2013. július 23., kedd

Heim Pál kórház - Madarász utcai Gyereksebészeti ambulancia

Mivel Bogyka talpáról kicsit sem tűnt el a ciszta, Zsebinek meg továbbra is eltűnnek néha a lasztikái a célhelyről (erőlködésnél pl.), gondoltuk végre meglátogatjuk az intézményt

Ezek a polipos eligazító táblák nagyon tetszettek:D
Telefonáltam előzetesen (tegnap), hogy mit kell vinni, mit kell tudni. Nagyon kedvesek voltak (de tényleg!): mondták, hogy délután nem szokott hatalmas tömeg lenni, még egy szülő sem őszült meg:P Meg hogy nem kell beutaló, kell a taj-kártya, lakcímkártya és a gyerek sem hátrány, ha ott van:D Amúgy meg menjünk, mert éppen nincs senki….éppen a mi csemetéink is bőr alól szemlélték a világot. Így ma délutánra irányoztuk elő a menetet.

Megérkeztünk, bejelentkeztünk, hárman voltak előttünk, de említette a recepciós hölgy, hogy egyrészt természetesen vigyük be egyszerre a két gyereket, akárkit is szólítanak előbb, másrészt meg Bogyka zsenge korára tekintettel elsőbbséget élvezünk. Nem élveztünk, aki előttünk volt, az előttünk is távozott. De nem vártunk többet 15-20 percnél. Kerényi főorvos úr volt éppen ügyeletes (nem egy fiatalka orvos - ennek mindjárt lesz jelentősége). Bogykával kezdtük, megnézte, rögtön mondta, hogy ő ilyet még nem látott. Megnézte a korábbi leletet, majd mondta, hogy akármi is az, ortopédiai ügy, de ő nem nyúlna hozzá egyenlőre, majd csak ha jár (nem ecseteltük neki, hogy ismerjük a magyar egészségügyet, ezért is kezdtük el intézni most…így talán tényleg történik is valami mire járni szeretne:P). Rendelt gyorsan egy UH-t, amit ő maga is látni akart. Majd jött Zseb, végig tapogatta, mondta, hogy ingahere, teljesen normális, semmi gondot nem okoz. Ne féljük, amilyen őszintén mondta Bogykánál, hogy nem látott még ilyet, olyan őszintén tudja Zsebnél mondani, hogy nem gond, mert ebből már ezret is látott. Átsétáltunk az UH-hoz. Várakoztunk kicsit, aztán megjelent egy néni, behívott, gyorsan szóltunk a főorvos úrnak, hogy action van, s már neki is álltak talpat kenni, simogatni. Hamar el is jutottunk a csodálatos FS diagnózishoz (úgyis mint Fingom Sincs….persze szofisztikáltabb szavakkal, de a lényeg ez lett). Míg KáeM és Bogyka begyűjtötték a leleteket, addig mi Zsebbel elmentünk tekiket nézni, mert a Madarászban ilyen is van:D Gyerekek egyébként jól viselték a kört, Zseb csak a végére unta meg, már nagyon ment volna a tekikhez, Bogyka meg kicsit nyűgösködött, meg éhes és álmos volt már. Kaptunk leletet, meg egy beutalót a Heim Pál ortopédiai sebészetére. KáeM azért érdeklődött, hogy miért is jó, hogy tovább passzolnak minket, elvégre már most látható, hogy a végeredmény vagy mintavétel vagy feltárás lesz. 


Lényeg a lényeg ezt is megjártuk. Magyar egészségügy én így szeretlek, meg minden. Folyt. köv. valahol, valamikor, valakivel…majd mesélek:P