Hát az egyértelmű nem mindig egyértelmű. Vettünk másik ovulációs tesztet és annak rendje és módja (aka leírása) szerint meg is csináltuk. Látható is a képen, hogy egyértelműen peteérésem volt…vagy mégsem.
Mert hogy akivel eddig beszéltem és ezt a módszert alkalmazta, annál bejött. Nálunk nem. Hiába a pontosan időzített orvosilag előírt szeretkezés, nem lett baba a pocakban. Bevallom nagyon rosszul esett, hogy igyekszünk mindent megtenni, viszonylag egészségesen is élünk (nem dohányzunk, normálisan étkezünk, sportolunk, szedünk vitaminokat) és mégsem jön a baba, másoknak meg a káros életmód ellenére azonnal sikerül. Júliusban csináltam utoljára ovulációs tesztet, azóta nem. Csökkent a lelkesedés, s a hit is, így utólag most már bevallhatom. Augusztus elején megbeszéltük, hogy legkésőbb szeptemberben felkeressük ismét a dokit, hogy akkor mi mostantól érezzük úgy hogy kudarc.
Tegnap voltunk nála. A hozzáállása minden várakozásomat felül múlta, mert bevallom a kezdeti hozzáállása ellenére is volt bennem félsz, hogy el fog minket hajtani, hogy igenis próbálkozzunk még és hasonlók. De nem tette. Kedves volt és mosolygós ahogy mindig. Elsőként KáeM kapta meg a beutalóját, a doktor úr megfogalmazásában: mert ő az egyszerűbb eset. Utána én. Két hormon vizsgálatát rendelte el (progeszteron és prolaktin). Ezután azért jött némi bekukkantás, s javaslatára egy ultrahang is. Elsőre nem talált semmi kivetnivalót. Az ultrahang viszont nem volt éppen kedves velünk: megszemléltük az egészséges méhemet, majd a petefészkeimet, amiben nem nagyon voltak peték, legalábbis szabad szemmel (szakavatott orvosi szemmel) láthatóak nem, ami azért is furcsa, mert szerdán volt peteérésem (elvileg, ha számított módszerrel nézzük). Mondta, hogy ez nem jó, de nem is a legrosszabb eset. Elmondta, hogy mi a menetrend. Megcsináltatjuk a két vizsgálatot, utána ismét találkozunk, s az eredmények fényében folytatjuk. Vagy hormonkezeléssel, vagy laparoszkópiás vizsgálattal, amivel a petevezeték átjárhatóságát nézné meg. (Ezúttal 10000 pénzt hagytunk ott, mert az ultrahang vizsgálatnak külön van ára – viszont megtudtuk, hogy tudnak nekünk egészségpénztárra számlát adni, ami újabb plusz pont a doki mellett, legalábbis számomra)
Hazudnék, ha azt mondanám jól esett amit mondott, mert nem, de megbeszéltük, s arra jutottunk, hogy mindenképpen lesz kisbabánk, s nem foglalkozunk azzal, hogy ez mennyi küzdelembe kerül. S nem érezzük magunkat selejtesnek sem. Nem egyszerű, aki átélt ilyet az tudja, aki nem, annak nem is kívánom, hogy átélje. Elég racionálisan gondolkodunk, így próbáljuk ezt a dolgot is szemlélni. S hát bizakodunk, hogy minden rendben lesz.
Ma be is jelentkeztem a két vizsgálatra (na jó egyikre KáeM-et jelentettem be). Kezdetem is ezzel. Nőgyógyi felírta a hölgy számát és nevét a beutaló hátuljára…na ember legyen a talpán aki ezt elolvassa. Szerencsére a telefonszámot sikerült, s egy bűbájosan aranyos hölgy vette fel, akit cseppet sem zavart, hogy nem bírom a nevét kibetűzni. Megbeszéltük, hogy mikor és hol. Bevallom a mennyiért kérdésre elfelejtettem rákérdezni.
Másodikként a labort hívtam, itt is kedves hölggyel beszéltem, aki adott is nekem rögtön időpontot. Így hát jövő héten túl is leszünk az első vizsgálatokon, (Eredmények az ígéretek szerint majdnem azonnal) így várhatóan jövő csütörtökön ismét ellátogathatunk a dokihoz, hogy megbeszéljük a továbbiakat. Természetesen ezzel most kicsit felélénkül a blog, s minden fontosabb eseményről be fogunk számolni.
