Kezdjük talán a bölcsis karácsonyi ünnepséggel. December 19-én volt az ő csoportjának. Nagyon aranyosak voltak a gondozó nénik, mert a szülőkre váró másik csoportokba gyáró gyerekek mellé bevállalták Bogykát is, hogy nyugisabban tudjuk nézni a műsort. A műsort amit én részemről végig könnyeztem és amit Zsebi nem nagyon volt hajlandó bemutatni. (Már sejtettük, hogy nem fog nagy szereplést előadni, mert kissé bestresszelték a guggolással - pedig tud guggolni, itthon első szóra megcsinálta, de ott nyilván már dacból sem. Sem a próbák alatt, sem a műsorban.) Eszébe sem jutott sírni (volt ilyen gyerek is), vagy kiszaladni a körből, csak többnyire nem működött együtt. A forgásoknál, no ott igen:) Azért nagyon aranyosak voltak, meg itthon meg is mutatta, el is énekelte, szavalta a műsort egyedül;) Az ajándék átadásnál majd megzabáltam:D Aztán visszakerült Bogyka (elfogytak a többi gyerekek), Zsebi meg már nagyon készült haza, így nem maradtunk nagyon sokáig. Úgy volt, hogy pénteken még meg bölcsibe, de csütörtök éjszakára bekrupposodott:( (Este már köhécselt, de a bölcsiben még nem. Nem is mondták, hogy gond lett volna). Reméltük, hogy azért karácsonyra elmúlik.
Végülis, ha nem is tökéletesen (némi orrfolyás azért még maradt emlékbe), de meggyógyultak mind a ketten az ünnepre (Bogyka már korábban kezdte a köhögést). 24-én reggeli után beizzítottuk a fát (műfenyő), aztán neki is álltunk díszíteni, együtt:) Első pillanatokban csak néztek mind a ketten, de aztán Zsebi lelkesen csatlakozott és táncolva-örömködve pakolta a díszeket a karácsonyfára (közben itt-ott a bölcsis műsort előadva;)). Bogyka is jött hamarosan, ő természetesen úgy segített, ahogy Zsebi tavaly…lefelé szedegette a díszeket és időnként meglépett egy-egy darabbal:D Azért csak elkészült a fa. Ebéd előtt már lehetett csodálni, énekelni neki, megmosolyogni a cicát, aki az évek során mit sem változott és még mindig megpróbált felmászni rá (kikötöztük…nem, nem a macskát, a fát:P). Délután alvás előtt megbeszéltük, hogy mire felébrednek bizonyára erre jár a Jézuska is. Így mikor végre mind a ketten kidőltek gyorsan odacsempésztem a két csomagot, aztán mi is kidőltünk (részemről a megelőző éjszakán nem igen tudtam aludni, nem tudom miért, mikor hajnali háromkor végre bealudtam bevallom már majdnem sírtam a fáradtságtól, aztán Bogyka felébredt 5 körül, onnan megint nem volt egyszerű visszaaludni, de végülis 7ig még volt egy kis szunya). Ébredés után Zsebi kijött és elvonult pisilni, nem is tűnt fel neki azonnal a hatalmas doboz, de aztán igen;) Bogyka már a becsomagoláskor kinézte magának az ajándékát, Zsebinek volt teljes a meglepetés. Előbbi letépett egy darab papírt és mint aki jól végezte dolgát el is vonult vele játszani. Zsebi alaposabb munkát végzett és nagyon boldog volt a Thomassal…..avagy a duplo vasút-készlettel:D
Másnap jöttek Sógornőmék, Anyósom, így folytatódott a nagy ajándékozás. Ebédre jöttek, de az alvás miatt abban maradtunk, hogy korábban érkeznek, ebéd előtt ajándékozunk és utána meg akkor mindenki aludhat kedvére. Az ajándékozás megvolt. Regina mondjuk nem volt lelkes bontogató, gondolom a születésnapja közelsége miatt, már unta a sok bontogatást, de Zsebi és Bogyka lelkesedtek:D Aztán, ahogy lenni szokott a teljesen szokványos napirend helyett, Bogyka pontban délben (éppen leültünk volna ebédelni) úgy dőlt ki, mint a zsák. Sebaj, Zsebi majd csatlakozik gondoltuk még ekkor. Aztán Regina és Zsebi még kicsit játszottak ebéd után, végül mikor Zsebi közölte, hogy akkor ő most elmegy Ica mamával aludni, akkor elindultak (mama persze bevonult vele és a tejecskével, hogy elaltassa és ahogy sejtettem nem járt sikerrel). Apa váltotta, én meg kísértem volna éppen le a csapatot, amikor Zsebi kijött a pisilni-kakilni kell körre…mivel a wchez vezető útban éppen a nagynénje öltözött, cseppet kizökkent. Így hát integettünk neki, majd csak a távozásuk után csüccsentünk le a wc-ben. Utána még egyszer bepróbálkoztunk az elaltatásával, teljeséggel esélytelen volt, így hát ez elmaradt. Este már kotta fáradtak voltak - Bogyka sem aludt éppen sokat - de azért még belefért a skype-karácsony az anyai háttérrel. ;)
Ezután már képlékenyebb volt a program. 26-án nem is érkezett hozzánk senki. Nem is volt nagy program, kimentünk a játszótérre kicsit, hogy szellőzzünk, meg egész jó volt az időjárás is:) Ugyan némi délután alvás is összejött, de valahogy érezhető volt, hogy némileg borult a napirendjük (bár nagyon igyekeztünk, hogy ne változzon semmi).
 |
| Ősök kimenőn: Kati mama bevetésen:P |
27-én péntek lévén estére kimenő volt nekünk előirányozva :) Volt némi kimozdulás délelőtt, kis vásárlás, aztán alvás délután, nem sok és nem túl pihentető. Este babysitter:) Mire hazaértünk mindenki békésen szunyókált.
28-án érkeztek Zsebi keresztszülei ebédre. Naná, hogy a megszokott napirend teljesen felborult, mind a kettő kotta álmos volt délre, pedig máskor simán jól bírják egyig is ébren. Bogyka éppen elaludt, s Zsebi is már az ágyában volt mikor megérkeztek, így innen már tudtuk, hogy esélytelen a délutáni alvás, sebaj legalább este korábban elaludtak.
29-én házassági évfordulónk volt. Nem mondom, hogy nagy ünneplést csaptunk. Voltunk kicsit levegőzni a játszótéren délelőtt is, meg délután is. A délutáni alvások meg megint nem voltak túl pihentetőek. Zsebi fél óra után ébredt, mert baromira köhögött:( Estére már igyekeztünk masszívabb köhögés kezelést adni neki, visszaszemeltük a párásítót - mert a jelek szerint az inhaláló nálunk mit sem ér, pedig többnyire egész lelkesen inhalálnak. Így elég korán bealudtak és viszonylag nyugodt volt az éjszaka is. Sőt rekord hosszan aludt másnap reggel:P
30-án déltől Kévi barátnőm volt ügyeletes, mert nekünk még kellett futni egy IKEA kört a tervezett szilveszterrel kapcsolatosan és nem gondoltuk, hogy praktikus magunkkal vinni őket. Évica korábban érkezett, a fiúk meg teljesen kifordultak önmagukból. Alvás Bogyka esetében 15 perc még délelőtt, Zsebinél semmi. Szóval estére ők is, mi is az őrület határára jutottunk:P De ismét korán bealudtak, amit persze nem bántunk;)
 |
| Szilveszterkor inni kell:P |
 |
| Odakint, nem csendesen... |
 |
| ...odabent teljes békében:D |
A szilveszterre nem terveztünk kimenőt, a várandósság miatt amúgy sem, de Mazsi esete egyébként is speciális. Amúgy kicsit tartottam is az éjszakától a tavalyi tapasztalatok alapján - akkor ugye Zsebi éjfélkor felébredt és nem is tudott visszaaludni, amíg véget nem ért a durrogtatás. Nos volt délutáni alvás, aztán késői lefekvés (korai tűzijáték leséssel:)), aztán nehezen mély álomba merülés, mert szegény folyamatosan megriadt a durrogásra, de olyan szinten, hogy már azt sírta, hogy aludni szeretne. (Bogyka békésen aludt) Aztán végülis sikerült álomba zuhannia. Bogyka éjfél előtt kért egy tápszert, utána mélyen aludtak, végig a durrogás alatt, pedig ha lehet még több és töményebb volt, mint tavaly. Aztán Zsebi az utolsó már távolabbról érkező zajokra kissé megébredt, de vissza lehetett altatni simán. Hajnalban rosszat álmodott és kisétált a szobából, ezzel átköltözve a mi ágyunkba, ahol félig a nyakamra feküdve simán aludt tovább reggelig (nagyon-nagyon ritkán hajlandó a mi ágyunkban aludni). Bogyka mondjuk így nem tudott hajnali ébredése után átköltöződni, ahogy szokott (mert ő meg nagyon-nagyon ritkán ébred reggel a saját ágyában:S), de ezt is megoldottuk, mert Zsebi ágyában összebújtam vele, így tudott még aludni egy kicsit;)
Hát így teltek nálunk az ünnepek, csendesen és kifejezetten kimerítően. Mindenesetre minden kedves erre járónak nagyon boldog új évet kívánunk.
