- Méretek: 13,2 kg - 82 cm magas - 48 cm a buksija
- Eszik…többnyire jól és lelkesen, lényegében mindent. Kézből falatokat, bármit, a mi kajánkból is, kanálról kizárólag pépeset, tökéletesen pépeset.:P Ha nem felel meg kényes ízlésének, első körben öklendezik, majd megpróbálja meghánytatni magát (kéz torokra), végül odamutat a konyhapultra, hogy bizony arra leledzik a botmixer és legyek már kedves jól használni:P
- Tud forogni, így a tánctudását a forgással is kiegészítette:
- A közösségbe járás (Babajátszó, Uszoda), no és az őszi időjárás párosán sikerült többször is takonykórt begyűjtenie…viszont, ha látja értelmét, akkor magának szívja az orrát. Ha nem látja értelmét -és általában tényleg nincs is, mert nem jön ki semmi - akkor finoman szólva sem együttműködő. Viszont ennek kapcsán megismerkedtünk Nika Erzsébet doktornővel…érdekes tapasztalat volt (jött gyorsan, aranyos kedves volt, közölte, hogy ő baromira antibiotikum - és lehetőleg gyógyszer - ellenes, majd felírt 4 féle cuccot a Zsebinek, sehol egy homeós ötlet). Mindenesetre az a doki, aki egy ilyen pici gyereknek 4 gyógyszert talál ki, az még életében nem próbálta beadni neki….az elsőt még csak-csak, de a továbbiakat:S:S:S … hagyjuk is, mert a gondolattól is a szívem szakad meg. A betegség pillanatai egyébként borzalmasak szülőként, mert hát nem tudsz rajta segíteni, vagy amivel esetleg tudsz, azt még nem érti meg, hogy miért is jó neki, hogy egy sokadik borzalmas ízű cuccot tolsz le a torkán.
- Már több hónapja nyomja az itt a piros hol a piros jellegű játékot, csak mindig elfelejtek megemlékezni róla, három teljesen azonos pohárral is tökéletesen megy. (Most is Léda és Katity miatt nem felejtettem el;))
 | |
|
- Vadul jelel…szinte naponta kápráztat el újabbnál újabb jelekkel. Döbbenetes, ugyanakkor csodálatos érzés, hogy végre van eredménye 6 hónap munkájának (voltak már jelek, jelkezdemények korábban is, de most látványosan és tudatosan használja már őket). Azért az elején, amikor semmi reakció nincs (vagy éppen csak alig), nehéz újra és újra rávennie magát az embernek a folytatásra. Hogy mennyire élvezi, hogy meg tudja értetni magát az is maga a csoda. Minden nap előszedi a tanulós kártyákat és igyekszik legalább egy új jelet megtanulni - általában ő maga választja, hogy mi legyen az. A jelelős "mese" is hatalmas kedvenc természetesen:)
- Kérdésre megmutatja hol a tesó:D De nem "vásári majom", eszében sincs mások előtt produkálni magát, csak ha kedve van hozzá. És ez nem csak ezen tudományára vonatkozik.
- Újabban nem kedveli a sétákat, legalábbis a kizárólag motorozós verziókat semmiképpen. 10-20 perc után elfárad, vagy legalábbis megunja és onnantól lényegében kizárólag ölben hajlandó "sétálni". Ami mondjuk nem annyira vicces, mert ilyenkor általában ugye nem visszük a babakocsit (kocsit is tolni és rohanni is utána kicsit macerásnak tűnik), így egyik karomon ő, a másikon a motor, avagy tud a világ egyik legnehezebb tárgya lenni egy valójában nagyjából másfél kilós műanyag motor:P Egyébként ezen a kinti motorozási sztrájkon azért vagyok meglepődve, mert a parkolóban, vagy itthon képes akár fél-egy órákat is elrodeózni. Sőt a lakásban cserélgeti is a járgányokat (két féle motorja van, meg a bébitaxi, meg a frédi-béni autó - kész géppark:P).
- Hisztizik, ha éppen valami nem az ő elképzelése szerint történik. Ha csak sír, azzal még nincs semmi gond, de amikor harap (esetleg csíp, vagy rúg) na azzal nem igazán tudunk mit kezdeni. Nehéz ügy ez a fegyelmezés, ha az ember nem akarja verni a kölköt:P (mit verni, egyáltalán megütni:S - azért bevallom némelyik harapásnál reflexből is lendült a kezem, annyira fájt…módszernek a macskánál bevált grabanc húzást próbáltam alkalmazni, csak hát Zsebinek nincs annyi szőre a célterületen:P)
- A legutóbbi körömvágásnál bebizonyosodott, hogy alig vagyok jobb erőben nála. Megdöbbentő, hogy micsoda ereje van, ha ellenkezni kell és micsoda düh tud fortyogni benne, ha nem tetszik, ami éppen történik vele. Azért remélem hamarosan megérti, hogy a körömvágás érte van és nem ellene, mert valami borzalom, hogy fél órát tart a 10 körmét levágni és ezalatt a hajam fele elfogy, tele leszek harapás nyomokkal, ráadásul még a szívem is megszakad, hogy úgy sír, mintha legalábbis nyúznám. (Jelzem nem igazán lehet rossz emléke körömvágásról, mert ha kétszer előfordult, hogy belevágtunk, akkor sokat mondok és az is nagyon-nagyon régen volt.)
- Egyébként meg egy tündér és imádjuk továbbra is és minden pillanat csoda vele, csak - ahogy a fentiekből is látszik - némelyik kicsit nehezebben feldolgozható csoda:P
- Oda van az akváriumért, ami nyilván neki/miatta készül és még egyenlőre főként növényi élet van benne. Így is minden reggel ellenőrzi…szerintem, ha meglesz az összes hal nem lehet majd levakarni az üvegről a kölköt:)
- Segít és most már tényleg segítség is, amit ilyenkor csinál:) Sokszor egyedül nekiáll porszívózni (a bedugáshoz kér segítséget, a többit megoldja). Imád a konyhában lenni, a pulton ücsörögni és rámolászni, vagy éppen tényleg a segítségemre lenni valamilyen tevékenységben. (Habverő és fakanál, no meg a keverés ezekkel mindenek előtt)
- Egy ideje minden fürdés előtt ráültetjük a WC-re, hátha…és ma belepisilt. Persze ez még nem tudatos, meg nem szólt, meg ilyesmi, de akkor is aranyos volt, ahogy örült magának:D (Meg persze mi is örültünk neki). Pelusban jelzi, ha van kaki, de persze utólag, nem előre, de nyilván ez is haladás.
- Nagyon érdekesnek találja a pici babákat, úgy alakult, hogy két kicsi (2-3 hónapos) baba is jár velünk sétálni….szerintem szíve szerint bekucorodna melléjük a mózeskosárba:D
- Ja és nem tudom írtam-e, de megkapta a nem kötelező oltásokat is: Menigococcus és Bárányhimlő. Utóbbiból kettőt is, mert tutira mentünk. Nem volt egyiknél sem semmi gond, bár a beadásokat nem kicsit tűrte rosszul szegénykém.
- A fogainak száma 4/4...ezt sem tudom említettem-e már:P
