Ez egy nagyjából ezer éve készülő bejegyzés, amiről azt hittem már legalább három verzióban postoltam, de nem, szóval, akkor most végre tényleg (mert lassan Bogykától is jönnek az aranyköpések;)) . Aztán majd még jön később újabb verzió, bár nem tudok/tudunk mindent felírni és megjegyezni sajnos, de vannak klasszikusok, vagy éppen nagyon tüneményesek, amiket sikerül, íme egy csokorra való:)
Megkapta az új ágyat ugye, belefeküdt, az apukája meg mellé, erre közölte: "Apucikám, Anyucikához menjél aludni!"
Sokáig volt klasszikus , amiről fogalmunk sincs, hogy honnan jött és mit jelent (tény, hogy a kedvenc színe): "Pijos nincs meg" Készült videó is, de nem találom. Mindenkivel közölte az információt, akivel találkozott akkoriban, szinte ez volt az első a köszönés után (vagy néha még azt megelőzve). Néha még azt is hozzátette, hogy sajnos. Aztán, ha az Apukája mondta, hogy Pijos nincs meg, akkor mondja, hogy de megvan és mutat valami pijosat;) De persze 10 perc múlva már jön a jól ismert mondat a hiányzó piros valamiről:P
Baby Einsein megy éppen, tengeres rész, nézegeti, jönnek a bálnák, majd közli: “Én anyukám a bálnám.” (Tekintettel az éppen akkor növekedő pocakra nem tudtam rá haragudni kicsit sem:P)
Fürdés után öltöztetem a pelenkázón, zsebemben a légzésfigyelő, amiben éppen felhangzik az öccse sírása. Kikapcsoltam, erre megkérdezi: Kikapcsoltad Öcsikét? (Hát mit ne mondjak az elevenembe talált, mert néha tényleg keresgélem a kikapcsoló gombot Öcsikén:P)
Varazsolunk: abraka kabátka végülis annyira nem is áll távol az abrakadabrától;)
Alvás helyett immár fél órája eljátszik a frissen befutott kávékapszulás dobozokkal, s átlag két percenként közli, hogy Anya nem kap, mert josszalkodott. Matricát sem kap….és az apjának osztja az össze dobozt…majd egy perc múlva felhalmozza az én ölemben, majd ismét elveszi mondván “Ez nem a tiéd, ez is apáé”.
Egy zacskó befőttes gumit talált, és rájött, hogy ezzel remekül meg lehet fodrászolni anyát: “Megcserélem, mert így nem jó a hajad, rövid és csámpás.”
Beszélgetünk…neveket tanulnak a bölcsiben.
- Zsebi hogy hívnak?
- Vezetéknevünk Gergőnek.
- És mi a jeled?
- Oroszlán
- Hogy szoktak szólítani?
- Zsebikének
- És öcsikét hogy hívják?
- Vezetéknevünk Gauss-görbének
Nem kicsit fetrengtünk a röhögéstől:P
Esti klasszikusunk: Odaalszol a babzsákra? (Avagy apa - mert ha ő jelen van, nincs az az isten, hogy velem (vagy bárki mással) menjen lefeküdni - maradjon ott mellette amíg elalszik)
Van ám önbizalma is;): Pisilés közben fogja a kukiját: a kicsi bálna szereti ha simogatom. De most nem simogatom…(sajna nem én hallottam, mert Anyósnak adta elő:))
Nézzük a focivb-t, beszélgetünk a himnuszokról országokról. Felhangzik a brazil himnusz, s mutatják szépen sorban a játékosokat, ő meg konzekvensen kérdezgeti, hogy ez milyen bácsi, ez milyen bácsi, majd egy hosszabb hajjal rendelkező üdvöskénél megérdeklődi, hogy ez milyen néni :P
- Zsebi neked vannak frusztrációid?
- Hát nincsenek, mert még nem adtak nekem a boltban:P
Bogyka veszettül nem bír magával ebédnél - kotta fáradt már - erre apa előveszi a telefont és rajta a zenét (hogy miért pont azt, amit az a MIB-ből derülhet ki annak, aki ismeri a filmet;)), majd mondja:
- Bogyka nézd, Elvis a király.
Erre Zsebi: - Bogykát miért viszi el a király???
(És azóta rendszeresen megkérdezi, hogy kit visz még el a király:P)
Meg egy plusz…ami nem annyira duma, csak érdekes: Hogy mennyire is egyformák, azt remekül mutatja,hogy volt olyan videó, aminél a Zsebi közölte, hogy a “Bogykás kalózosat kérem”…miközben ő volt a videón (tény, hogy tök egyforma pizsamájuk van-persze kérésre egyforma:P, de szeretem is őket egyformába öltöztetni;))
