Négy hónapos

Adatok: 8380 gramm nehéz, 68 cm magas és 43,5 cm a buksijának a körfogata…vagyis nő, mintha húznák:) Ruhákból 68-as a megfelelő, pelenkából a 4-es.

Alvás, evés…alias napirendetlenség: Eszik, alszik…csak kevéssé táblázatosítható formátumban. Reggel 6.30-8.00 között ébred, akkor reggelizik némi rizspéppel dúsított tápszert, 235ml mennyiségben. Általában 1,5-2 órával az ébredés után elfárad és alszik 20-30 percet. Aztán 3-3,5 óra múlva jön a következő étkezés Nestlé előre kevert banános rizses tejpép személyében…ez mindent visz 250ml-t tol be belőle, átlagosan 5 perc alatt:) Ezután többnyire alszik egy nagyot, sokszor ez egybe esik a sétával. Aztán a harmadik étkezés hasonló a reggelihez, majd játék, móka, kacagás. És 17:00-tól (többnyire másodpercre pontosan) kezdődik a tegyetek le aludni hiszti. Így fürdetünk, etetünk és letesszük aludni. Innen képes akár másnap reggel 6:30ig nyikkanás nélkül aludni, de mivel így nagyon kevés a kaja (a súlyához mérten különösen), ezért mielőtt mi lefekszünk (10-11 óra körül), van egy "betöltés". Azért nevezem így, mert általában fel sem ébred, csak kiszívja a cumi tartalmát, visszafordítjuk hasra és alszik is tovább. Összességében átlagosan 5ször eszik egy nap és kb. 1100 ml-t. Emellett megy a kóstoltatás, étkezések előtt, vagy ha olyan kedvem van között is;) Egyenlőre nem egy nagy kanalazó mester.

Kimittud: Elég aktívan fogdos, ha sikerül pontosan neki, akkor egyik kezéből pakolja a másikba. Nagyon sokat mosolyog, kurjongat, hangosan kacarászik. S november 20-án a fürdőkádba a hátáról a hasára fordult, aztán november 21-én a játszócskáján a hasáról a hátára. Két nap múlva, megismételte, azóta nem mutatta be, de az ortopéd dokinéni szerint ez tök normális. Ezen kívül szorgalmasan forog a saját tengelye körül és persze izmozik továbbra is (hason kinyomja magát).

Fog: érezni a dudort, még nem karcol, de rengeteget van az ökle (vagy ha beletalál játék) a szájában. Időnként kenjük neki dentinox-szal, a jelek szerint ezt kicsit sem bánja. Viszont annyiféle véleményt/tippet kaptam különböző emberektől, hogy mikor is lesz ebből fog, hogy erősen gondolkodom egy FOGadási oldal elindításán:P

EÜ: Voltunk oltáson ismét, minden oké volt. Aztán a hónap végén volt csípő kontroll, ahol a bal talpacska kivételével minden tökéletesnek találtatott. Talpacska masszázzsal korrigálható.... Rajta vagyunk. 

Hordozás/utazás/egyebek: Meglepő módon egyre gyakrabban sír a hordozóban a kocsiban. Arra jutottunk, hogy nem tetszik neki, hogy nem lát ki. Mondjuk nem választás, szóval még várnia kell a kukucskálós ülésre (súlyban már nem is annyira sokat;)). Ennek ellenére továbbra is megyünk vele, bár ebben a hónapban nem volt hosszabb távú utazás, csak Budapestet kerülgetjük jobbról-balról:) Már nem pogány;) Elkezdtünk babaúszni, amit többnyire nagyon élvez.

Aktuális becenevek: még mindig Zsebi, Zsebec, Zsebecs, de befigyel a Gizmó, Pocok, (Mérges)Macs(ka)

Jade vs. Zsebi: hát igen kérem, eljött a pillanat, hogy Zsebi tudatára ébredt, hogy van egy másik vele kb. azonos méretű mozgó valami a lakásban. Odáig van érte, ezerrel figyeli, lesi, kurjongat, vigyorog neki. Ha éppen úgy van a macska, akkor képes teljesen kitekeregni, hogy láthassa. A hasról hátra fordulásnál nem volt szerepe a cicának, de hátról hasra forduláshoz a végső lökést is a makka fogja megadni valószínűleg…mondjuk számítottunk is erre:)

A szülők köszönik jól vannak. Még mindig próbálnak rághatóak maradni. A tényeknél azért "vicceskedem" kicsit a témán;)

Baby connect statisztika- inkább vicces mint hasznos, de miért ne ha már van: November hónapban - micsoda mázli, hogy 31-én született:P - összesen 478 órát és 29 percet töltött alvással, ezt 148 db-ból jött össze:) 107 pelenkát használtunk el, 46-ban volt kaki. 162 étkezéssel összesen 31608 ml kaját döntött magába. :D

Kínálgatunk-kóstolgatunk

A védőnővel egyeztetve - és a gyermekorvosi véleményre nem adva - saját véleményünkre és döntésünkre hagyatkozva kóstolgatunk. Immár harmadik hete. Mert látjuk Zsebgyereken, hogy mást is enne a tápszeren kívül. Bevallom kicsit meglepett, hogy ehhez is van "törvényi" háttér, pedig a dietetikusomtól kaptam. Nem törvény, csak ajánlás, de azért remekül szórakoztam rajta, hogy is próbáljuk beskatulyázni a gyerekeket. (Egészséges csecsemőhöz: Szakmai protokoll - 1-3 éves kisgyermekhez: Szakmai irányelv)   Erősen gondolkodtam, hogy felkerüljön-e egy hozzátáplálási táblázat, de elvetettem az ötletel, ahány újság/gyerekorvos/védőnő/szülő/baba annyi féle verzió van. 

Általában 4-6 hónaposan ajánlott megkezdeni a hozzátáplálást. Hogy a kizárólag anyatejes, vagy a csak tápszeres babát kezdjük-e előbb hozzátáplálni az megint elég egyedi, mert ki így, ki úgy. Mi egyértelműen azt láttuk Gergőn, hogy egyrészt unja a tápszert, másrészt kinézi a kaját a szánkból, így hát nyilván minél előbb kezdjük a hozzátáplálást, legalábbis annak az elejét, mert hogy ezt erősen fokozatosan történik. 

Mi is az almalével kezdtünk, mint kis hazánkban nagyjából mindenki, aztán jött a körtelé, majd ezek pépes változata. Hangsúlyozom, kóstolgatunk, mert azért ez még nem jelent komoly mennyiségeket, nem megy még olyan professzionálisan a kanálból evés ugyanis, mert az ízek azok jöhetnek töménytelen mennyiségben. Harmadiknak banánt kapott, nem azért, mert ezt bárhol így ajánlják, hanem azért, mert találtam egy banános-rizses-tejpépet, amit meg akartam kóstoltatni vele, mert gondoltam lelkesebben eszi majd, mint a tápszert. Bejött a banán is, és a banános-rizses-tejpép az isten:) Simán betolja a 250et belőle. A tápszert viszont egyre kevésbé hajlandó fogyasztani, ezért hát vettünk több márkát (majd készül vélemény róluk). Ez sem lett nyerő. Egyeztetve a gyártókkal azért találtunk erre megoldást, de erről majd a tápszeres bejegyzésben. 

Egészen biztosan nem fogunk eljutni egy hónap alatt odáig, hogy egy teljes étkezést kiváltsunk, de azt hiszem - tekintettel arra is, hogy milyen korán kezdtük a dolgot - ez nem gond. Mindenesetre most láttuk első ízben hasznosságát a pihenőszéknek, mert abban legalább kicsit könnyebb volt etetni, mint az ölünkben. Hosszú távon azért az etetőszék lesz a tuti;) (Persze, hogy IKEA:D)

Babaúszás

Apával úszunk:)

A második alkalom volt a mai babaúszás, ezúttal KáeM is velünk tudott tartani. (Lássuk be a pici babák időpontjai nem mindenki munkaidejével egyeztethetőek össze, persze megértem, hogy az esti időpontokat az ovisoknak tartják fenn). 

Megy a hajó a Dunán....

Szóval a múlt héten kezdtük a dolgot és Zsebi végig vigyorogta az egész órát. Lényegében mindennek és mindenkinek vigyorgott. Nagyon élvezte. De még nem merült.

Merülés előtt...

Ma kicsit hátrányból indultunk, mert már eleve nagyon álmos volt, s ez sajnos az egész úszásra rányomta a bélyegét. Ma sem sírt igazán, de mosoly sem jutott:( Viszont ma már merült egyet:)

...és közben

Maga az úszás egyébként aranyos, bár meglehetősen sok benne a "parasztvakítás". Sokkal jobban lehetne rámenni a mozgásfejlesztésre. A mondókák és énekek nagyon aranyosak - részemről tudtak újat mutatni:) Nem a merülés a főprofil, de természetesen az is van benne. Honlapjuk szerint játékosan készítik fel a kicsit a későbbi úszás tanulásra…tényleg van benne ilyen is. Mindenképpen negatívum, hogy nem igazán látták szívesen a kispapát. Ő kezdett Zsebivel ma, a masszázson és ő is ment be vele a medencébe, de Zsebi kicsit nyűgösködött, s itt az oktató nem egészen úgy kezelte le a dolgokat, ahogyan azt én elvártam volna, meg sem próbálta rábeszélni az apukát, hogy maradjon, nem segített neki, hogyan nyugtathatja meg a csemetét (másik kisbabánál, aki anyukájánál hisztizett, simán adott tippeket). A másik dolog meg a merülésnél volt érdekes, Zsebinek ez a második alkalom volt, de volt egy kislány, akinek az első, ő mégis merült, mondván neki már van egy nagyobb gyereke, bátrabb. Na itt mondtam az oktatónak, hogy én nem parázok attól, hogy víz alá buktassam a csemetémet, így volt ma meg az első merülésünk, természetesen gond nélkül:) 

Bújj, bújj zöldág...

Az uszoda nagyon korrekt, csak a babák és a kísérő szülők használják a medencét (a végén a 10 perces játékidőre csatlakozhat másik kísérő is). Az öltözők szép tiszták és minden adott a babák (és a szülők) kényelmére. A babapelenkázók kicsit szűkösek és hát néha sorbanállás megy, hiszen mikor az egyik csoport kijön a következő még éppen készülődik. Ettől függetlenül egyenlőre nem keresünk másik uszodát, most mindenképpen maradunk, bár megpróbálkozunk másik oktató csoportjába átkerülni. Aztán meglátjuk, hogy ha lejártuk a bérletet még mindig így gondoljuk-e;)

Keresztelő

Megkeresztellek Gergő az Atya, a Fiú és  Szentlélek nevében

A szervezést már régen elkezdtük, első körben októberben szerettük volna, de igazából nem is bántuk, hogy nem akkor lett, mert az igencsak sűrű volt (osztálytalálkozók, búcsú). A helyi pappal, hogy finoman fogalmazzunk nem sikerül közös nevezőre jutni, így felkerestük azt az atyát, aki annak idején az esküvőnknél is segédkezett (akkor sajnos végülis nem ő tartotta szertartást, mert máshová kellett mennie, de a jó kapcsolat megmaradt). A lényeg, hogy Matyi atya és Százhalombattai Szent István templom tárt karokkal fogadott és természetesen semmin nem problémázott.

Pappá, királlyá, prófétává

"Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, se hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, utadba minden kő áldást hozott." 

/M. Feesche - Anyuéktól kapott képeslapon áll/

Az előzetes egyeztetések alapján ma a 9 órási mise után 10 körül kezdődött volna a keresztelő, de tegnap hívott Matyi atya, hogy változott a miserend, és a Liszt év miatt, amúgy is koncert lesz a templomban, így legkésőbb fél 10-kor el kellene kezdenünk. Nos gyors körtelefon, és szerencsére mindenkinek megoldható volt:) Így ma reggel 9kor már ott vacogtunk a templom előtt, ami zárva volt. Sebaj, hívtam kedvenc papunkat, s mondta, hogy 5 perc és érkezik. Mintegy 15 perc múlva be is futott - ahogy azt előre sejtettem - és már robogtunk is befelé. A keresztelő tipikusan Matyi atyás lett…olyan laza és kellemes, semmi szigor, de természetesen a szertartás minden része megvolt. Mindenesetre nagyon tetszett ez a közvetlen verzió, de tényleg nem is vártam mást tőle, ilyennek ismertük meg. (Eleve tegeződünk vele és nagyon egyeznek a vallásról alkotott elképzeléseink)

Keresztapukával

"Minden apró pillanatban, a Nap aranyló fényében, a Hold ezüst karjaiban, születnek még nagy csodák. S egy új szívvel dobog tovább ez a bolond, nagy világ" 

/A bátyáméktól kapott lapba írta a Sógornőm/

A keresztelő után még kicsit maradtunk a templomban fotózkodni, aztán átsétáltunk (csak KáeMmel és a keresztszülőkkel) az étteremhez, remélve, hogy már nyitva van, merthogy ők voltak az egyetlenek, akiket elfelejtettem értesíteni a korábbi időpontról. Hát nem volt nyitva, de telefonáltam az üzletvezetőnek és pillanatok alatt elintézte, hogy a kedvünkért kinyissanak már 10kor (amúgy 11.30tól lennének nyitva, így az előzetesen egyeztetett 11es érkezés is kicsit korai lett volna). Az üzletvezető és a szakács szolgáltak ki az elején, lévén más még nem volt ott. (Az asztalunk már elő volt készítve….további részleteket, pedig majd a gumimacikon lehet olvasni:)).

A csapat családi része

"A két legnagyobb dolog, amit gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szabályok"

"Az óvatosság arra int: nagy felelősség. A tapasztalat azt mondja: nehéz teher. A szeretet így nevezi: a legnagyobb kincs. Mi csak így hívjuk a gyermekünk." 

/Anyukám írta a képeslap belsejébe/

Az ebéd nagyon jól sikerült, és szerintem a társaság többi tagja is jól érezte magát. Zsebgyerek csak a szertartás vizes részénél sírt egy kicsit, amúgy halkan tűrte a macerálást. Az étteremben pedig egyetlen nyikkanás sem volt, s még picit aludt is, amíg elfogyasztottuk a kaját, de amúgy természetesen folyamatosan ölben volt. Jól ki is fáradt, 5 óra óta szunyál:)

Kicsi családunk

"Mindig legyen időd…Nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje. Olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve. Dolgozni, mert ez a siker ára. Játszani, mert ez az örök ifjúság titka. Szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is, aki adja, és azt is aki kapja. Egy piciny mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere. Néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet." 

/Bátyámék féle ajándék tasakon áll/

Az ajándékok (egy része)

Természetesen kaptunk egy csomó ajándékot…kezdetnek a templomtól a kis inget, meg ugye a gyertyát. Aztán a keresztszülőktől Gergő feliratos kis takarót, horoszkópos medállal ellátott aranyláncot. Gyöngyvértől a helyes bábokat (oroszlán és elefánt). Bátyáméktól oroszlános marcipánt és némi anyagi hozzájárulást. Brigiéktől szuper kis fejlesztő játékot. Anyósomtól tengerészkapitányos ruhácskát. Anyuéktól két kis bodyt és némi valutát;) Évica barátnőnktől pedig már a hozzátáplálásra készülve jól zárható tupperes edényeket;) 

Itt is még egyszer nagyon szépen köszönünk mindent.

3 hónapos oltás

Ezúttal késő délutánra volt időpontunk a doktornőhöz. Mikor megérkeztünk, még ott várakozott az előttünk lévő és mondta, hogy kicsit fejetlenség van, mert a doktornőnek a beteg rendelésen is helyettesíteni kell, így éppen ott van. Nekünk így sem kellett sokat várni és időben bejutottunk.

Mérés ezúttal nem volt, arra hivatkozva, hogy nincs védőnő - múltkor sem ő mérte - meg hát meg is volt a saját védőnőtől a három hónapos státusz. Gyors vizsgálat, kérdések átbeszélése, aztán rotarix ismétlő, amit ismét nyelt, mint kacsa a nokedlit, aztán Pentaxim (ex DiPerTe), erre megint keserves sírással reagált. De apa hamar meg tudta nyugtatni.:D /Az oltási rendet itt alkottam meg/

Kértünk és kaptunk recepteket, illetve igazolást a babaúszáshoz. Fizettünk, mert a sok-sok tb ellenére 4000 pénzbe került a látogatás (2000 az igazolás, 2000 a nem kötelező védőoltás beadása...az oltás árával is számolva nem kicsit durva ez).

Két kérdés volt, amit már a védőnőnek is feltettünk, nem lepődtünk meg, hogy nem kaptunk azonos választ:

- Meddig számolunk a testsúly kg x150-el: 6 hónapos korig volt a válasz

- Hozzátáplálás mikortól és hogyan: tápszeres babaként 5 hónapos kortól, gyümölcslé egy hétig, gyümölcspép újabb egy hétig kóstoltat, aztán a harmadik hétre el kéne jutni a tízórai kiváltásáig, utána pedig mehetnek a főzelékek. Nos nem ezt fogjuk követni, elvégre már kóstolgatunk, bevallom a fenti módszert kevéssé tartom barátságosnak, mert kevéssé lépcsőzetes, fokozatos.

/Fotózni elfelejtettem, pedig most könnyen lettem volna, mert ezúttal apuka is velünk volt, és hát így azért jelentősen egyszerűbb ez az orvososdi….na de majd legközelebb./

Mit tanulnak tőlünk a gyermekeink? (avagy a kerülendő közhelyek :)

Mit tanultunk szüleinktől? 
- Megbecsülni mások munkáját: Ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást az öcséddel, kint csináljátok. Most takarítottam fel. 
- Vallást: Jobb lesz, ha imádkozol, hogy kijöjjön a fehér ingedből! 
- Az időutazás alapjait: Úgy megcsaplak, hogy a jövő héten térsz magadhoz! - Logikát: Azért, mert én azt mondtam! 
- Tornamutatványokat: Most nézd meg, hogy néz ki itt hátul a nyakad!
- Az ozmózis alapelemeit: Fogd be a szád, és edd meg a vacsorád!
- Türelmet és kitartást: Addig ülsz ott, amíg a spenót el nem fogy!
- A meteorológia alapelemeit: Úgy néz ki a szobád, mintha egy tornádó söpört volna át rajta!
- Irigységet: Ezer és ezer gyerek van a világon, akik boldogok lennének, ha ilyen nagyszerű szüleik lehetnének, mint neked!