Következő téma a tanfolyamról, szokásosan csak az észrevételezett helyesírási hibákat javítottam (meg persze nem kizárt, hogy elkövettem újakat), a szöveg többi része változatlan.
"Az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk arra vonatkozóan, hogy mely betegség mit takar, milyen tünetei vannak. Valamit, hogy a tünetekre hogyan és mit reagáljunk.
Nátha - rhinitis acuta
A leggyakoribb gyermek betegség. Az északtól és az időjárástól függetlenül egyre gyakrabban találkozunk a banális gyermekkori náthával és szövődményeivel.
Tünetei: A gyermek időnként köhög, orrlégzése nehezített, gyakran nyitott szájjal lélegzik. Ezek a gyermekek általában rossz étvágyúak, fáradékonyak, nyugtalanul alszanak és fáradtan, nyűgösen ébrednek. Előfordulhat, hogy a gyermek hallása gyengébb, gyakran visszakérdez, figyelmetlen, felerősíti a tv hangerejét. Rövid ideig tartó enyhe fülfájdalmak is lehetnek anélkül, hoy komolyabb fülbetegség gyanúja merülne fel.
Az év folyamán többször ismétlődhet 1-2 napos lázas betegség, amikor a köhögés, orrfolyás fokozódik. A lázas periódus elmúltával a gyermek orrfolyása, köhögése mérséklődik ugyan, de többszörös antibiotikus kezelés után sem válik tünetmentessé, sőt a nátha és a köhécselés folyamatossá válik.
A nátha szövődményeként kialakult felső légúti hurut sokszor a teljes légúti nyálkahártyát, a melléküregeket és a fület is érintheti.
A nátha szövődménye lehet:
Gennyes orrfolyás, Arcüreggyulladás, Fülkürthurut, Középfülgyulladás, Orrmandula-gyulladás és megnagyobbodás, Légcsőhurut, Hörghurut.
A duzzadt orrnyálkahártya és a bőséges orrváladék gyermekeknél különösen zavaró lehet. Mindkettő jelentősen szűkíti az egyébként is kicsiny orrüreg járatait.
A probléma kulcsa részben az orrváladék rendszeres eltávolításában, az orrhigiénében keresendő. A porszívós orrszívó ma már szinte minden náthás gyermeknél használatos segédeszköz. Orrcsepp, vagy orrspray használata után /Itt az oktatáson a doktornő a sima sós orrcseppet/orrspray-t ajánlotta. Illetve ezek otthon is előállítható változatát: 1 teáskanál tengeri só 1 kisebb pohár vízben feloldva pipettával adagolva/. Az orrdugulás megszüntetése az orrgarat és középfül szellőzése szempontjából is nagyon lényeges, különben könnyen és a fülére húzódik.
Középfülgyulladás - otitis media
A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőzés. 3 éves korára 10 gyermekből legalább 8-nál kialakul. Annak oka, hogy a középfül gyulladása gyermekekben gyakori betegség, egy anatómiai sajátságban keresendő. Egy járat, Eustach-kürt köti össze a középfület - a külső hallójárattól dobhártyával elválasztott, hallócsontokat tartalmazó üreget - a garattal. A járatnak folyadékelvezető, nyomáskiegyenlítő szerepe van.
Gyermekkorban a járat szűk, vízszintes lefutású, könnyebben eldugul, mint a meredekebben elhelyezkedő, tágulékony felnőttkori variánsa.
A középfül gyulladását az orrban, torokban élő baktériumok, ritkábban vírusok okozzák. A megelőző tünet csaknem mindig a nátha, amit vírusfertőzés okoz. A nátha következtében az Eustach-kürt nyálkahártyája megduzzad, elzáródik, így a középfülben a folyadék megreked, benne baktériumok szaporodása kezdődik meg. A baktérium szaporodása a fehérvérsejtek gyülekezését, ezzel genny keletkezését indítja meg, melytől a dobhártya kidomborodik, gyulladt, fájdalmas lesz. A folyamat lázzal jár, miközben a gyermek folyamatosan nyűgös, étvágytalan.
A leggyakoribb oka: a Streptococcus pneumoniae.
Ilyenkor antibiotikum adása szükséges, 10 napig.
A kis beteg néhány nap alatt láztalanná válik, közérzete, étvágya javul. A kezelést 10 napig KELL folytatni annak érdekében, hogy a betegséget okozó kórokozó baktériumot végleg eltüntessük.
Abban az esetben, ha a kórokozónk ellenállt a kezelésnek, betegünk nem gyógyul, 2-3 nap után is lázas, fültükri képe változatlan, antibiotikum váltás lehet szükséges.
Az úgynevezett visszatérő gennyes középfülgyulladás esetén (legalább egy hónap tünetmentes időszak van a két epizód között) szintén az első választandó szer az amoxicillin. Akár 3-4 alkalommal egymás után is! Vannak helyzetek - súlyos lefolyású, súlyos általános tünetekkel, kifejezett szisztémás gyulladással járó fertőzések, vagy ha lehetetlen a szájon át kezelés hányás miatt -, amikor szükség lehet vénásan alkalmazott antibiotikum adására. Az ilyen állapot ritka, fizikális vizsgálat mellett ilyen esetben vérvétel és mikrobiológiai mintavétel is történik.
Tanítsuk meg a gyermeket mielőbb orrot fújni, vagy alkalmazzunk orrszívást. Nem helyes az orrcseppek korlátlan használata! Egyszerű sóoldattal fellazított orrváladék kiszívása - akár naponta 4-5 alkalommal - csodákat tesz!
Savós otitis
Tünetek: Gyermekünk náthás, nyűgös, de láztalan állapotban, orrszívást követően étvágya, kedélye jó. Orvosi vizsgálat során látható a dobhártya duzzanata, mely mögött nincs genny, csak áttetsző folyadék. Gyakorta náthás kisdedeknél rendszeresen látható "megrekedt" folyadék a dobhártya mögött.
Nátha mellett gyakori a nyálkahártyák vérbősége, ami érintheti a dobhártyát is.
Arcüreggyulladás - sinusitis maxillaris
A nátha leggyakoribb és legalattomosabb szövődménye. Elsősorban ez tehető felelőssé a betegség elhúzódásáért, továbbterjedéséért. Az arcüreg az orrüreggel élettani kapcsolatban van és a fertőzés az élettani nyílásokon át közvetlenül jön létre. A nyílás elzáródása az orrüregi duzzanat miatt a spontán ürülést megakadályozza. Felszabadításával a váladék leszívható, a rettegett arcüregöblítés elkerülhető.
A tünetei: Lázzal kísért fejfájás, orrfolyás, orrdugulás, tüsszentés.
Ezek a tünetek a gyermeknél nyugtalanságot, bágyadtságot, étvágytalanságot idézhetnek elő. Pár nap alatt az orrváladék állaga megváltozik, a kezdetben vízszerű váladék sűrűsödik, tapadóssá válik, sárgás vagy zöldes színű lesz. Rendszeres orrfújás, orrszívás segíthet megelőzni a következményeket!
Fontos tudnivaló, hogy az arckoponyában és a homlok mögötti részen már születésétől fogva vannak nyálkahártyával bélelt üregek, de ezen területek légtartalma, teljes átjárhatósága és összeköttetése az orral az életkor előrehaladtával alakul csak ki! Arcüreg gyulladása egy 2 évesnél idősebb, homloküreg gyulladása egy 5 évesnél idősebb gyermeknek lehet.
Állapot javítható: Jótékony, váladéklazító hatású a bőséges folyadék bevitel. Az arcüregek melegítését (infrázás) és a gőzölést azonban rövid ideig és láztalan állapotban szabad csak alkalmazni.
Torokgyulladás - tonsillitis acuta
Torokfájást számos vírus- és bakteriális fertőzés okoz.
Mivel kizárólag a streptococcus torokgyulladás (streptococcus angina) igényel antibiotikum kezelést, az orvos feladat, hogy eldöntse, vírus okozta fertőzésről vagy streptococcus angináról van-e szó!!!
A Streptococcus pyogenes a garat hátsó falában szaporodik, fájdalmas gyulladást okoz. Az immunrendszer működése során a mandulákon, garatfalon gennysejtek gyűlnek össze, melyek a hangos vörös (skarlát vörös), helyenként bevérzett nyálkahártyán tüsző formájában (gombostűfejnyi sárgás csapok) mutatkoznak. A nyelés kifejezetten nehezített, a láz magas, a folyamatot a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri. Különösen gyermekeknél a streptococcus fertőzés hasi fájdalommal, fejfájással, hányással kezdődhet, mely akár a kiszáradásig fokozódhat. Ha betegség apróelemű kiütéssel jár, skarlátról beszélünk.
Tünetei: A vírusfertőzés lázzal, fejfájással, toroklobbal, nyirokcsomó duzzanattal jár.
A régi időkben ennek a baktériumnak gyakori, riasztó tulajdonsága volt egy különleges fehérje termelése, mely a betegség során szívbelhártya károsodáshoz, későbbiekben a reumás láz kialakulásához vezetett, gyakori volt ugyanezen okból a vesekapcsok gyulladása. Manapság a streptococcus - utóbetegségek igen ritkák.
Ma azért kezeljük a tüszős mandulagyulladást és skarlátot, hogy a betegek hamarabb meggyógyuljanak, ne terjesszék a kórokozót társaikra és elkerüljük az utóbetegségek minimális esélyét is.
Gége gyulladás - croup
A vírusfertőzések gyakrabban érintik a gégét, a légcsövet vagy a hörgőket. A légúti nyálkahártyát támadják meg, annak duzzanatát, légúti akadályt képezve.
Tünetek: Télen, nedves, ködös időben, hajnaltájban alakul ki. Pár napos bevezető nátha után kimondottan az éjszakai órákban a gyermek belégzése nehezítetté válik, érdes, rekedt nyugalmi hangot, síráskor öblös belégzési hangot hallunk. Kisgyermekek gyakran megijednek a kiadott hangoktól, heves sírásba kezdenek, melynek köhögés, erőltetett légzés a vége. A köhögési hang rekedt kutyaugatáshoz hasonlít. Súlyosabb esetben a bordaközi izmok, és a szegycsont felső részének behúzódását is észleljük.
A krupp tünetei igen riasztóak, a gyakorlatlan szülő és gyermek számára egyaránt. Gyors segítség ilyenkor, ha gyermeket hideg levegőre visszük, ablakot nyitunk, hidegpárát alkalmazunk.
A tapasztalat családoknál szteroid tartalmú kúp is van otthon, melynek alkalmazása után várható a tünetek enyhülése.
Orvosi segítségre súlyos, nem múló tünetek esetén lehet szükség, illetve első alkalommal vagy csecsemőkorban.
A csecsemők, fiatal kisdedek közreműködés hiányában ronthatják saját esélyeiket az erőltetett légvétellel, sírással. A betegek rendszerint mentővel vagy első ügyeleti elletás után érkeznek kórházba, ahol a súlyossági foktól függően kapnak gyógyszeres kezelést folyamatos hidegpárásítás mellett.
A krupp 2-3 nap alatt oldódik, a betegség hurutos köhögéssel náthával fejeződik be. Ritkán intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés válhat szükségessé. Annak a gyermeknek, akinek egyszer volt kruppos megbetegedésem kisiskolás koráig várható, (főleg télen), hogy lesz még hasonló tünete. A krupp 5 éves kor felett már ritka betegség.
Kezelésében fontos: Hidegpárásító és szteroidos kúp beszerzése az otthoni ápolást megkönnyíti.
Légcsőgyulladás - tracheitis acuta
Tünetei: Gyakori száraz köhögéssel jár. A gyermek hangja is megváltozhat, rekedtté válik. Az izgatott száraz köhögés fennállása a fenti régiók betegsége miatt elhúzódik.
A légutak nedvesítés feltétlenül szükséges a nátha és arcüreggyulladás kezelése mellett. A száraz légcsőhurut miatti szinte csillapíthatatlan köhögés nagyon hatásosan kezelhető porlasztott gyógyszer belégzése. Ez hasonló, de nem azonos a gőzöléssel. A belélegzett hideg pára, ill. váladékoldó gyógyszer a leghatékonyabb gyógymód a légcsőhurutban és gégehurutban.
Hörgőgyulladás - bronchitis acuta
Tünetei: Inkább hurutos, mint száraz köhögéssel jár. A köhögéshez nehézlégzés és sípoló légzés társulhat. Száraz, izgatott köhögés mellett szabad füllel is hallható a tüdő felett szörtyögés. Ha a gyulladás a kisebb hörgőcskéket érinti, jellegzetes zihálás, kilégzési nehezítettség alakul ki. A beteg kilégzését sípolás kíséri. A kilégzési akadály olyan mértéket érhet el, hogy a gyermek mellkasa szinte felfúvódik, csecsemőknek, mivel nyelik a levegőt a hasuk is puffadtabb lesz. A vírusos hörghurutban szenvedő gyermekek leszámítva a lázas időszakot, jó kedvűek, játékosak, van étvágyuk, nem keltik súlyos beteg benyomását annak ellenére, hogy az erőltetett légzést gyakran kíséri köhögési roham, esetleg hányás.
A hörgők nyálkahártyájának fertőzése a hörghurut. Gyakori kórokozók az influenza-, parainfluenza-, adeno-, rhinovírus.
A Bordetella pertussis okozta bakteriális hörghurut, (azaz a szamárköhögés) manapság ritka kisgyermek korban, mert a rendszeresen alkalmazott védőoltással ez a betegség ebben az életkorban megelőzhető.
Kezelés: Számukra a gyógyulást bő folyadékbevitel, hörgőtágító spray helyes alkalmazása hozza meg. Mint minden légúti betegségben szenvedő gyermeknél, jótékony hatású, ha az ágy fejrészét kissé megemeljük. A hörgőtágító spray gyermekeknél kizárólag a megfelelő adagolóval (Babyhaler, Beuhaler) éri el a hörgőcskék szintjét, tudja kifejteni a hatását.
Bakteriális tüdőgyulladás - pneumonia
Képzeljük el a tüdőt, mint egy dupla esőköpenybe (mellhártya) burkolt, koronájára állított fát, ahol a fatörzs a légcsövet, az ágak a hörgőket, hörgőcskéket, a levelek azokat az apró vérerekkel behálózott hólyagokat képviselik (alveolusok), ahol a levegőcsere, az oxigén véráramba kerülése létrejön. Alsó légúti fertőzés attól függnek, hogy a fejére állított fánk mely részét érinti a fertőzés ill. vírus vagy baktérium a kórokozó.
Tünetek: A gyermek súlyos beteg benyomását kelti. A betegség lefolyása: 1-2 nap alatt észleljük, hogy magas láz mellett jelentkezik az igen szapora, felületes légzés, erőtlen köhécselés. Betegünk láztalan állapotban is csak fekszik, étvágya nincs, sápadt, kedvetlen, orrcimpák tágulatát figyelhetjük meg (orrszárnyi légzés).
Ebben a klinikai helyzetben a tüdő léghólyagcsáit (falevelek) genny tölti ki. Attól függ a légcsere akadályozottsága, hogy a gyulladás mekkora területet érint, kíséri-e folyadékfelszaporodás a mellhártya lemezei (esőköpeny) között. Az állapotot súlyosbítja, ha a kórokozó baktérium - leggyakrabban a jól ismert Streptococcus pneumoniae - a véráramba kerül, szepszis szindrómát (azaz "vérmérgezést") okoz.
A beteg állapota órák alatt romlik, láztalan állapotban sem könnyebbül meg. A súlyos bakteriális tüdőgyulladásban szenvedő gyermek nem illetve ritkán kezelhető otthon. Kórházi kezelést, vénás antibiotikum adását, gyakran intenzív osztályon törpengő ápolást igényel.
Annak ellenére, hogy a bakteriális tüdőgyulladás tünetei súlyos betegséget jeleznek, gyakorta számos alsó légúti vírusfertőzést tévesztenek összes gennyes tüdőgyulladással.
Vírusos tüdőgyulladás
Vannak vírusok melyek képesek tüdőgyulladást okozni. A tünetek hasonlítanak a bakteriális tüdőgyulladásra. Több napja lázas, köhögő, betegünk légzése szapora lesz, aktivitása csökken, inkább fekve játszik, étvágya megcsappan. Gyakori, hogy a vírusos tüdőgyulladás hörghuruttal társul. Spontán és gyorsabban gyógyul, mint a bakteriális.
Asztma
A tüdő fejlődése legalább 8-10 éves életkorig tart. Különösen nagy változások történnek az első három életév során. Erre a időszakra jellemző a hörgők keresztmetszetének nagy ütemű növekedése. A légutak átjárhatóságát akadályozó elváltozások (a hörgők szűkületei, a hörgőkben lévő váladék, a hörgőfal gyulladásos megvastagodása, a félrenyelés kapcsán ide került idegen anyagok) megzavarják az oxigéncserét, a tüdő öntisztulási folyamatát és okozhatnak asztma-szerű tüneteket is.
A betegség lényege, hogy a légutak időnként (rohamszerűen) vagy tartósan beszűkülnek. Ez létre jöhet a hörgők falában lévő izomzat görcsös összehúzódása miatt. Bekövetkezhet a hörgők belső falának (nyálkahártyájának) megvastagodása végett, valamint a hörgőkben sűrű, nehezen kiköhöghető váladék felszaporodása által.
Annak alapján, hogy allergiás hajlam fennáll.e, vagy más allergiás betegség is kíséri-e az asztmát, megkülönböztetünk allergiás és nem allergiás asztmát. Gyermekkorban a betegek többsége az allergiás csoportba sorolható.
A betegség lényege a hörgőrendszer tartós gyulladása, mely két roham között, a tünetmentes időszak alatt is fennáll. Ez a gyulladás mind az allergiás, mind a nem allergiás asztmában megfigyelhető. Ezért az asztma kezelésének fő célja a gyulladásos folyamat, tartós visszaszorítása. Emellett természetesen szükség van az állapotrosszabbodások során kialakuló hörgőgörcs kezelésére is hörgőtágítók alkalmazásával.
Az asztma tünetei: Ziháló légzés, megnyúlt-, sípoló kilégzés, a légzés nehezítettsége az asztma legjellemzőbb tünetei. Ezeket gyakran kíséri köhögés. Az izgatott, száraz, rohamszerű köhögés lehet vezető tünet is. A náthás tünetek nélküli éjszakai köhögés, az ugrálásra-, sírásra-nevetésre, hideg levegő belélegzésére jelentkező köhögés nem ritkán az enyhe asztma fő tünete. Gyakran látható kapkodó, szapora légvétel is. A gyermekek egy része mellkasi szorítást érez.
A gyermekkori asztmára jellemző a "rohamszerű" megjelenés, majd azt követően a hosszabb ideig tartó tünetmenesség. Ez utóbbi csak az asztma "látványos" tüneteire vonatkozik, mert a beteg illetve a szülő gondos kikérdezése során többnyire kiderül, hogy apróbb panaszok a "tünetmentes" időszak alatt is vannak (pl. fizikai terheléskor, hideg levegő hatására, ködös időben száraz köhögés mellett szapora légzés jelentkezik).
A három éves kor előtt kezdődő tünetek nagyobb hányada eltűnik iskoláskorra. A gyakori és súlyos kezdeti tüneteket mutatókból több lesz később asztmás. Leginkább akkor van esély asztma kialakulására, ha az obstruktív bronchitis mellett más allergiás betegség is van (pl. ekcéma). Fiúknál és korai kezdet esetén legnagyobb az esély a betegség "kinövésére".
Ki és miért lehet asztmást és allergiás?
Az asztmás betegség kialakulásában a nemek közötti különbségek régóta ismertek: 14 éves korig a fiú-lány arány 2:1, később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőtt korban kezdődő betegség lányoknál/nőknél gyakoribb.
Régóta tudjuk azt, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő más allergiás betegségek is (ekcéma, szénanátha, étel-allergia). Nem maga a betegség öröklődik, hanem az allergiás hajlam.
A szülők és testvérek allergiás betegsége jelentősen megnöveli a születendő gyermek esélyét arra, hogy asztmás legyen. Ha mindkét szülő allergiás asztmás, több mint 60% az esélye annak, hogy gyereküknél is kialakuljon a betegség.
Allergiás asztma kialakulása attól függ, hogy a genetikailag hajlamos egyén mikor, milyen dózisban és mennyi ideig van allergiát okozó anyagok hatásának kitéve- beleértve a magzati időszakot is. Az allergiát okozó anyagok (allergének) között legfontosabb a házipor-atka. A szabad szemmel éppen nem látható, pókfélék családjába tartozó élőlény fő táplálékát az ember bőréről leváló hámdarabok jelentik. Az atka ürüléke a matracról, szőnyegről, plüss játékokról a szobalevegőbe, majd a légutakba kerül, és így vált ki allergiás reakciót a tüdőben.
Az allergének másik nagy csoportját a pollenek (virágporszemcsék) jelentik. A fák, fűfélék, gyomok (parlagfű, fekete üröm) pollenje virágzásuk idején, szezonálisan okoz légúti allergiát.
Fontos allergének az állati szőrök és a levegőbe kerülő penészgomba-spórák is.
Az asztma kialakulását elősegítő faktorok között különösen fontosságú a lakáson kívüli és a lakáson belüli levegőszennyezés. Az allergiás betegségek ritkább előfordulási gyakoriságát falusi környezetben régebben azzal magyaráztuk, hogy a városok levegője szennyezett. A közelmúltban lefolytatott vizsgálatok nem tudták bizonyítani a levegőszennyezés oki szerepét az asztma kialakulásában.
A lakáson belüli legfontosabb levegőszennyezés a dohányfüst. Egyértelmű összefüggés van az anya terhesség alatti dohányzása és a csecsemőkori légúti fertőzések, asztmás hörghurut, asztma között."
