Említettem a hófordulós bejegyzésben, hogy április utolsó napjai furára sikeredtek. Nos Zsebi bolondos napjai sajnos nem értek véget az áprilissal, kitartott ez még május első pár napján is.
Konkrétan az volt, hogy ha a kiságyba került, akkor akármilyen fáradt is volt, dobta magát négykézlábra, majd állásba föl és nem volt hajlandó aludni. (Ha leesett a feje a helyéről, akkor esetleg, de ez mondjuk legalább 5-6 óra folyamatos, aktív (!!!) ébrenlét után tudott csak bekövetkezni)
Teljes a tanácstalanság, persze próbálkoztunk mindennel: még több játék, (szerintünk) fárasztóbb programok, több kaja, kevesebb kaja, autóztatás, fájdalomcsillapító:S Nem működött, aztán már éppen akartuk hívni a gyerekorvost, hogy WTF, amikor is arra jutottunk, hogy hát akkor tegyük még későbbre a fürdést és a fekvést, hátha az a gondja, hogy még verőfényes kikelet van odakint, amikor ő már az ágyban van és láss csodát, működik. Az is tény, hogy a napközbeni alvások azóta is érdekesen alakulnak, mert hogy sokszor csak a babakocsiban a séta alatt, vagy a kocsiban menet közben, de azért igyekszünk alkalmazkodni és egy mindenki számára kezelhető rutint kialakítani:D
Kopp-kopp-kopp;)
