A decemberi találkozásunk – majd a várandósság kapcsán folytatott e-mail/telefon egyeztetésünk – után, most volt esedékes a kontroll. A szükséges vérképet már korábban megcsináltattam.
Ezúttal már az új helyre mentünk…nos a parkolás itt sem jobb, leszámítva, hogy legalább ingyenes. Bár a közelben lévő sok irodaház miatt szerintem ez csak ideiglenes. Maga az új rendelő kétszer akkora, mint a régi, így persze nem olyan zsúfolt és nem olyan tagolt.
Előbb érkeztünk, ahogy a doktornő is. Mégis csak negyed órával az időpont után jutottunk be és a doktornő még akkor sem volt igazán felkészülve a rendelésre. Már bent voltunk – ő hívott be – amikor még rendezte a táskáit, ruháit, papírjait. Aztán meghallgathattunk egy gyenge negyed órás panaszáradatot a Magyar egészségügy vs informatika összefüggésben. Majd miután már kétszer rászóltunk, hogy bocsika, de nem ezért vagyunk itt, akkor röviden végre hajlandó volt foglalkozni velem és a leletekkel is. Ránézett a véreredményekre, beírta az eredményeket. Kérdezte, hogy ugye nem híztam egy grammot sem. Csodálkozva nézett, hogy még nem hagytam abba a Merckformint (mindezeket annak ellenére, hogy e-mailes/telefonos egyeztetéskor direkt rá is kérdeztem, hogy a kontroll előtt van-e valami dolgom, tudnivalóm). Aztán elrendelte, hogy vezessem ki a Merckformint. Felírta 50 ugr L-Thyroxint, hogy kicsit feltúrbózzuk a pajzsmirigyműködést (és a jód felszívódás...bár ez utóbbit nem említette és azt is elfelejtette mondani, hogy a jódot szedjem tovább), kérte, hogy a 16. heti egyéb vérvizsgálatokkal együtt csináltassak egy terheléses cukorvizsgálatot is (csak cukor, inzulin nem kell) és kérte, hogy mailben küldjem meg a leletet, hogy úgy tudjunk konzultálni egyet. Majd elbocsátott. Végül kint még félvállról megkérdezte, hogy ugye nagy ívben kerülöm a munkát. (Hát itt már csak egy igenre futotta, meg egy szemforgatásra). Elköszöntünk, ő ment a következő betegéhez, én meg fizettem a recepciós hölgyeknél (10 ezer pénzt, szóval többet, mint korábban), majd nem túl elégedetten távoztam. Vagyis összefoglalóan – és finoman szólva - most messze nem volt olyan professzionális az ellátás, mint eddig, főleg a Doktornő részéről.
Gondoltam ezután gyorsan lekonzultálom telefonon a fentieket - legalábbis az orvosi részét - Herczegh doktorral, de nem jött össze, mert ő meg Ausztriában volt, bár ennek ellenére felvette a telefont és mondta, hogy ha sűrgős mondjam, de nem ítéltem sűrgősnek a helyzetet. (A beépítiett orvosi tanácsadót - aka orvosi egyetemet végzett barátunk - azért megkérdeztük.)
