Nem mondom, hogy váratlanul ért, de valamilyen morbid módon elég vicces volt az elmúlt éjszakánk, annyira, hogy gondoltam megírom:P
Adott volt
- egy 3éves, aki éppen felfüggesztette az éjszakai szobatisztaságot, ellenben nem hajlandó pelenkát venni (nem is szívesen adnánk rá…szóval mindegy is),
- aztán egy másféléves aki három napja hasmenéssel és időnként felszökő lázzal kűzd (meg még mindig kel éjszaka egy kis tejciért),
- meg ugye a fél éves, aki még kel legalább egyszer egy éjszaka…meg a temérdek játék sok-sok kosárban elraktározva;)
Este egész korrektül sikerül a fektetés, bár mire mindenki ágybakerül a szülők, csak lerogynak a kanapéra, hogy dejó, mehetünk fürdeni-feküdni. Le is feküdtünk….fejünk már éppen leért volna a párnára, mikor is a középső csemete felsírt, sebaj, megkapja a tápszert, aztán béke. Nagy tévedés…megkapja a tápszert, béke 10 percre…éppen elaludtam volna, erre kiabál, hogy anya-anya. Anya megy, gyerek sakál, cumi szinte tele mellette. Próbálkozom a játszócumival - sikertelenül, próbálkozom a tápszerrel- szintén sikertelenül. Na ezen a ponton kezdi hívogatni apát is. Hurrá, akkor hát viszem át hozzánk…de rég is volt ilyen, már éppen hiányzott:S Nah, nálunk végre megnyugszik, köztünk - minden a kettőnkhöz a lehető legnagyobb felületen hozzábújva megissza a tápszert és visszaalszik. Visszavisszük, mert mi nem annyira tudunk aludni, ha valaki tépi a szőrünket-hajunkat közben:P Fejünk ismét érinti a párnát…apa talán el is bóbiskol, én ellenben azonnal ugrok, mikor a visszaszállítmányozott elkezd hívogatni. Befekszem mellé és hátát simogatva elérem, hogy ne ébredjen fel igazán…mikor kijövök is dumál még álmában.
Teszek egy kétbetűs kitérőt, aztán próbálkozom a párnámmal, de ismét nem tudjuk egymást mélyebben megérinteni, mert a legkisebb jelez, hogy akkor most ő enne. A szokásostól eltérően vigyorogva vár, és nagyon ébrenek tűnik. Sebaj, megetetem…nem kómázik be a cumi üresedésével. Visszateszem, megsimizem, bekapcsolom a kedvenc altatós zenéjét és megyek a párnámhoz. Apuka is felébred kicsit. Nah itt bekövetkezik, ami még nem volt az éjszaka, pedig már éjfél körül járunk, alszom egy kicsit, éppen csak egy órácskát, mert ekkor a középső vísítva ébred…futunk mind a ketten, mintha ágyúból lőttek volna…kiderül, hogy rotty van a pelusban…kicseréljük, átöltöztetjük, megpróbáljuk egy tápszerrel nyugalomra helyezni a saját ágyunkban, mert ekkora konstatáljuk, hogy a nagy medencévé pisilte az ágyát. Gyors számvetés, hogy akkor mi is legyen. Bármilyen csábító, nem tesszük át a középső ágyába, mert mi van, ha visszavinnénk, így hát ágyneműcsere, öltöztetés….eddigre a középső már a macskával kacarászik a nappaliban:P A nagy állva alszik, amíg átöltetjük, sőt addig is, amíg apa kicseréli a lepedőjét…én ezen a ponton visszatérek a középsővel az ágyunkba és meggyőzöm, hogy bevegye a lázcsillapítót (jah, mert közben megint felment a láza…asszem ezt elfelejtettem említeni), illetve, hogy marhára alvásidő van. Apa is visszatér…az ágyunkban lévő kiskorú nem alszik, ellenben kurkászik, tépi a hajunkat, szőrünket. Fél három magasságában unjuk meg, akkor kap egy szuperhíg tápszert és visszaszállítmányozzuk az ágyába aludni. Béke…alvás…de nem nekem, mert félálomban rájövök, hogy a hang, amit álmodni véltem valós és az egyik kikapcsolhatatlan játéktól származik ;) Ezt is kivégeztem, majd majdnem két óra béke, ájult alvás, ekkor a hármas-számú gyermek kacarászását hallom. Kelek, keverek, próbálom etetni, ő meg csak röhög a karomban és próbál meggyőzni róla, hogy a fél5 az tökéletesen ideális időpont a felkelésre, elvégre már dereng a hajnal. Én meggyőzöm róla, hogy nem..kiságyba vissza, világítós forgóka be, tuti muzsika be. 10 perc csendes kacarászás, majd sírás. Sebaj, van iPad, meg Baby Einstein. Nyugi van…szülő elalszik, gyerekről nem tudom, hogy mivel tölti a következő két órát. Legalábbis ő, mert a középsőt 5-fél6 magasságában ismét áthozza az apuka. Innentől egészen 6:40ig csend és nyugalom van. Akkor kipattan a szeme és teljesen boldogságban felkel és már húz is magával, hogy menjünk vonatot építeni.
Szép éjszaka volt (A kávét lényegében intravénásan fogyasztjuk:P)….és nem merem azt mondani, hogy a következő ennél csak jobb lehet, mert a középső kiskorú nincs jobban :( Meg hát amúgy is nem is mernék ilyet leírni:P De azért most elvonulnék aludni hátha...ha a legkisebb nem nyöszörögne éppen.
