….avagy a sztori folytatódik. Becsúszó szereléssel kaptam időpontot, mert mint később kiderült a Körmendi főorvosúrhoz 2 hónappal előre kell bejelentkezni (hát ezt a múltkor nem tapasztaltuk), na mindegy. Bepakoltak kakukktojásnak a csípőszűréses aprócskák közé.
A vizsgálat után is lelkesen takarít:) |
Némi késéssel indultunk, mert ugye a délelőtti rendelés később ért véget. Hármas turnusokban, hozzávetőlegesen fél percet szánva egy gyerekre nyomják itt a csípőszűrést, semmi uh, semmi tanácsadás…hát igen, nem magán téma no. Mindegy. Ránézett Bogyka talpára, mondta, hogy ne foglalkozzunk vele, diktált az asszisztensnek (azt is, hogy mi kisebbnek érezzük), s már ment volna tovább, de azért még érdeklődtem, hogy nem okoz-e ez gondot a csontok fejlődése szempontjából. Mondta, hogy nem. Ennyiben maradtunk meg abban, hogy járáskor kontroll. Asszisztens hölgy a lelkemre kötötte, hogy abban a szent minutumban telefonáljak, amikor egyetlen lépést is megtesz kapaszkodás nélkül, mert hát két hónapra van időpont. (Csak finoman jelezném, hogy a telefonos hölgy 1 hónappal későbbre tudott volna simán időpontot adni, csak mondtam, hogy hát ilyen pici és akkor mondta, hogy legyen ez a csipőszűrős téma.)
A lényeg, hogy várakozó állásponton maradunk továbbra is, és reméljük, hogy végülis nem kell majd hozzányúlni.