Legalábbis ami Zsebgyerek első szülinapját illeti. Egy meglehetősen nehéz délelőtt (volt másfél óra - amikor máskor aludni szokott - amikor csak akkor hagyta abba a sakál üvöltést, ha valami nagyon vicceset talált, mint macska, vagy anyuka derekát nem kímélő játékok, esetleg morcosan sikító anyuka:P) és egy rövidke délután szunya (aztán meg némi bevásárlókör) után vágtunk neki az ünneplésnek Katával és Zazival.
 |
| Az ajándékkal:) |
Kata készült egy túrótortával, én egy pudingtortával és persze ajándék is volt. Egy olyan kalapács, amivel én magam is nagyon szeretek játszani, ha náluk járunk:) Zsebinek is nagyon bejött, mind a torta, mind az ajándék, bár persze első körben a csomagolást kellett alaposan szemügyre venni és jól megkóstolni.
 |
Ha már találkoztunk, na nem mintha nem találkoznánk lényegében minden nap, de ritkán vagyunk dvd lejátszó közelben, szóval megnéztük Zazi öcsikéjét is a pocakban;) Nos igen, szépen alakul a társasházi focicsapat:P Után meg hatalmas mókázós játszást tartottunk a fiúkkal. Többnyire nagyon szépen tud együtt játszani az egy és a másfél éves. Ritka az egymásramorculás, s egymás testi épségét is csak figyelmetlenségből veszélyeztetik, sosem szándékosan. Szépen osztozkodnak a játékokon, s Zazi kifejezetten jól viseli, hogy Zsebi szerelmes az anyukájába;)
 |
| A képen jól látszik, hogy nem volt két másodperc, amikor nyugalomban voltak:P |
 |
| Izomarcot játszik a Zsebgyerek:P |
Ezúton is még egyszer köszönjük szépen a finomságot, az ajándékot és a kellemes délutánt:) Nem mondom, hogy Zazi kétéves szülinapján találkozunk, mert egyrészt előbb is - remélhetőleg holnap is tudunk sétálni menni - másrészt meg kicsit necces lesz az az időszak szülési szempontból;)
