Mióta felállt, azóta úgy gondolja, hogy az ácsorgás a világon a legjobb móka. S ha már áll, hát gondolta el is kezd lépegetni a bútorok mellett. Na nem nagy lépéseket és nem is túl határozottakat, de azért már halad…főleg, ha megfelelően csábító a célpont:)
Mivel járunk rendszeresen játszótérre, meg a parkolóban is rodeózunk a kis járgányával, úgy gondoltam, jobb lenne, ha ezt cipőben tennénk, egyrészt, hogy szokja, másrészt, hogy ne a zoknik lyukadjanak nagy mennyiségben:P
Elvonultunk hát első cipőt keresni. Nem kutakodtam nagyon, megvoltak a kritériumok: rugalmas talp, tartsa a bokáját is, és könnyen rá tudjam adni, nem hátrány, ha bőr és ha nem kell egy fél havi fizetést rákölteni. Hogy ezutóbbi komoly is lehet, csak akkor értettem meg, amikor megláttam némelyik falatnyi lábbeli árát…mert hogy bevallom, már a 6-10 ezer forintot is horrorisztikusnak tartom egy ekkorka darabért, amit pláne kinő kb. két hónap alatt, de hogy 14-17 ezer körül is akadnak jócskán gyerekcipők, az azért már tényleg durva és ezek még nem a világmárkák:S
 |
| Végülis több darab felpróbálása után egy gyerekcipő szakboltba tévedtünk (Pólus Centerben van ilyen), ott pedig nagyon segítőkészek és barátságokat voltak a hölgyek. Egy tépőzáras csupabőr, kellően rugalmas talpú Richter márkájú szandált választottunk. |
A kóstolási teszten átment, majd a tépőzárraljáték teszten is és a lábán is elég jó arányban viseli:) (Egyenlőre nincs folyamatosan rajta)
