2013. október 11., péntek

Nincs más hátra, mint előre…


…. ma megvolt a várva-várt vizsgálat Hajdú Julianna doktornőnél. Akiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Korrekt, kedves, jól kommunikál. 


Megerősítette, amit eddig is sejtettünk. Nem látható durva szív-rendellenesség Mazsinál. Ellenben egyértelműnek tűnik a duodenum atresia. Az elzáródott rész alatt, ő nem látott béltraktust, de azt ő is elmondta, hogy ez abból adódik elsősorban, hogy mivel nincs benne magzatvíz, így nincs UH echoja sem. Ebből azonban az is következik, hogy azon rész állapotáról, fejlettségéről, elváltozásairól semmilyen információt nem is kapunk. (fentebb a teljesen pontos lelet) Nagyon alapos volt, az UH-gép, meg iszonyatosan professzionális, elvégre olyan képet készít a magzat szívéről, mintha egy felnőtt emberé lenne….döbbenetes egyébként. Egy hónap múlva rendelt vissza kontrollra, kérte, hogy egyeztessünk Verebélyi professzorral. Ő maga kíváncsian várja a magzati MRI eredményét (ennek pontos idejét még nem tudjuk). 

A vizsgálatnak volt két mókás mozzanata is, az egyik, amikor már másodszor érdeklődött, hogy tisztában vagyunk-e vele, hogy ez egy magánintézmény és nem az övé a gép….na itt kérdeztük meg, hogy ha nem virágnyelven mondja, akkor arra szeretné-e felhívni a figyelmünket, hogy a vizsgálat fizetős? Mondta, hogy igen. Itt nevettünk, aztán mondtuk, hogy persze, hogy tudjuk. (Mellesleg bejelentkezésnél a hölgy, akivel beszéltem nem mulasztotta el elmondani, hogy mennyi kp-t vigyünk magunkkal, mert ennyi a vizsgálat - 15.000 - és kártyát nem áll módjukban elfogadni!!!) A másik meg, hogy képes voltam fekve rosszul lenni….nagyon régen történt velem ilyen (még középiskolás voltam és álltam egy túltömött levegőtlen buszon). Most is levegőtlen és baromi meleg volt a helyiség, ahol voltunk. De doktornő persze rögtön intézkedett, nyomta a fejem, hogy nyomjam fel, kaptam vizet az arcomra, meg második felszólításra inni is. A második felszólítás volt egyébként mókás, asszisztens-hölgyet elküldte vízért, erre visszajön, hogy nincs pohár a vízautomatánál, na itt ha szemmel ölni lehetett volna, akkor dokinéni tuti kinyírja:P De aztán kerített a hölgy egy poharat, és máris szebb lett a világ, de legalábbis nem forgott:P

A nap megnyugvását nem a vizsgálat hozta el, mert az végülis újat nem hozott. Hanem inkább utána a beszélgetés-sírás kombináció. Újra átbeszéltük az elmúlt hét történéseit, hogy kiben mi merült fel és mi nem. Hazudnék, ha azt mondanám nem merült fel bennem, hogy válasszuk a könnyebb (és biztonságosabb) utat és szakítsuk meg a terhességet. (Az még mindig nem kérdés, hogy a DOWN-kór egyértelmű megszakítást jelent, ahogy Verebélyi professzor is tud olyat mondani, ami ezt a kimenetelt vonja maga után) De arra jutottunk, hogy eddig nem futamodtunk meg semmi elől, hát nem most fogjuk elkezdeni. Mazsi tehát marad, igyekszünk minden kimenetelre felkészülni, amennyire ez előzetesen lehetséges. Azt is tisztáztuk, hogy amennyiben valamilyen oknál fogva úgy alakul, hogy önálló életre teljesen képtelen emberke lesz, akkor keresünk számára egy megfelelő intézményt és nem tesszük ezzel tönkre senki életét. Lehet, hogy ez kegyetlenül hangzik, de erre is fel kell készülni és vannak dolgok, aminek a két egészséges csemetét nem kívánjuk kitenni. 

Az egész témában számomra mindenképpen nagyon nehéz dolog volt, hogy Mazsi nem első gyerek, s mint ilyen, figyelembe kell venni a testvéreit is. Nem merülhet az ember bele a bőgésbe, az önsajnálatba, éppen elég, hogy a felszín alatti feszültséget érzik - mert azt nagyon érzik. Továbbra is hiszek/hiszünk benne, hogy mindennek oka van, így nem véletlenül osztották ránk a felsőbb hatalmak ezt a szerepet. S ugyan a filmbéli helyzet nem hasonlít a miénkre, mégis az Evan, a mindenható egyik meghatározó mondata jutott KáeMnek eszébe a történésekkel kapcsolatosan: "Ha valaki türelmet kér, akkor Isten azt ad neki? Vagy lehetőséget arra, hogy türelmes legyen? Ha bátorságot kér, Isten bátorságot ad? Vagy lehetőséget arra, hogy bátran viselkedjék? Ha valaki összetartó családért könyörög? Isten egy kellemes meleg érzést ad neki? Vagy lehetőségeket arra, hogy szeressék egymást?" (Egyébként az idézetet megelőző mondat is nagyon illik most ide: "…Szerintem a szeretet, és az egymásban való hit, az állatok párosával jöttek. Ott álltak egymás mellett, vállvetve, akár Noé és családja, úgy mentek be a bárkába vállvetve.")