1. kép | ![]() |
2. kép | ![]() ![]() |
3. kép | ![]() ![]() ![]() |
4. kép | ![]() ![]() ![]() |
Diagramm | ![]() ![]() |

1. kép | ![]() |
2. kép | ![]() ![]() |
3. kép | ![]() ![]() ![]() |
4. kép | ![]() ![]() ![]() |
Diagramm | ![]() ![]() |
A bejegyzések ellenére szeretném leszögezni, hogy nem görcsölünk rajta, meg nem parázunk be, ha nem sikerült, egyszerűen csak kíváncsiak és picit türelmetlenek vagyunk.
A festés után jött csak az élvezeti rész. Ahogy a nőgyógyász is javasolta: „peteérés előtt 1 nap önmegtartóztatás, majd három napon keresztül napi egy, tényleg egy, nem mint a nyulak”. BetartottukJ De azt azért elárulom, hogy nem olyan vicces dolog ez, mármint nem a gyerekgyártás, semmi gondunk nincs a szex-el/szeretkezéssel, ha magunk döntjük el a mikort és hogyant, na de itt azért keményen tervezett és némileg kényszeres volt a dolog. S az is hozzátartozik, hogy tekintettel a festésre nem voltunk éppen kipihentek, frissek, fittek vagy üdék. Persze nyilván nincs semmi gond, ha nem pont most fogan meg a baba, de az esélyt meg akartuk adni rá, méghozzá a lehető legnagyobb esélyt, amit a természet dolgába nem beleavatkozva meg tudtunk adni. Így hát most várjuk, hogy elmaradjanak a piros betűs napok. Addig nem tesztelünk, csak azután mikor már pár napot késett, s a pozitív teszttel látogatjuk meg a Vigyorit.
Félreértés ne essék nincs bajom azzal, hogy beszélgetünk a témáról, illetve azzal sincs, hogy tanácsokat adnak, azzal van, hogy időnként megy a beparáztatás (persze tudom, hogy csak annál működik, aki parázásra hajlamos). Na mindegy, csak elméláztam a témán, egy iménti „beszélgetés” kapcsán.