttörés. 

Nyáron azt gondoltuk a szabad tér, a meleg meghozza a várt eredményt. Mint később kiderült hiba volt ez a kert gondolat, mármint, hogy oda és akkor pisil (kakil) amikor akar. Visszavette kicsit a lelkesedést, főleg, hogy Anyósomnál a wc-re nem is nagyon volt hajlandó ráülni (pedig a szűkítő detto ugyanaz, mint itthon). Haza jöttünk, majd jött egy nap bölcsi, egyetlen nap!!! Durva változás állt be wc fronton, elkezdett kikéretőzni, alvás előtt szigorúan pisi a wc-be, kérésre tiszta peluka, ébredés után azonnal pisi (többnyire száraz peluka), napközben általában nem kért pelenkát. Aztán kaki már csak és kizárólag a wc-be….a sajátunkba. Ami azért eredményez némi problémát, esti kimászkálást, miegymást, mert ugye ha egész nap tartogatja, akkor nem annyira egyértelmű, hogy a fürdés előtt és/vagy utáni wc-látogatással sikerrel jár. Na ilyenkor ugye nincs alvás addig, amíg nem sikerül, mert persze fáj a pocakja. De azért ez is alakul lassan. 



Az alvás előtti pisilésnél mondjuk elkezdett játszmázni is, mert rájött, hogy ha kikéretőzik pisilni, akkor kivisszük és akkor ismét világosban és velünk lehet, nem kell elaludni a szobában (az egyedül ugye az Öccse miatt eleve nem értelmezhető fogalom). Aztán erről és az egyébként is könyv-olvasások miatt hosszúra nyúlt wc-n csücsülésekről igyekeztünk mindenféle trükkel leszoktatni. Az éjszakai témánál úgy, hogy nincs pisilés, tessék visszatartani reggelig (többnyire, mert ugye, ha nem volt kaki adott napon, akkor ez a teória már meg is dőlt…mondjuk be kell látni, hogy másként kéretőzik ki ilyenkor:P) - nyílván nem tartja még vissza, nem is lenne egyszerű, mert ő még elég sokat iszik lefekvés után. De azért már nem jellemzőek az átázott pelusok. A nappali hosszúaknál pedig általában az a trükk - ami többnyire beválik - hogy félbe hagyunk valamilyen tevékenységet, amihez sietni kell vissza, így nem tart egy órát egyetlen akció. (Nyilván az Öccse miatt, sem annyira mókás, ha órákat ülünk a wc-n…bár olyan is volt, hogy mindenki a legkisebb helyiségben ücsörgött, igen mindenki, a macska is:P) 


Jah a bili meg nem játszik…mert hogy feladtuk ám az elvet (mert többeknél pont a bili hozta meg az áttörést) és beköltözött egy verdás darab, ami játéknak remek, használni viszont nem hajlandó. Pedig néha jó lenne, mert előfordul, hogy kevés az egyetlen wc ennyi felhasználóra (végtermelőre, ha úgy tetszik), meg jobb lenne az Öccse miatt is, ha a szobában maradnánk, de ez van, így is jó, nem kell még onnan is majd átszoktatni. Egyetlen hely van a wc-n (és Ica mama/Zaziék kertjén) kívül ahol hajlandó pisilni az pedig a terasz, nos itt vagy a kis vödörbe, hogy utána megöntözhesse vele a paradicsomokat, vagy a kőre, hogy felmoshasson….tudom, veszélyes a gyerek:P:P:P 


Aztán egyik nap megjött az áttörés bili-ügyben. Foglalt volt a wc, ő pedig nem bírt várni, hát megoldotta. Nem lett kedvenc, de néha hozza és pisil bele, majd maga viszi ki kiborítani. 

Az idegen hely témában is lett áttörés, szállodában töltöttünk egy éjszakát és ott is simán ment, hová tovább szűkítő nélkül:D:D:D Itthon is próbálkoztunk utána így, de itthon inkább kérte a szűkítőt. 

Kaki-témában teljesen szobatiszta, nem hajlandó pelusba kakilni, inkább visszatartja, de vicces, mert amikor kakilnia kell, akkor nem azt mondja, hogy menjünk ki wc-re, mert kakilni kell, hanem közli, hogy vegyünk fel pelenkát, majd söpör a wc felé:P 

A vissza a bölcsibe kérdéskör kicsit hátravetette a lelkesedést. Első nap úgy volt, hogy peluka nélkül ott is és szól, meg minden, de az új hely, az új arcok - gondolom - annyira sok(k) volt, hogy gyors egymás utánban kétszer is bepisilt, így ott egyenlőre maradt a peluka. Itthon továbbra is szól, sőt kaki miatt a pelenkát is leveteti;) 

Aztán ismét imádat lett a bölcsibe járás és lelkes lett ott is a témában - nyilván a szobatiszta többiek jó húzóerőt jelentettek. Ebben az időszakban itthon - ha velünk volt - szinte folyamatosan pelenka nélkül tartózkodott és kevés kivételtől eltekintve szólt is, ha menni kellett. (Alváshoz és menethez kapott pelukát, de sokszor szárazan került le róla). Ugye pelukába nem kakil, ennek mondjuk az lett az eredménye, hogy lefekvéskor van egy kakilni-pisilni kell kör, ami nem kamu és nem játszma, mert mindig van eredmény, csak kissé macerássá teszi az altatását. 


A hidegebb idő aztán megint hozott érdekességet, mert a lelkesedés töretlen, olyannyira, hogy nem is nagyon akar pelenkát venni, hanem bugyit kér (nagyon cuki a kis boxerekben), de szólni azt nem hajlandó, jobb esetben utólag közli, hogy bepisilt, rosszabban még azt sem. (Nem, kicsit sem érdekli, hogy lepisilte a kedvenc mesehőst…pedig ebben azért volt reményem:P). Volt egy szorulásos időszaka, ekkor megint ment kaki a pelenkába - gondolom, mert már elunta az életét a wc-n - de azért még mindig szívesebben kakil a wc-be általánosságban. 


A hideg idővel nem várok komoly fejleményeket, erőltetni sem akarom, majd eljön az ideje és megérik rá teljesen. 

Újabb fordulat december elejére, hogy a bölcsiben gyakorlatilag szobatiszta, szól, ügyes, minden szuper. (Bugyipelenkában nyomul egyenlőre). Itthon nem, kicsit sem. Esetleg leveteti a pelenkát, de pont leszarja, hogy nincs rajta…sokszor szó szerint. :P Nem zavarja sem a pisi, sem a kaki, utólag sem nagyon szól, bár arra mindig emlékszik, hogy hol történt baleset és mi következett utána (felmosás, zuhany….a végterméktől függően;)). (Ha kérdezgetjük, hogy menjünk-e wc-re, akkor szinte mindig nem a válasz és persze az esetek többségében a baleset bekövetkezte előtt nagyjából 20 másodperccel hangzik el a kérdés, de ha erőszakkal elcipeljük a wc-re, akkor nem hajlandó ráülni) A bölcsiben a téli szünet után bugyival szeretnének próbálkozni a nénik, hát áldásom rájuk, itthon sem adjuk fel természetesen addig sem. De ez tényleg az a dolog, amit erőltetni marhára nem lehet, mert igazából nem vezet sehová. 
Végülis elmaradt a januári próbálkozás a bölcsiben és itthon is elült a téma teljesen. Nagyon-nagyon ritkán kéretőzött wc-re, s szinte sosem mondta, hogy wc-re szeretne menni. Maradtunk a nem erőltetésnél…elvégre még elég sok idő van nyárig. 


Aztán húsvét hétfőn közölte, hogy akkor ő már nagy kisfiú és köszöni, de nem kér pelenkát többet. Egymásra néztünk apával, megvontuk a vállunkat és levettük. Persze kérdezgettük fél óránként, és mentünk szorgalmasan a wc-re. Magától is szólt. Baleset komoly nem volt. Kedden reggel már peluka nélkül indult a bölcsibe…és csont nélkül vette az utat. Ott sem volt semmi gond. Éjszakára - lefekvés előtt - kap pelukát, bár minden nap közli, hogy nem kell, nem pisil be, de megdumáljuk, hogy a) maradhat a bugyi b) ha nem lesz benne pisi reggelre, akkor másnapra nem kell vennie. (Ennél még persze nem tartunk, mert még mindig iszik lefekvéskor). 

Azóta volt ugye több utazás, több rendezvény és - számunkra is picit döbbenetes módon - simán megy a nappali pelu nélküli lét. Sokan mondták, illetve sok helyen olvastunk is róla, hogy gyakran van ilyen, hogy mikor megérik rá a csemete, magától és egyik napról a másikra szobatiszta lesz. Nem hittünk benne teljesen, s nem is igazán számítottunk rá, de nagyon örülünk, hogy így van :) Büszkék vagyunk a mi ügyes nagyfiúnkra. 

(K. néni az egyik gondozó néni a bölcsiben, aki gyerekpszichológiát is tanul, mondta, hogy előfordulhat egy visszaesés majd nemsokára, de ezen ne aggódjunk…hát meglátjuk, hogy lesz-e és milyen formában lesz visszaesés.) 

2014. április 27., vasárnap

Seholsziget - Nőtincs

Mivel az időjárás-jelentés kamunak bizonyult (mint mostanában általában:S), így ma ismét felkerekedtünk, ezúttal Nőtincs felé véve az utat, hogy meglátogassuk a sokak által ajánlott Seszit:D


A magyar utak remek kitáblázottságára tekintettel tettünk némi kitérőt, de még így is ott voltunk 45 perc alatt. A bejárattól rövid sétára remek parkoló van kialakítva, kényelmesen elfértünk benne a busszal is. A fiúk ügyesen sétáltak a bejárathoz, aztán a jegyvásárlást követően a függőhídon befelé:) 


A jegyárak teljesen barátiak, sőt csomó féle kismamás kártyára van ilyen-olyan kedvezmény. A jegyen felül kell azonban fizetni minden extra mókért, ezek sem elszálltan drágák egyébként. A plusz zsetonokat már bent lehet megvásárolni. Van lovaglás, kisvonat, lovaskocsi…meg nem is tudom még mik. A belépőben pedig benne foglaltatik az állatpark megnézése, az állatsimogató, meg a sokféle játszótér. 

Tízóraira friss kemencés pogácsát kínálnak, ebédre pedig kétféle házi készítésű menüt…főként bográcsos egytál ételek, meg ha jól láttam pizza is van...legközelebb remélem lesz lehetőségünk megkóstolni is az ebédet, mert igazán jól hangzott a kiírás alapján ;)


A hangulat nagyon családias, mindenki nagyon kedves volt. Szaladgálási- és játék-lehetőség pedig millió adódott a fiúknak. Zsebi kipróbálta a lovaglást (pár perc, de rendes nagy lovon), erre két éves kortól van lehetőség. Tervben volt a kisvonat és a lovaskocsizás is, de ezek már nem fértek bele az ott töltött két órába…mert hogy Bogyka mandátuma ismét lejárt. 


Nem bántuk, mert biztosan ígérhettük a kedvesen búcsúzó pénztáros néninek, hogy visszatérünk - konkrétan következő hétvégére is beterveztük. Rendezett, nem volt tömeg, korrektek az árak és nagyon élvezték a legények is. Legközelebb talán inkább délután megyünk, mert a nyitástól a délutáni alvásidőig nincs elég idő minden mókát kipróbálni. S arra még egy kicsit várni kell, hogy Bogyka is gond nélkül bírjon ki egy napot alvás nélkül. :)

2014. április 26., szombat

Tűzoltó- es rendőrmajális



Mióta kitört a “tizitó" mánia azóta tudjuk hogy menni szeretnénk. Ennek ellenére lemaradtunk volna ha az egyik bölcsis anyuka nem dobja be a plakátot a bölcsi csoportjába hétvégi programajánlatként.


Aztán később meg így is kérdésessé vált a "szuper" időjárás miatt. De aztán úgy döntöttünk, hogy nincsenek cukorból a fiuk, mi meg pláne nem és gumicsizma meg esőruha is beszerezhető szóval uccu neki. Jó időben elindultunk, mert meg beszaladtunk a madarasba az említett esővédelmi felszerelésekért. Méret az nem nagyon volt de azért megoldottuk.


A rendezvény maga szuper volt. Őszinten sajnáltam őket az idojaras miatt, de azért így sem voltak kevesen. Korán érkeztünk hogy biztos találjunk megfelelő parkolóhelyet a busszal. Három pici gyerekkel két felnőttnek azért nem volt egyszerű a buli, nem kicsit fáradtunk le. Egyenlőre a programokból főleg zsebi tudott mazsolázni soktól még ő is megijedt félt és szégyenlősen kihagyta....azért is le kalappal a szervezők előtt mert igazan igyekeztek minden korosztálynak izgalmassá érdekessé tenni a rendezvényt. 




Így mivel az igazi tűztől és annak oltásától inkább távol maradtunk élvezhettük a kisebbeknek való műagyagház spriccelős oltását. Próbálkoztunk tömlőgurítással. Színeztünk - ezt Bogyka is élvezte - töltöttünk tűzoltósági kérdőívet...apa helyesen anya kevésbe de azért mind a köttért járt a cuki poló:) Fotózkodtunk és áhítattal néztük azokat akik bevállalták a daruskocsis mókát (ezt kihagytuk a túl hosszú sor okán, meg szerencsére amúgy sem kérte Zsebi. Megelégedett a nézéssel...bár azt képes lett volna órákon át tenni:P). 


Bogyka főleg a lufikat és a szaladgálást élvezte, nyilván Mazsi meg többnyire szunyált a kocsiban. Dél korul adtuk fel amikor Bogyka már nehezen volt rábeszélhető az együttműködésre, így Zsebivel boltoltunk a hazaindulással kapcsoltosan. A rendőrös részre át sem jutottunk annyira sok volt itt a látnivaló, de sebaj majd jövőre:) 


Hazafelé menet Zsebi meglátott egy kisfiúnál egy mentőautót...mint kiderült valamelyik sátorban kapta, de ezt már nem mentünk vissza kideríteni pontosabban. Inkább tárgyalási alapnak használtuk a hazainduláshoz és útba ejtettük a játékboltot;) Bogyka természetesen szinte azonnal bealudt a kocsikan és persze nem sikerült itthon felvinni. S mivel Zsebi az újraaltatásnál kicsit sem volt együttműködő, így a délutáni szunya lényegében elmaradt. Ennek ellenére kevésbé volt gáz a délután, mint számítottuk:) A rendezvény pedig jövőre biztos ismét célpontunk lesz..reméljük akkor sem maradunk le róla;)

2014. április 23., szerda

Mérföldkő...



Sok tanakodás előzte meg a dolgot, de végülis ma beadtam Zsebi ovis jelentkezési papírjait. Értesítés egy hónapon belül...a papírokat átvevő néni elég érdekesen fogalmazott (30 napon belül küldik ki az értesítést a felvételről). Hogy tényleg felveszik-e az még persze szerintem kérdéses, hogy tényleg átmegy-e az imádott családi napköziből, ha felvették meg még nagyobb...meglátjuk, de azért nagyon fura érzés volt, hogy ilyen nagyfiúnak vagyok az anyukája:P

2014. április 4., péntek

Mazsi - 2. hónapos

Az első hónapról, meg még ennek az első feléről is a kórházazás a információ. De azért nézzük a szokásos listát, amit tudok belőle :) Ez egyenlőre nem lesz túl kimerítő, főként, mert bevallom kicsit később készült el, mint a valós hóforduló…najó sokkal később;) - Milyen praktikus is a visszadátumozási lehetőség:)

Kicsit sem könnyes búcsú a kórháztól
Adatok: 4,97 kg, 58,5 cm. Furcsán kicsi a testvéreihez képest, persze így is teljesen jó súlyban van, már szépen utolérte magát. Ruhákból még simán jók az 56-osok. Pelukából az 1-es Premium Care végét járjuk.


Alvás, evés…alias napirendetlenség: Nyilván még nincs napirendje. De szépen igyekszik belesimulni az életünkben, az első napok káosza után;) Mindenesetre szépen és lelkesen eszik, gond nélkül. Finoman szólva is kevesebbet bukik, mint a testvérei. Alszik sokat, éjszaka is maximum egyszer ébred. A cici többnyire nem elég neki, egyenlőre a korábban lefejt és fagyasztott anyatejjel tudunk pótolni. 



Kimittud: Nyilván nem tett jót neki a kórházi időszak, a nyugatók, a lekötözés. De azért ügyeskedik már ő is. Szépen kinyomja magát hason. Mosolyog :) 

Fog: még semmi jelek…a jól látható csírákat leszámítva:) 

EÜ: Kontroll a sebészeten, meg időnként Koós doktornő is ránézett. 

Hordozás/utazás/egyebek: Még nem volt hosszabb utazás, de tervben van. Ma viszont megkezdtük Lillánál a Dévény tornát, aki javasolt pár további vizsgálatot. 


Aktuális becenevek: Mazsi, Mazzsantó, Mazsfülű, Mizsmazs, Mazsola…nem tudom a kórház óta neveztük-e Alexnek, mert már elve fura, hogy ő ilyen sokáig a keresztnevén emlegetődött. 


Tesók: Imádják, imádja őket. Zsebi komoly nagytesó módjára etet, itatja, simogatja, csitítgatja. Bogyka mozdulatai nem annyira finomak, de nem közeledik durván ő sem. 


Jade vs. Mazsi: Bújuk hozzá a cica, puszilgatja…eddig vele a legközvetlenebb a Jade…illetve így első pillanattól, mert ugye mostanában Bogyka és macska szerelem van;)